random reggeli
számlanyitás

Varga Gusztáv

2021-03-09

Biden a modern történelem legnagyobb ösztönzőcsomagját vitte keresztül. A méret a lényeg?

A „forró” gazdaság hívei esélyt látnak a legutóbbi recesszió hibáinak kijavítására. Mások veszélyt látnak.

Biden elnök által javasolt 1 900 milliárd dolláros járvány-védelmi csomag sok célra tartalmaz pénzt: a koronavírus elleni vakcinák bevezetésének felgyorsítására; az iskolák újranyitására; a munkanélküli ellátások bővítésére és magasabb összegű készpénzsegélyt küld a legtöbb amerikai számára. A gyengélkedő gazdaság beindításához Biden elnök Amerika legalacsonyabb jövedelmű munkavállalóihoz és azokhoz az emberekhez fordul, akik jelenleg egyáltalán nem képesek dolgozni.  

A gazdasági segélycsomagot március 6-án 50-49 arányban hagyta jóvá a szenátus és elnöki aláírásra vár, tartalmában elsöprő mértékben segíti az alacsony keresetűeket és az alsó-középosztályt, kevés közvetlen támogatással a magas keresetűeknek, akik nagyrészt megtartották munkahelyeiket és megtakarításaikat az elmúlt évben.

Az elnök számára a csomag nem csupán ösztönző javaslat. Gazdaságpolitikájának alaptételeként elfogadja a demokraták és a liberális közgazdászok által támogatott elvet, miszerint a gyorsabb gazdasági növekedés megteremtésének legjobb módja alulról felfelé irányul.

A Columbia Egyetem Szegénység- és Szociálpolitikai Központja szerint a segélycsomag rendelkezései, ideértve az alacsony jövedelmű, gyermekes amerikaiak adójóváírásának bőséges kiterjesztését, több mint egynegyedével csökkentenék a felnőtt szegények arányát, és felére csökkentenék a gyermekszegénységet. Az adójóváírás mellett a törvényjavaslat növeli a gyermekgondozás támogatását, kiszélesíti a megfizethető ellátási törvény szerinti – társadalombiztosítási – jogosultságot, és egyéb rendelkezések mellett kibővíti az élelmiszerjegyeket, a bérleti támogatást és a munkanélküli segélyt. 

A javaslat nagyösszegű pénzt pumpál a gazdaságba, szándékosan túlhevítve azt, vagy  határait feszegetné annak érdekében, hogy az amerikai gazdaság  gyors növekedésbe forduljon.

Az agresszív stimulust támogatók úgy vélik, hogy ez egy pozitív dolog, amely a legutóbbi recesszió kárait véglegesen ellensúlyozza és a gazdaság rohamos növekedését szolgálja, ahelyett, hogy sok milliónyi munkanélküli évekig tengődne.

Mark Zandi, a Moody's Analytics munkatársa, akinek a fiskális ösztönző hatásával kapcsolatos könyvét Biden elnök gyakran idézi, úgy becsüli, hogy az Egyesült Államokban jelenleg a GDP 4–5 százalék a „kibocsátási rés” – a tényleges aktivitás és a gazdasági potenciál közötti szakadék – és hogy a Biden-csomag összegszerűen az idei GDP 8–9%-át tesz ki. A terv elegendő üzemanyagot jelent a gazdaság „begyújtásához”, mivel a kamatlábak nulla körül alakulnak, az infláció alacsony, a munkanélküliség magas. „Nem kell tankönyv, hogy észrevegyük, hogy most kell megnyomjuk a költségvetési gyorsítót. Gyerünk.”

A szkeptikusok számára ez a kincstár hatalmának kockázatos felhasználása lenne, miközben messzemenő következményei lennének az inflációra, a pénzügyi buborékokra és az államadósság fenntarthatóságára.

„Most kell cselekednünk, és az időben történő és nagyösszegű fellépés előnyei hosszú távon messze felülmúlják a költségeket” – mondta Janet Yellen pénzügyminiszter pénteken Biden elnökkel tartott ovális irodai ülésén.

 

Fiskális politika

A recesszió kezelésére szolgáló hagyományos fiskális politika általában először elkészíti az előrejelzést arról, hogy a gazdaság miképpen fog teljesíteni a következő hónapokban. Ezután megtippelik, mennyivel kisebb a várható gazdasági teljesítmény az egészséges gazdaság potenciáljánál, (a GDP értéke, ha mindenki dolgozik, aki akar, és a gazdaság teljes kapacitással működik).

