random reggeli
számlanyitás

Kovács Kristóf

2021-07-06

A koronavírus (tőzsde)pszichológiája

A fundamentális és technikai elemzés fontosságát senki nem vitatja, de az árfolyamok nagyban függnek a pszichológiától is. Cikkünkben a tőzsdepszichológia jellegzetes elemeit mutatjuk be a koronavírus járvány tükrében!

Nagyon kevés olyan dolog történik az emberiséggel, ami meghatározó erejű, és annak egészét vagy szinte egészét érinti. A koronavírus megjelenése egy ilyen dolog: nem nagyon van olyan szeglete az életünknek, amelyet ne formált volna át. Amikor először igazán részletesen a magyar sajtóban is olvashattunk 2020 januárjában valami furcsa vírus megjelenéséről Kínában, szintén kevesen hitték, hogy pár hét, és kihalt utcákat fogunk látni a fejlett világ legnagyobb részén. Ha egyáltalán láthatjuk, mert éppen nincs érvényben teljes kijárási tilalom. A 100 évvel ezelőtti spanyolnáthát maximum hírből ismerő emberiséget alaposan próbára tette a máig tisztázatlan eredetű vírus felbukkanása.

1.jpg

Maszkos emberek-nehéz volt elképzelni nálunk is

 

Ahogy minden embert, a tőkepiaci szereplőket is meglepetésként érte a COVID-19 névre keresztelt betegség feltűnése. Klasszikus, fekete hattyú típusú hatásról van szó: nagyon kicsi rá az esélye, hogy bekövetkezik, előre nem látható, de ha megtörténik, akkor mindent átír a tőzsdéken. A vírus megjelenése természetesen valóban váratlan volt, de még ennek fényében is meglepő, ahogyan azt sokáig kezelte a piac – aki az ismétlődő pszichológiai mintákat követte, az jól kihasználhatta a félelem és a mindent legyőző optimizmus változásait. Nézzük meg, hogyan reagált a tőzsdei közeg a koronavírus okozta sokkra 2020 januárjától egészen napjainkig! Az egyszerűség és összehasonlíthatóság kedvéért egyetlen index, az S&P 500 futures segítségével fogjuk követni a reakciókat.

 

 

Kezdetek

2020. január 10-én olvashattunk először a magyar sajtóban arról, hogy valami újféle vírus terjed Kínában a helyi hírközlés szerint. Ekkor tudtuk meg, hogy a közép-kínai Vuhanban egy újfajta koronavírus okozza a tüdőgyulladásos megbetegedéseket. A hír az S&P 500 határidős árfolyamában egy egészen minimális piros gyertyára volt elég – ezen még nem csodálkozhatunk, hiszen ekkor már aligha jutott volna eszébe bárkinek, hogy 2 hónap múlva már az utcára sem nagyon lehet kimenni a járvány miatt.

Január 20-án már azt is elismerte a legnépesebb állam, hogy a koronavírus emberről emberre terjed. Ha belegondolunk, ez igen nagy probléma volt, hiszen ha mindenki addig csak a máig nem tisztázott állatról kapta volna el, akkor a megállítása is könnyű lett volna. Ennek ellenére január 20-án még történelmi csúcsai közelében járt az S&P 500.

 

 

 

Aztán sorra érkeztek a hírek a vírus terjedéséről, amerikai és európai megjelenéséről, halálos áldozatokról. Hiába jelent meg azonban a vírus egyre több európai országban, addig jutott csak a válság kezelése, hogy egyre kevésbé volt ajánlott Kínába utazni. A tőzsdék viszont lassan érzékelni kezdték, hogy baj van: a vizsgált index ugyanis január végéről február elejére 3%-ot esett. Ekkor már egyértelműen a vírus aggasztó terjedése és mind gyakoribb felbukkanása okozta a csökkenést, de annak mértéke szinte az elhanyagolható kategóriában volt.

 

Nem lesz semmi baj!

