random reggeli
számlanyitás

Varga Gusztáv

2021-07-06

Amit a fiskális politika ad, azt vissza is veszi

Közgazdasági elemzés az USA költségvetési ösztönzésének színe és fonákja sajátosságairól, kitekintve a tőzsdére gyakorolt hatásra

Az amerikai politikai vezetők megtanultak néhány dolgot az elmúlt 12 évben, amikor a gazdaság utoljára szembesült egy, a mostanihoz hasonló jelentőségű válsággal.

Egyik ilyen tanulság: az emberek szeretik, ha van pénzük. A Kongresszusnak van hatalma arra, hogy pénzt adjon.

Másik új tanulság a politikai baloldali körökben, amit a republikánusok és a német konzervatív körök egyaránt vitatnak az az, hogy: gazdasági válságban a költségvetési hiány mértékétől nem kell megijedni.

Harmadik tanulság: Mind a gazdaság, mind a Covid elleni küzdelem szempontjából elfogadottabb, ha a választott politikai vezetők úgy döntenek, hogy pénzzel segítik az embereket, szemben azzal, amikor a technokraták homályos beavatkozásokkal segítenek a pénzügyi piacokon.

Ezek az amerikai gazdaságpolitikának az elmúlt év során bekövetkezett forgatókönyvének következményei, amelyek a Biden-adminisztráció 1,9 billió dolláros járványmentési költségvetési kifizetéssel zárultak. Tavaly is kétpárti támogatással fogadtak el hasonló célú ösztönző kiadásokat.

 

Ki segítse a gazdaságot?

Mindkét nagy párt vezetői egyre inkább hajlandóak felhasználni befolyásukat, hogy kiszabadítsák az USA gazdaságát a válságból, vállalva az elsődleges szerepet a gazdaság felívelő ciklusainak és visszaeséseinek kezelésében, amelyet az elmúlt négy évtized nagy részében, – különösen a 2008-as világválságot követő időszakban – engedtek át a pénzügyi vezetőknek.

Elutasítják azt a korszakot, amelyben a jegybank szerepét betöltő pénzügyi intézmény, a Federal Reserve volt a főszereplő a gazdaság stabilizálásában. A megválasztott tisztviselők most a kormány hitelfelvételi és költekezési képességét – mint azt Jerome Powell jegybankelnök hangsúlyozta – „az Egyesült Államok meghatározó nagyságú fiskális erejét” – a válság leküzdésének elsődleges eszközének tekintik.

„Valójában ez a gazdaság gyógyulásának története” – mondta Mr. Powell egy nemrégiben tartott meghallgatáson. „A fiskális politika valóban felgyorsult."

Ha a költségvetési eszközök dominanciájával kialakult ösztönző rendszert fenntartják –, akkor a választott vezetők általi ellenőrzés a gazdasági irányítása felett, ugyanolyan jelentős változást jelent, mint az, amikor Paul Volcker átvette a FED elnöki tisztségét 1979-ben nagy infláció közepette, amikor az alapkamatot 20 %-ra kellett megemelni az infláció letörése érdekében.

„Ez egy tartós gazdasági rendszerváltás" – mondta Paul McCulley, a Georgetown McDonough Business School tanára. „A gazdasági stabilizálás eszközei sokkal inkább a fiskális – és sokkal kevésbé a monetáris csatornán keresztül működnek.”

 

A gazdasági ösztönzés tanulságai

A 2009-es költségvetési ösztönzés is jelentős összeggel indult, de a jogalkotási politika és a Barack Obama elnök belső körének egyes tisztviselői aggályosnak találták a költségvetési hiány mértékét, ezért korlátozták a méretét. Számos összetevője viszonylag kevésbé volt átlátható az átlagszavazó számára. Amikor a gazdaság 2010-ben és azt követően is gyenge maradt, a republikánusok és számos demokrata képviselő a költségvetési hiány csökkentésére összpontosított. Ezután jó ideig a „stimulus” nem kívánatos kifejezéssé vált Washingtonban.