Ezen a ponton próbálják meg elemezni a szóban forgó politikák fiskális multiplikátorait: a gazdasági ösztönző kiadások valószínűleg mekkora gazdasági aktivitást váltanak ki. Ezután méretezik ennek megfelelően a fiskális ösztönző csomagot, lényegében szövetségi dollárokat használva a gazdasági recesszió miatt elpárolgott gazdasági tevékenység pótlására.

A gyakorlatban természetesen soha nem ilyen egyszerű, mivel sok bizonytalan becslést és előrejelzést tartalmaz, és a kongresszusi politika végső soron meghatározza az ösztönző jogszabályok méretét és tartalmát. Utólag kimutatták, hogy a kongresszus által korlátozott Barack Obama elnök 2009 elején elfogadott, aláírt fiskális ösztönző programja gyengén illeszkedett az akkori gazdasági válsághoz. Átlagosan 240 milliárd dollárt pumpált a gazdaságba az első három évben, de abban az időben a „kibocsátási rés” megközelítette az évi 1 000 milliárd dollárt.

A világjárvány által kiváltott visszaesés elleni küzdelem kevésbé összpontosított a pénz-stimulusra (ösztönzésre), sokkal inkább az olyan rendelkezésekről szólt, amelyek segítik az egyéneket és a vállalkozásokat a válságban. E megközelítés alapján a kétpárti többség tavaly tavasszal elfogadta a 2 billió dolláros CARES törvényt és számos kisebb rendelkezést, míg decemberben, megkésve, egy 900 milliárd dolláros csomagot.

Ezek az erőfeszítések a hagyományos értelemben kevésbé fiskális ösztönzők – kormányzati pénzek felhasználásával pótolták a gazdaság hiányzó keresletét –, inkább a világjárvány által okozott problémák közvetlen enyhítésére irányultak.

„Ez a csomag nemcsak azért van méretezve, hogy betöltse a lyukat” – mondta Wendy Edelberg, a Brookings Institution Hamilton Projektjének igazgatója. „Némileg más irányokat is próbál kezelni. Sok ember és vállalkozás kétségbeesetten vár jelenleg, ezért ez a pénz valódi segítséget jelent ezeknek az embereknek, és ahhoz, hogy valóban biztosak legyünk az eredményben, rengeteg pénzt kell elküldeni.”

De ez nem változtat azon a tényen, hogy a pénz, amelyet a kormány szivattyúz be a gazdaságba, többet jelent, mint az a hiányzó gazdasági tevékenység, amelynek következményei lennének az elkövetkező években. A Biden-adminisztráció emellett egyéb várható javaslatokat tesz, például az új infrastruktúra beruházás nagymértékű finanszírozását tervezi.

Vannak előnyei és hátrányai – mondta. „A gazdaság forró működtetése jó dolog lehet, de fájdalmas kiigazítás is történhet, a lassú növekedés időszakával a csúcs másik oldalán.”

A forró gazdaságban a munkaadóknak munkaerőhiánnyal kell szembenézniük, és fel kell emelniük a béreket a személyzet biztosítása érdekében. Ez, valamint a különféle árucikkek esetleges hiánya elméletileg az emelkedő árak, vagyis az infláció ördögi körét táplálhatja.

Az elmúlt 13 évben, az Egyesült Államoknak ezzel ellentétes problémája volt. A bérek növekedése az idő nagy részében gyenge volt, és az infláció tartósan a Federal Reserve által célzott szint alatt maradt.

Michael Bennet szenátor, coloradói demokrata, aki a szegénység elleni küzdelem kibővített gyermekek miatti adó-kedvezményének régóta támogatója, így nyilatkozott: „Ez egy progresszív közgazdaságtan, amely pénzt ad a dolgozó emberek kezébe, akik keresletet támasztva el fogják költeni ezt a pénzt.”

Egyesek szerint a CBO (Congressional Budget Office) és a közgazdászok potenciális kibocsátásának becslései túl pesszimisták – vagyis az amerikaiaknak merni kellene nagyobbat álmodni.