Az igazán meglepő események azonban csak ezután következtek. Kínában visszaszorulni kezdett a járvány – méghozzá azért, mert hihetetlenül szigorú karanténintézkedéseket vezettek be mindenhol, ahol kicsit is felütötte a fejét a vírus. Ráadásul hírek érkeztek arról, hogy a vakcina készül (!) már a vírus ellen, és több hatásos gyógyszert is találtak – bár utóbbit hamar cáfolták a hivatalos szervek. De a jó hírek, a halálozási adatok mérsékelt csökkenése miatt a tőzsdék új csúcsokra emelkedtek február vége felé közeledve. A vizsgált határidős index február 20-án még új csúcson járt úgy, hogy már nagyon sok országba eljutott a vírus, és bár Kínában visszaszorult, mindenhol máshol emelkedtek az esetszámok.

 

 

 

Talán ez lehetett a legmeglepőbb momentuma a tőzsdepszichológiának a járvány alatt. A befektetői társadalomban ugyanis olyan mértékben honolt az örökké felfelé tartó menetelésbe vetett hit, hogy a szakemberek tömegének figyelmeztetése ellenére csak vették és vették a részvényeket. És ez nem csupán a magánszemélyekre, hanem értelemszerűen az intézményekre is vonatkozott, az ő hatásuk nélkül aligha jutottak volna új csúcsra az indexek. Aki shortból szeretett volna meggazdagodni, annak ez volt az a pillanat, hogy érezze: valami hihetetlenül irreális dolog történik a piacokon, aminek napokon belül meglesz a böjtje. Annyit ugyanis tudtunk a vírusról, hogy sokáig képes tünetmentesen fertőzni, korlátozások nélkül nem megállítható – mégis azt vártuk, hogy csak úgy lecseng, és a naponta több száz millió utazó, a tömegrendezvények árnyékában majd eltűnik a vírus. Holott a józan paraszti ész egyértelműen diktálhatta volna, hogy a mai, globalizációt csúcsra járató világban reménytelen, hogy ne fejlődjön világjárvánnyá egy ilyen típusú fertőzés.

Ami kicsit felment minden tőzsdézőt az alól, hogy nem rakta fel mindenét short pozíciókra egy ilyen helyzetben, az az, hogy a ma élő emberek életében csak filmekben volt példa arra, hogy egy globális járvány alakul ki. Ráadásul utólag könnyű okosnak lenni: a hindsight bias jelenség mindig tetten érhető, mely szerint a már bekövetkezett eseményeknek utólag mindig nagyobb valószínűséget adunk. Mindenesetre a tőzsdék csak emelkedtek, bár figyelmeztető jelek azért a piacon is voltak: például az olajár esése, a fekete arany (egyébként logikusan) az elsők között szenvedte meg a járvány kitörését.

 

2.jpg

Az olajár mutatta az utat

 

Rádöbbenés és sokk

Aztán kezdett minden rosszra fordulni. Elkezdtek emelkedni az esetszámok Olaszországban, ahol először terjedt el a vírus az európai országok közül. Február utolsó napjai már a félelemről szóltak, hogy a velencei karnevál mennyire szórhatta szét a vírust. Bár még számszerűleg nem volt sok fertőzött, karanténokat rendeltek el vuhani mintára, ha enyhébb szabályokkal is, mint a közép-kínai városban. Ekkor már végképp érezhető volt, hogy nem lehet korlátozások nélkül kordában tartani a vírust, és ezt a tőzsdék sem hagyhatták figyelmen kívül, rádöbbentek a valóságra. Viszont még így sem történt akkora esés, és akik az olasz járványhelyzet erősödésekor léptek csak short pozícióba, még ők is bőven jól jártak a későbbi hetekben.