Ezt érzékelve, közbelépett a FED, bevezetve a mennyiségi könnyítést (lényegében kötvények vásárlását újonnan létrehozott pénzből) és más, korábban nem alkalmazott stratégiákat vállalva a gazdasági növekedés folytatása érdekében.

A jegybankárok eszközei azonban korlátozottak. Korrigálhatják a kamatlábakat, és pénzt tolhatnak be a pénzügyi rendszerbe, annak érdekében, hogy a hitelt könnyebb legyen megszerezni, végezhetnek nyílt piaci műveleteket. Mindez befektetésre és a magánszféra költekezésére ösztönözhet, ami viszont több munkahelyet és magasabb béreket eredményezhet. Melléktermékként a tőzsdei árfolyamokat nagy magasságba lökte.

A 2010-es években a stratégia lényegében működött. Nem esett újra recesszióba a gazdaság, és a növekedési ciklus hosszabb volt, aminek csak a világjárvány vetett véget. Sok év telt el, amíg a gazdaság helyreállt, és mélyen egyenlőtlen fellendülés alakult ki, amely során a pénzügyi eszközök tulajdonosainak jutott a legnagyobb nyereség, emiatt úgy tűnt, mintha az intézmények intézkedései a gazdagok érdekét szolgálnák mindenki más kárára.

Ezzel szemben a költségvetési hatóságok közvetlenül költhetnek pénzt, oda, ahol arra szükség van, anélkül, hogy visszafizettessék.

Az új 1,9 billió dolláros csomag többek között 1400 dolláros kifizetést tartalmaz a legtöbb amerikai számára, egy új gyermekgondozási adókedvezményt, amely havonta 300 dollárt tesz a kisgyermekes szülők bankszámlájára, segítséget nyújt a kilakoltatás előtt álló személyek számára, és milliárd dolláros támogatást nyújt a kisvállalkozásoknak. A közvélemény-kutatás szerint messze ez utóbbi a legnépszerűbb pénzügyi intézkedés.

„Az amerikai demokrácia elmúlt hónapokban tapasztalt összes kudarca és gyengesége ellenére ez a működőképességének drámai demonstrációja” – mondta Adam Tooze, a Columbia Egyetem gazdaságtörténésze, aki sokat írt a pénzügyi válság következményeiről. „A nép érdekében működtetett politikát a megfelelő pillanatban kell megvalósítani a kialakult alkotmányos normák alapján, amit előnyben kell részesíteni a jó szándékú felvilágosult technokratáktól függő gazdaságpolitikával szemben.”

Egyes baloldali törvényhozók felvetették, hogy a gazdaság támogatására szolgáló kongresszusi intézkedésekre támaszkodva javul a demokratikus legitimitás.

„Ez a jogszabály – a Trump időszakot követően – segítséget nyújt a demokráciába és kormányba vetett bizalom helyreállításához, mivel, ha ma nem tudjuk enyhíteni a dolgozó családok nehézségeit, akkor nem érdemeljük meg, hogy itt legyünk” - mondta Bernie Sanders, Vermont állam demokrata szenátora.

 

Szakmai kritika a segélycsomag méretéről

Az új törvény elutasítja a centrista közgazdászok – köztük Larry Summers, volt pénzügyminiszter és Olivier Blanchard, volt IMF-vezető közgazdász - aggályait, miszerint a költségvetési kiadások mérete és szerkezete inflációt vagy más problémákat vet fel. A Biden-adminisztráció megközelítésében természetesen vannak kockázatok. Ha a Summers és Blanchard által leírt aggodalmak valósnak bizonyulnak az új segély nagyságával kapcsolatban, és ennek eredménye túlzott infláció vagy valamilyen típusú válság, akkor demokraták nagy árat fizetnek majd tetteikért. Legutóbb Summers figyelmeztetett az új amerikai adminisztráció által szorgalmazott 1,9 billió dolláros fiskális ösztönzés kockázataira, konkrétan aggódva amiatt, hogy „a makrogazdasági ösztönzés (ezen a szinten) olyan inflációs nyomást vált ki, amelyet generációk óta nem láttunk.” Értékelését Olivier Blanchard osztotta meg – és konkrét számításokkal támasztotta alá – tweetek sorozatában.