„Nem igazán tudjuk, mi is a GDP-kibocsátási rés valójában” – mondta Mark Paul, a floridai New College közgazdásza. „A közgazdászok évtizedek óta tévedtek és túl óvatosak voltak, azt gondolva, hogy a teljes termelés lényegesen alacsonyabb, mint amilyen valójában. Folyamatosan hideg (= lassan fejlődő) gazdaságot folytatunk, ami hatalmas problémákat vet fel a társadalmi kohézió szempontjából. Decemberben megjelent írásában elmondta, hogy a több mint 3 billió dolláros járvány-segélycsomag igazolható lenne a korábban megszűnt munkahelyek elvesztésének mértéke alapján. A kibocsátási rés a foglalkoztatás alapján rosszabbul néz ki, mint amikor a GDP-t nézzük, részben azért, mert aránytalanul csökkent a munkahelyek száma azokban az ágazatokban, amelyek viszonylag alacsony gazdasági értéket produkálnak egy munkavállalóra számolva, például a vendéglátásban.

Biden óránkénti 15 dolláros minimálbért is megpróbált beilleszteni a törvényjavaslatba, de ez nem élte túl a szenátus döntését. Ez gyakorlatilag kiütötte a csomag kulcsfontosságú elemét, egyben megmutatta a demokrata stratégiája veszélyeit, hogy a gyors elfogadás érdekében jelentős kompromisszumokat kell vállalniuk, a Fehér Ház és a Kongresszus mindkét kamarájának vékony többsége miatt.

A csomagban megszavazták a 80 000 dolláros összeg alatti éves jövedelmű személyek és minden gyermek részére az egyszeri 1400 dolláros csekkek kiküldését, és a nagylelkűbb munkanélküli segélyek heti 300 dolláros kiegészítését. A magas keresetűekről és a nagyvállalatokról alig látszik, hogy kormányzati segítségre lenne szükségük. Összességében a világjárvány, a recesszió és a fellendülés gazdagabbá tette őket. A magasabb keresettel rendelkezők és a távmunkára képesek sokkal kevésbé vesztették el jövedelemforrásaikat, és a megújulás során megtakarításokat halmoztak fel. Az Amazonhoz hasonló vállalatok bővülő piaci részesedést szereztek, mivel a fogyasztói szokások alapvetően megváltoztak.

Egy 3 éve dolgozó egyedülálló anya számára, aki a jelenlegi szövetségi minimálbért – alig évi 16 000 dollárt – keresi, a törvény 4 775 dollár közvetlen juttatást biztosít. Egy négytagú család esetében, ahol egy szülő dolgozik és a másik szülő a gyermek nevelése érdekében munkanélküli marad, az ellátások összege 12 460 USD lehet.

 

A segélycsomag kockázatai

A kulcsfontosságú kérdés a kockázatkezelés körül forog. Mivel a gazdaság a gyenge munkaerőpiacok és az alacsony infláció körforgásába keveredett, egy kis túlmelegedés örvendetes lehet. Ha például a Federal Reserve-nek meg kell emelnie a kamatlábakat az infláció fellendülésének megakadályozása érdekében, akkor az pozitív lehet egy kiegyensúlyozottabb gazdaság megteremtése szempontjából, amely kevésbé függ a monetáris politikától és eszköztárától.

Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke szerint a gazdaság hosszú távú termelőképességének biztosítása sürgetőbb prioritás, mint az infláció visszaszorítása.

„Sokkal jobban aggódom amiatt, hogy elmaradunk a teljes gyógyulástól, és összetörjük az emberek karrierjét és életét, amelyet építettek, mert nem térnek vissza időben a munkájukhoz” – mondta Powell  sajtótájékoztatóján. „Ez engem jobban aggaszt, mint a magasabb infláció lehetősége. Őszintén szólva üdvözöljük a kissé magasabb inflációt.”

Másképp fogalmazva: „Nehéz túlságosan aggódni, ha megégünk egy évtizedes tél után a hidegben.”


Konzervatív vélemény a segélycsomagról

A konzervatív oldalon markánsan ellenzik Biden segélycsomagját mind célját mind összegszerűségét tekintve.

„Már feltérképezetlen területen vagyunk” – mondta Douglas Holtz-Eakin, az Amerikai Akciófórum elnöke és a republikánusok tanácsadója. Megjegyezte, hogy a negyedik negyedévi GDP csak körülbelül 119 milliárd dollárral maradt el az egy évvel korábbi szinttől: „Szükség van-e további 1 900 milliárd dollárra a probléma kezeléséhez? Számtani problémám van azzal, hogy hol vagyunk.”