Az igazi sokk, napi maximális limittel való esések akkor következtek el, amikor lényegében egész Európa és az Egyesült Államok bezárkózott, 100 éve nem látott körülmények uralkodtak. A tőzsdei pánik ideje volt ez, a néhány héttel ezelőtt még a vírust elbagatellizáló tőkepiac több éves emelkedést veszített el napok, órák leforgása alatt. Lényegében likviditási pánik alakult ki, esett minden az aranytól kezdve a részvényeken át az olajig-a félelemindexként is hivatkozott VIX 2008 óta nem látott szintjére emelkedett. Egyszerre érte a világgazdaságot a keresleti (például szórakoztatóipar, vendéglátóipar) és a kínálati (például alkatrészgyárak leállása) sokk, nem igazán tűnt úgy, hogy értelmesen kezelni lehetne a helyzetet, hiába jöttek kamatvágásokkal elő a főbb jegybankok, és segélycsomagok ötleteivel a kormányok.

 

 

 

 

Kilábalás és szárnyalás

Március végétől azonban megfordult a trend, ráadásul végül mégis a jegybankoknak és a kormányoknak köszönhetően. Minden eddig látottnál nagyobb segítséget kapott ugyanis a gazdaság (és a tőkepiacok) monetáris és fiskális oldalról egyaránt. A Fed korlátlan eszközvásárlási programot hirdetett, és ha kisebb vehemenciával is, de ebben követték a Fed irányvonalát a többiek is. Óriási likviditás zúdult tehát a piacra a jegybankok által. A kormányok is válságkezelésbe kezdtek: ezúttal azonban nem a korábbi gyakorlatnak megfelelő megszorításokkal, hanem épp ellenkezőleg, pénzosztással. Mindenki megismerte a helikopterpénz fogalmát az Egyesült Államokban, de Európában például a vállalatok terheinek nagy részét vállalta át az állam.

A fentiek tükrében kialakult egy olyan érzelmi állapot a tőzsdéken, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is tart, és igazából előbb kezdődött már, minthogy kirobbant volna a COVID-19 járvány. Ez pedig a „Don’t fight the Fed”, azaz ne harcolj a Fed ellen. Ha az amerikai (és a többi) „jegybank” ennyire segíti hitelekkel és eszközvásárlásokkal a gazdaságot, sőt a pénz- és tőkepiacokat is közvetetten, akkor lényegében komolyabb esés a technikai korrekciókat kivéve nem alakulhat ki az elmélet szerint. Ráadásul tavaly tavasszal tényleg meglehetősen nyomottak voltak a részvényárak, és reálisan értékelve is jó lehetőség lehetett beszállni. Nagyon sok fiatal ekkor kezdett el tőzsdézni, a Robinhood és hasonló szolgáltatók szárnyaltak. Az otthon maradt lakosság a technológiát használta az életéhez, és technológiai részvényeket vásárolt-így kezdődött meg a tőzsdék egyik leghatalmasabb rallyja a koronavírus és a lezárások árnyékában. Minden jó és rossz gazdasági adatra emelkedés történt, és egyre többet hallhattunk a nagyon közeli vakcinákról.

 

 

 

A tőzsde a jövőt árazza, a járványnak hamarosan vége, ha pedig mégsem, akkor a Fed megoldja a pénzügyi részét – ezek voltak a később nagyon is igaznak bizonyult érvek. A tőzsde tehát emelkedett és emelkedett, történhetett bármi, és valóban, a járvány is erősen visszaszorulóban volt a legtöbb helyen. A Nasdaq kompozit már a járvány előtti csúcsai felett volt júniusban, de a nyár során az S&P 500 is elérte a régi értékeinek maximumát. A hagyományos iparágak részvényeit felvonultató DAX, vagy akár BUX ugyanakkor még messze volt a rekordoktól.