A demokrata törvényhozók arra a következtetésre jutottak, hogy a terv várható kedvező hatása felülmúlja a kockázatokat.

 

Egyes kérdésekben együttműködnek a vezető pártok

Amint azt a korábbi járványmentési fordulók bizonyítják, a demokraták és a republikánusok találtak közös kompromisszumos álláspontot ahhoz, hogy viszonylag nagyszabású kétpárti megállapodások szülessenek, ideértve a tavaly márciusban elfogadott 2 billió dolláros CARES törvényt is.

„Lehet, hogy a segélycsomag nem szabályozott mindent, amit mindkét fél akart, de ilyen a kompromisszumok természete, amely segítséget nyújt, az jobb, mint ha nincs semmiféle megállapodás” – mondta Tom Cole, az oklahomai republikánus a ház vitájának kezdetén, a 900 milliárd dolláros kétpárti törvény vitáján december végén.

Összességében a Kongresszus, valamint a Trump és Biden adminisztráció az elmúlt évben mintegy 6 billió dollárt engedélyezett a járvánnyal kapcsolatos segélyek kiadásaira, ami a 2019-es GDP mintegy 28%-a (Végül ennél kevesebbet költenek, mert a gazdaság gyors javulása miatt egyes programokra nem kell kifizetést teljesíteni.)

A pandémiás segítségnyújtásról szóló jogszabályok számos elemét körülvevő kétoldalú megállapodás egy jövőbeni modellt javasol arra vonatkozóan, hogy a kormány hogyan reagál a gazdasági válságokra. Például a szövetségi kormány Trump idején meghosszabbította azt az időtartamot, amikor a munkanélküliek recesszió idején munkanélküliség elleni biztosítási kifizetésekre jogosultak, de nem bővítette e kifizetések nagyságát.

A CARES törvény ezzel szemben heti 600 dollárral növelte a munkanélküliek részére biztosított támogatást, a munkaviszonyból kikerültek elvesztett jövedelmének pótlására. A későbbi jogszabályok kisebb emeléseket tartalmaztak. A közgazdászok általában azt mondják, hogy ez egy jól célzott politika volt, amely segítette az ideiglenesen munkanélkülieket abban, hogy folyamatosan fizessék számláikat - és tompította a kereslet összeomlását a gazdaságban.

„Vízválasztó pillanatban vagyunk, amikor ezt a fajta eszközt fogjuk használni a jövőbeni recessziók során” - mondta Constance Hunter, a KPMG globális könyvelőcég vezető közgazdásza. „Amit itt tettünk, az más és egyedi, és meg fogjuk tudni, hogy hatékony volt-e híd biztosítása a járvány utáni időszakra.”

A demokrácia sokkal egyértelműbb mechanizmusokkal rendelkezik a választott tisztviselőknek a gazdaságpolitikai döntéseikért való felelősségével kapcsolatban, mint a kinevezett szakértők kamatpolitikájának ellenőrzésére. 

 

Amit ad – visszaveszi

Az amerikai gazdaság azonban egy új kihívás előtt áll, amelynek gyökerei a növekedés matematikájában rejlenek: amit a fiskális ösztönzés ad, azt a fiskális ösztönzés elviszi.

A márciusban elfogadott 1,9 billió dolláros amerikai mentési terv, valamint a decemberben elfogadott 900 milliárd dolláros járványsegélycsomag erősen terhelt. Úgy állították be a csomagokat, hogy az emberek gyorsan pénzt kapjanak. Ennek a stratégiának az egyik következménye, hogy az elkövetkező negyedévekben a fiskális politika további nagy összegeket már nem tesz a gazdaságba, aminek olyan hatása lesz, mintha jelentős pénzeszközöket kivonna.