„Nehéz belátnom, amikor decemberben 900 milliárd dolláros támogatást adtunk át, miért lenne szükség egy újabb ekkora csomagra” – kérdezte Susan Collins maine-i republikánus szenátor. „Talán néhány hónap múlva nyilvánvalóak lesznek az igények, és valami jelentős dolgot kell tennünk, de most nem látom.”

Először is: tekintettel a demokraták törékeny kongresszusi többségére, a Republikánus Párt törvényhozói úgy vélték, bátran ellenezniük kell Biden önmérsékletet nem tanúsító megközelítését, és keményen vissza kell szorítaniuk az 1,9 billió dolláros segélycsomagot. Az óriási törvényjavaslat főként a demokratákat segíti, abban a reményben, hogy 2022-ben megtarthassák a Képviselőház és a Szenátus ellenőrzését azáltal, hogy készpénzzel látják el a választókat – foglalkoztatottakat és munkanélkülieket – még akkor is, amikor a gazdaság már a fellendülés szakaszába lépett.

A republikánusok szerint az országnak ténylegesen szüksége van az iskolák és vállalkozások újranyitására, amelyek lehetővé teszik a szülők számára, hogy visszatérjenek munkahelyükhöz, a vállalatok pedig munkavállalókat alkalmazzanak. Szerintük olyan újranyitás szükséges, amely „követi a közgazdaságtudományt”, és nem a cinikus demokrata kormányzók és polgármesterek politikai törekvéseit.  Segíteniük kell azoknak, akik elvesztették a munkájukat, és másoknak, akiket a kisvállalkozások felszámolásával fenyegetnek – de nem küldhetnek olyan csekket a munkavállalóknak, amelynek ellenértéke bankbetétbe kerül. 

Ellenzik, hogy 350 milliárd dollárt különítsenek el azoknak a demokrata többségű államoknak, amelyek a közfoglalkoztatottaknak szinte „lehoznák a Holdat” szavazatokért cserébe. Ellenzik, hogy 35 milliárd dollár kockázati tőkét biztosítsanak a vállalkozóknak – mert az szerintük „nyitott kapu a huncutságokra”: Az adminisztráció ilyen szempontból megbízhatatlan szemükben, mert elkötelezte magát a faji méltányosság előmozdítása érdekében. Az avatatlanok számára ez egyenlő eredményeket ígér, nem egyenlő esélyeket, és ellentétes az USA erkölcsi világképével.  

Sikerre vitték, hogy határozottan ellenezték az óránkénti 15 dolláros minimálbért, mely szerintük az alacsony jövedelmű amerikaiak millióit szorította volna ki a munkából a hátrányos helyzetű, főként republikánus többségű államokból, amelyekben az átlagos életminőség alacsonyabb.  

A republikánusok arra is figyelmeztettek, hogy a csomag bőkezűsége visszatarthatja az amerikaiakat a munkától a foglalkoztatáshoz nem kötődő adójóváírások, továbbá a szeptember elejéig tartó heti 300 dolláros kiegészítés a munkanélküli ellátások miatt. A kritikusok szerint ez az embereknek többet előnyt nyújt otthon maradáshoz, mintha munkát vállalna.

Biden csomagját indokolatlannak ítélik a koronavírusos esetek számának csökkenése, a gazdaság jelenlegi lendülete, és amiatt, hogy a decemberi 900 milliárd dolláros csomagból még milliárdok maradtak.  

A Republikánus Párt más tervet, 600 milliárd dolláros kompromisszumos csomagot javasolt, amit később elvetettek. A republikánusok szerint  Biden úgy tesz, mintha republikánus együttműködésre vágyna, azonban az általa kibocsátott 40 végrehajtási parancs arra enged következtetni, hogy nemcsak elhatározta, hogy elidegeníti a 74 millió amerikait, akik Donald Trumpra szavaztak, hanem kifejezetten ellenük politizál. 

Felteszik a kérdést, hogy vajon Biden úgy gondolja-e, hogy novemberi győzelme olyannyira megbízható volt, hogy tetszése szerint kormányozhat? Értelmezte-e győzelmét az erőszakos baloldali politikák érvényesítésének lehetőségére? Nem emlékszik arra a közvélemény-kutatásra, amely szerint Biden szavazóinak majdnem fele Donald Trump ellen szavazott, nem pedig Joe Biden mellett? 