 

 

Nem lesz semmi baj! – Rádöbbenés és sokk  2.0

Aztán nyár végén már újra kongatták a vészharangot a szakemberek. Egyrészt azért, mert az esetszámok lassan emelkedni kezdtek, másrészt pedig látszódott, hogy tömegesen alkalmazható, a járványt fékezni tudó mennyiségű oltás csak 2021 elejétől lehet elérhető a legkorábban. A második hullám eljövetele tehát minden kétséget kizáró volt, ennek ellenére a tőzsdék csak emelkedtek tovább, egészen elképesztő technikai túlvettséget mutatva még szeptember első napjaiban is. Ekkor volt egy kicsit hasonló a pszichológia a piacokon, mint 2020 februárjának vége felé: teljesen biztos, hogy valami nagyon rossz jön, de mégis emelkedés látható. Jó lehetőségek kínálkoztak az esésre fogadás szempontjából tehát ekkor is, bár annak mértéke értelemszerűen köszönőviszonyban sem volt a tavaszival. Mindenesetre két hullámban, szeptember eleje és vége között, valamint október közepe és november eleje között láthattunk jelentősebb (10% körüli) általános esést a részvénypiacokon.

 

 

 

 

Kilábalás és szárnyalás 2.0

Aztán jött a bomba hír november elején, méghozzá az, hogy a Pfizer és a BioNTech közös vakcinája 95% körüli védelmet nyújt a koronavírus ellen, és lassan az engedélyek is rendelkezésre állnak az alkalmazáshoz. Aztán a több, ma már mindenki által kívülről tudott vakcinagyártó is hasonló hírekkel érkezett. Az eredmény: hatalmas rally a tőzsdéken, ezúttal azonban a nyitásban leginkább érdekelt, hagyományos iparágakban tevékenykedő részvények előnyben részesítése mellett. Innentől kezdve napjainkig a koronavírus kérdése egyre inkább zárójelbe került. Okozott egy egynapos tőzsdei riadalmat a gyorsabban terjedő és súlyosabb betegséget okozó brit mutáns, de amint kiderült, hogy véd ellene a vakcina, azonnal lekerült a tőzsdei napirendről a kérdés. 

 

3.jpg

Pfizer-a bejelentésük aranyat ért a tőzsdén

 

A harmadik hullám pedig már nem is okozott lényegében tőzsdei hatást a nemzetközi piacokon: bár történt esés márciusban többször is, sőt, most májusban is, de ezek a hozamemelkedési és inflációs félelmeknek voltak köszönhetők. Sajnos persze nem lehet kimondani (például a most figyelmet kapó indiai mutáns miatt), hogy vége a koronavírus kérdéskörének, de tény, hogy a vakcina óta a tőkepiacok már beoltottnak kezelik az egész világot a jövőt árazva.

 

 

 

 

Tanulság

Így végig vezetve talán jól látható, hogy meglehetősen tanulságos volt a koronavírus tőzsdei élete a tőzsdepszichológia szempontjából. Sokszor tűnt úgy, hogy a racionalitásokkal szembe megy a tőzsde, de ezért komolyabb büntetést az elmúlt több, mint egy évben csak 2020 márciusában, valamint 2020 őszén kaptak az emelkedésben váltig hívő befektetők. Ezt leszámítva még az is jól járt, aki a járvány kitörésekor vett indexkövető ETF-et, és mostanáig tartotta.

Alapvetően kettő nagyobb tanulságot vonhatunk le a történtekből (persze egyénileg akár jóval többet is). Az első, hogy a mindent felülíró optimizmus valóban hatalmas erővel bír, és a tőzsde képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez úgy, hogy üres utcák, bezárt üzletek és a nyugati országokban a világháború óta nem látott gazdasági összeomlás mellett is emelkedik. A másik fontos tanulság az lehet, hogy ez alól is van kivétel, és amikor óriási a különbség az észlelt gazdasági helyzet és a tőzsdei árfolyamok között, az azért képes esésben megjelenni. Erre volt jó példa a már említett két időpont, amikor a racionalitásokra hagyatkozva viszonylag könnyű volt esésre játszani. Mindenesetre a járvány tőzsdei „kezelése” jól megmutatta, hogy érdemes foglalkozni a technikai elemzés, a fundamentumok elemzése és a vállalatértékelés mellett a tőzsdepszichológiával is, ugyanis néha mindennél erősebb lehet. 

 

Forrás:

Investing.com www.investing.com


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.