random reggeli
számlanyitás

Varga Gusztáv

2021-01-20

A Brexit megállapodás és ami mögötte van

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió szenteste napján egy kemény küzdelmet követően kereskedelmi megállapodást kötött, amely a több mint négy éven át tartó keserű szétválást szerződéses formában rendezi, és meghatározza a Brexit utáni jövő feltételeit a felekre nézve.

Létrejött a Brexit-megállapodás

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió szenteste napján egy kemény küzdelmet követően kereskedelmi megállapodást kötött, amely a több mint négy éven át tartó keserű szétválást szerződéses formában rendezi, és meghatározza a Brexit utáni jövő feltételeit a felekre nézve.

Az egyezmény, amelyet a brit és az európai parlamentnek meg kell még erősítenie, 11 hónapos átfogó tárgyalások után jött létre Brüsszelben. Az év végi határidő előtt egy héttel, szinte az utolsó pillanatban még alkudozás folyt a megállapodás részét képező halászati jogok tekintetében.

Annak ellenére, hogy több ezer oldalból áll, a megállapodás szerint a kapcsolat kritikus részeit később dolgozzák ki.  A La Manche csatornán átívelő kereskedelem némi zavara várható, mivel a brit exportot továbbra is határellenőrzésnek vetik alá, ami növeli a vállalatok költségeit és potenciális késéseket okoz a kikötőkben.

A megállapodás mindazonáltal mérföldkő a régóta tartó Brexit-drámában - az Egyesült Királyság 47 évi tagság után, az Európai Unióval kialakult mély kapcsolatok sérülésével távozik. Ha nem sikerült volna megbékélni, akkor az Egyesült Királyság és az Európai Unió keserű és megmérgezett ellentétben maradtak volna.

A megállapodás január 1-jén lépett hatályba, négy és fél évvel azután, hogy a britek szűk többsége megszavazta az Európai Unióból való kilépést. A dokumentum elfogadását még a legerősebb ellenzéki párt, a Munkáspárt is támogatta, arra hivatkozva, hogy ezzel legalább pontot tesznek az elhúzódó Brexit-dráma végére. Az EU oldalán mindjárt vita támadt arról, hogy az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlamenten kívül szükség van-e a tagállami törvényhozások jóváhagyására is.

 

A részletek nem ismeretesek

A megállapodás részletei nem állnak rendelkezésre, azonban az valószínűleg csak korlátozott gazdasági előnyökkel jár az Egyesült Királyság számára, és továbbra is fennmarad az Európai Unióval való súrlódás – vagyis a kapcsolat az Unióval nem válik sokkal stabilabbá annál, mint a tagság idején volt. A megállapodás kevés kedvezményt tartalmaz a brit gazdaság mintegy négyötödét kitevő szolgáltatószektor részére. Az egyezség növeli az akadályokat a feldolgozóipar és a mezőgazdaság számára, és bár nem lesznek az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó adók és vámok, további ellenőrzésekre kerül sor a határokon, ún. nem tarifális akadályokat állítva a szigetország és a kontinens kereskedelme közé.

Boris Johnson brit miniszterelnök számára, aki a Brexit megvalósításának ígéretével 2019-ben elsöprő választási győzelmet aratott, a megállapodás lehetővé teszi, hogy az ígéretének teljesítésével politikai népszerűségre tegyen szert.  A Brexit megvalósításához azonban Johnsonnak  jelentős engedményeket kellett tennie, különösen a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra és a brit vizeken folytatott halászati jogokra vonatkozó szabályokban.

A 2020. év végéig az Egyesült Királyságnak szerződéses kötelezettségéből adódóan továbbra is be kellett tartania az Európai Unió legtöbb szabályát és szabályzatát, átmeneti rendelkezésekként, miközben a tárgyaló felek új szabályokat határoztak meg a Csatornán átívelő hatalmas volumenű, vámoktól és kvótáktól mentes kereskedelem irányításához.

Johnson többször figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság készen áll a megállapodás nélküli távozásra, ha az EU nem ad elegendő mozgásteret ahhoz, hogy gazdaságát az európai szabályalkotás befolyásától mentesen fejlessze. Ez az állítás korai tesztet kapott közvetlenül a karácsonyi ünnep előtt, amikor a koronavírus gyorsan terjedő brit változatának kitörése arra késztette Franciaországot, hogy két napig leállítsa az áruszállítást a két ország között. A francia döntés teherautók katasztrofális feltorlódását okozta az angliai Dover kikötője közelében, ami félelmet okozott az élelmiszerhiánytól és az üres polcoktól rettegő brit szupermarketek menedzsmentjének.

Johnson kezdettől fogva a tárgyalásokat lehetőségként fogalmazta meg az Egyesült Királyság szuverenitásának érvényesítésére a Brexit utáni világban. Az Európai Unió sokkal nagyobb méretére tekintettel elkerülhetetlenül ragaszkodni tudott ahhoz, hogy az Egyesült Királyság bizonyos kritikus vonatkozásokban összhangban maradjon az Unióval.