A közgazdászok többnyire azt vetítik előre, hogy a munkaerő-piaci erőteljes lendülettel és a háztartások által felhasznált megtakarítások hatalmas összegével rendelkező gazdaság elég erős lesz ahhoz, hogy a költségvetési lendület elhalványulása ellenére a gazdaság növekedni tudjon. A gazdasági visszaesés elkerülése érdekében hatalmas átalakítást szükséges végrehajtani a kormány által vezérelt kereslettől a magánszektor felé.

A mainstream vélemény szerint ez sikeres lesz. Ennek a szokatlan gazdasági pillanatnak vannak olyan aspektusai, amelyek nehézkessé tehetik az átalakítás útját.

Nincs modern példa a kormány által a gazdaságba pumpált ilyen hatalmas mértékű ingadozásokra. Fennáll annak a kockázata – amelyet a közelmúltban a Federal Reserve egyik legfőbb tisztviselője is elismert –, hogy ha a járvány ideje alatt felgyűlt megtakarításokat aránytalanul birtokolják a tehetősek, akkor ezt a pénzt fogyasztásra nem fogják elkölteni, hanem az összegek nagyrészt az áru – és értéktőzsdéken, illetve az ingatlanpiacon jelennek meg.

„Mindenképpen hatalmas visszaesést fogunk tapasztalni a fiskális ösztönzésben” – mondta Nancy Vanden Houten, az Oxford Economics vezető közgazdásza. „A kérdés az, hogy a gazdaság mennyire alkalmas helyzetben van ennek kezelésére.”

A legtöbb amerikai, akik fejenként 2000 dollár összértékű ösztönzésre jogosultak, már megkapták. A Pénzügyminisztérium ebben a hónapban közölte, hogy ebből a készpénzből 395 milliárd dollárt vontak ki, ami valamivel több, mint az amerikai mentési tervben szereplő kifizetések összege.

Míg a munkanélküli kifizetések továbbra is magasak, ez a kiadás folyamatosan csökkenő abban az ütemben, amint az emberek visszatérnek a munkába – és a tervek szerint szeptemberben lejárnak ezen kifizetések kiegészítései. A többi kiadás nagy részét rövid távon olyan dolgokra összpontosították, mint az oltóanyag bevezetése, vagy fokozatosan fogják elkölteni, például kiterjesztett gyermekek utáni adójóváírásra és állami és helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatásokra.

Összességében a kormányzati kiadások 8,5 százalékponttal növelték az első negyedév gazdasági növekedési ütemét a Brookings Intézet Hutchins fiskális és monetáris politikai központjának számításai szerint. Az előrejelzések szerint az úgynevezett fiskális hatás enyhén negatívvá válik a második és a harmadik negyedévben – majd 2021 negyedik negyedévében és 2022-ben a növekedést érdemben rontja.

2022 második negyedévére a fiskális politika azon az úton fog haladni, hogy 3,3 százalékpontot vonjon le a növekedési ütemből, ami jóval több, mint a 2011. harmadik negyedévi 2,2 százalékpontos kivonás.

Ez attól függően változhat, hogy az infrastruktúra és a családtámogatási elképzelésekről folytatott tárgyalások hova vezetnek, de várhatóan sok éven át befolyásolják a fiskális politikát, ezért nem szabad gyökeresen megváltoztatniuk a közeljövőt. A szövetségi kiadások csökkenését eddig kiegyenlíti a magánszektor elmúlt hónapok alatti gyors növekedése.

A munkaadók rohamos ütemben bővítik a munkaerő létszámát, ezért a növekvő bérfizetésnek támogatnia kell a fogyasztói kiadásokat, még akkor is, ha az állami támogatás megszűnik. A vállalkozások beszámolója szerint a gazdaság expanziós hangulatban van, ami jót tesz a beruházási kiadásoknak. 

„Az alaptörténet az, hogy mire a gazdaság újra fellendül, addig kitart a költségvetési ösztönzés.” - mondta Louise Sheiner, a Brookings vezető munkatársa.

Az amerikaiaknál hatalmas megtakarítások gyűltek össze a pandémia időszakában, olyan pénzből, amelyet a világjárvány idején nem költöttek olyan dolgokra, mint az utazás és vendéglátás. A háztartások összesen átlagosan havi 282 milliárd dollárt spóroltak meg 2020 márciusa óta, szemben a 2019-es havi 103 milliárd dollárral.

Tehát 2021 és 2022 második felében a gazdaság számára nagy kérdés, hogy mi történik ezzel a 2,5 billió dolláros halmozott további megtakarítással. Támogatja-e a rövid távú költekezéseket ahhoz, hogy erős növekedést fenn tudjon tartani, vagy inkább megmarad megtakarításként?

„Az előrejelzések szerint a mai költségvetési hátszél ellenszélre vált át jövőre” –mondta Lael Brainard, a Fed kormányzója. „Fontos kérdés, hogy a háztartások kiadásai mennyire támogatják továbbra is a növekedést a következő évben, szemben a korábbi trendekbe való belenyugvással.”

A gyorsan csökkenő költségvetési hullám segíthet mérsékelni a gazdaságban növekvő inflációs nyomást. A személyenkénti 2000 dollár után a költségvetés már nem emeli magasabbra a keresletet, és kockáztathatva az infláció körforgását.

Végső soron ez egy újabb példa arra, hogy szokatlan a világjárvány által vezérelt gazdaság. Az egyetlen valós összehasonlítás az elmúlt öt negyedévben a kormányzati kiadások megugrásai az ösztönzés kezdetét és végét jelentik, amelyeknek megvan a maguk gazdasági dinamikája.

Érdemes lesz pontosan megnézni, mi történik, amikor a szövetségi kormány ösztönzése visszahúzódik, vajon a fogyasztók, vállalkozások és importőrök a világ minden tájáról fokozzák-e megfelelően keresletüket.

 

Az USA államadóssága 1900-2020

 

Forrás: Visual Capitalist

 

 

Tőzsdei hatás

A tőzsdei áruk és részvények árfolyama a laza monetáris politika miatt már évek óta inflációs jelenséget mutat. A most feléledő inflációs hatás azonban elsősorban a költségvetési hiányon alapul. Ehhez hozzájön a magas megtakarítás állomány – elsősorban a jobb anyagi helyzetben lévőknél –, akik a megtakarításaikat már részvénytulajdonná transzformálták. Az áru- és részvénypiacok minden idők rekordjainak közelében vannak. Amint a költségvetés lassítja kifizetéseinek ütemét, az évek óta tartó ösztönzés hatása csökken, amiből kisebb indexcsökkenésekre számíthatunk, de valószínűtlen a részvényárak zuhanása, mivel a gazdaság erős ütemű növekedésben lesz. Mindez akkor érvényes, ha az emberiség rövid távon teljesen legyőzi a vírust. Ha a vírus elleni küzdelem – bármilyen okból – velünk marad, a perspektíva beláthatatlanná válik.

 

Források:

Jean-Pierre Landau (2021. február 8.) Inflation and the Biden stimulus Elérhető: https://voxeu.org/article/inflation-and-biden-stimulus

Neil Irwin (2021. március 9.) Move Over, Nerds. It’s the Politicians’ Economy Now. The New York Times Elérhető: https://www.nytimes.com/2021/03/09/upshot/politicians-not-central-bankers-economy-policy.html?action=click&module=RelatedLinks&pgtype=Article

Neil Irwin (2021. június 21.) The Pandemic Stimulus Was Front-Loaded. That Could Mean a Bumpy Year. The New York Times Elérhető: https://www.nytimes.com/2021/06/21/upshot/pandemic-economy-stimulus.html


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.