London elfogadta az „egyenlő versenyfeltételek” elveit, amelyek célja, hogy megakadályozzák a brit vállalatokat abban, hogy állami támogatással, vagy kevésbé szigorú környezetvédelmi vagy munkaügyi törvényekkel élve tisztességtelen előnyt szerezzenek európai versenytársaikkal szemben.

A hatalmas érdeklődés és a legutóbbi hetek eseményeinek ellenére a kereskedelmi tárgyalások a korábbi politikai vitához képest kevésbé drámaian és nem annyira látványosan bontakoztak ki. Ez részben szándékos volt. Johnson kormánya le akarta szorítani a Brexitet a címlapokról, hogy kiemelhesse a brit ipar északi fejlesztésének menetrendjét.

A külső események is megváltoztatták a tárgyalási dinamikát. A koronavírus-járvány nagy gazdasági nehézségeket okozott Európában, lefoglalva a vezetőket és egészen az év végéig lesöpörve a Brexitet a politikai napirendjükről. Ez egyúttal növelte a megállapodás szükségességét, mivel egyik fél sem akart több kárt okozni a saját gazdaságának a több hónapos lezárások okozta elmozdulás után.

 

Az Egyesült Államok prioritásai változnak

Az Egyesült Államokban Joe Biden győzelme Trump elnök felett megváltoztatta Johnson számításait. Trump, a Brexit lelkes híve, megígérte, hogy az Egyesült Államok jövedelmező kereskedelmi megállapodást fog megkötni az Egyesült Királysággal, miután a szigetország elhagyta az európai köteléket. Biden ugyanakkor azt mondta, hogy hibának tekinti a Brexitet, és kizárta, hogy bármely országgal új kereskedelmi megállapodásokról tárgyaljanak, amíg az Egyesült Államok nem javítja hazai versenyképességét. Ez megfosztotta Johnsont az egyik elsődleges hivatkozási pontjától. Biden egyúttal határozottan védi Írországot és a nagypénteki békemegállapodást, amely Észak-Írországban rendezte a több évtizedes felekezeti erőszakot. Az esetlegesen megbukó Brexit- tárgyalások veszélyeztethették volna a békét, mivel vissza kellett volna térni egy kemény határhoz az Ír-szigeten.

 

A brit fél alapvető célja

A két fél gyakran elbeszélt egymás mellett. Johnson és a brexiterek számára a szuverenitás újbóli érvényesítése, az európai gazdasági szabályok elől való menekülés és az Egyesült Királyság gazdaságának élénkítése volt a legfontosabb cél.

 

 

Az Unió célja

Az Európai Unió számára az egységes piac integritásának védelme volt a legfontosabb.  A tagállamok nem kockáztathatták, hogy a versenytárs preferenciális hozzáférést kapjon a piacához, csak azért, mert egy szomszéd kevésbé szigorú normákat alkalmaz az exportjára. Emellett az Unió példát akart statuálni arra, hogy a közösségből nem előnyös kilépni.

Míg a tárgyalások nagy része az állami támogatások és a vitarendezési mechanizmusok politikailag fajsúlyos, de gazdaságilag marginális jelentőségű kérdések körül forogtak, ez majdnem kudarchoz vezetett.

 

A halászat csak elvi kérdés

Az Egyesült Királyságban csak 12 000 ember halászik 6000 hajóból, kevesebb mint fél százalékkal járulva hozzá ezzel az ország bruttó hazai termékéhez – ez kevesebb, mint London divatos áruházának, a Harrods-nak a hozzájárulása, azonban a halászat létfontosságú megélhetési forrás a La Manche csatorna mindkét partján fekvő településeken.

A 2016. évi népszavazási kampány során Johnson megígérte a brit halászoknak, hogy a Brexittel visszaszerzi az ország nemzeti vizei feletti ellenőrzést, amelyet évtizedek óta megosztanak a francia és más európai halászcsapatokkal.

A halászat Franciaországban jelentős téma, nem utolsósorban Emmanuel Macron elnök számára, akire 2022-ben választások várnak. A francia flották nagyban függenek a brit vizeken kifogott halaktól. A jelenlegi kvóták alapján például az angliai partok egyik zónájában kifogott tőkehal 84 százalékára Franciaország jogosult, míg az Egyesült Királyságnak csak kilenc százalék jut.

A tárgyalások zaklatott utolsó napjaiban az európai tárgyalófelek keményen szorgalmazták, hogy a szigetország továbbra is tegye lehetővé a halászaik számára, hogy széleskörűen hozzáférhessenek a brit tengerekhez. A hosszú válás utolsó napjait a két fél öt évtizedre visszanyúló együttműködése szempontjából egy gazdasági tekintetben tökéletesen értelmetlen vita jellemezte, ahol a tőkehal volt a hívószó.

 

 


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.