Kételyük szerint Biden utasításainak és cselekedeteinek sokasága hivatott megmutatni az országnak, hogy a látszattal ellentétben az új elnök energikus és céltudatos, akit hónapokig távol tartották a sajtótól, és a történelmileg könnyű kampánytervét a COVID, és nem Biden kora és erélye vitte sikerre. 

Miképpen hozhatta volna össze Biden a nemzetet? Azzal, hogy leállítja Trump felelősségre vonási eljárását, tekintve, hogy az ország előre, és nem visszafelé szeretne tekinteni, valamint arra összpontosít, hogy a nemzet újra működjön. 

Érvényben hagyhatta volna a működőképes Trump-politikákat, például azokat, amelyek lelassították a határunkon illegálisan beözönlő emberek áramlását. Ez magában foglalná a menedékkérők számára a „szabadság Mexikóban” megoldást, amely visszatartotta volna őket a bevándorlástól.

Soha nem kellett volna 11 000 fő munkavállalót, szakszervezeti tagot elküldenie a Keystone csővezeték építésének leállításával; és elmagyarázhatta volna az országnak, hogy az észak-amerikai energiatermelés kritikus fontosságú a nemzetbiztonság szempontjából, és hogy a csővezetékek biztonságosabbak, mint a teherautók és a vonatok. 

Talán a legfontosabb, hogy Biden elnök csatlakozhatott volna a német Angela Merkelhez, a mexikói Manuel Lopez Obradorhoz és a világ többi vezetőjéhez, hogy elítéljék a Twitteren Donald Trump és támogatói ellen folytatott cenzúrát. Megnyugtathatta volna a republikánusokat, akik megriadtak, hogy a közösségi média egyre növekvő ereje korlátozta az információk áramlását. Bidennek hathatós jelzést kellett volna küldenie arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a szólásszabadság mellett, amely e nemzet egyik legfontosabb alapelve.  Sajnálatos módon Joe Biden jutalmazza a tech-vállalati ipari komplexumot, amelyek gyengítették Trump elnök számos elképzelését.

Összefoglalva a republikánusok szerint Biden a probléma része, és nem a megoldásé. 

Kibontakozás

Az Egyesült Államok gazdasága ez év közepéig visszatér a pandémiát megelőző méretéhez, még akkor is, ha a kongresszus nem hagy jóvá több szövetségi pénzt a fellendülés elősegítésére – közölte a kongresszusi költségvetési hivatal. De évekbe telik, mire mindenki, akit a koronavírus tönkretett, képes visszatérni a munkába.

Ezek az előrejelzések tovább motiválhatták Biden elnök azon elképzelését, hogy gyorsan elfogadva az 1,9 billió dolláros ösztönző csomagot, mivel a mérsékelt republikánusok, sőt néhány baloldali beállítottságú közgazdász is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a túl sok új szövetségi ösztönzés túlhevítheti a gazdaságot.

Biden, aki három évtizedet töltött a szenátusban, örömmel fogadta a republikánusokkal folytatott egyeztetéseket, de kevés hajlandóságot mutatott terve nagyságának jelentős mérséklésére. A költségvetési hivatal jelentésének számadatai szerint a gazdaság a jelentős új szövetségi ösztönzést képes befogadni anélkül, hogy magasabb inflációt idézne elő, vagy a Federal Reserve-et kamatemelésre kényszerítené.

A pártoktól független, rendszeres költségvetési és gazdasági előrejelzéseket kiadó hivatal új előrejelzései azt mutatják, hogy a gazdaság gyorsabban fejlődik, mint azt az iroda nyárra vonatkozó előrejelzései sugallják.

A tisztviselők hétfőn azt mondták újságíróknak, hogy az élénkebb kilátások abból adódtak, hogy a gazdaság nagy szektorai az eredetileg vártnál jobban és gyorsabban alkalmazkodtak a járványhoz. Ezt a növekedést, a kongresszus által decemberben elfogadott 900 milliárd dolláros gazdasági segélycsomag segítette, amely 600 dolláros közvetlen kifizetést tartalmazott minden állampolgár és gyermek számára, aki éves szinten 75 000 dollárnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik.

 

Hatás az értékpapírokra

A tőzsdei befektetők részére jó hír, hogy a pénzbőség folytatódik, a kereslet erősödik, tehát a kormányzat tervezett intézkedései a jelenlegi tendenciákat erősíti. Más kérdés, hogy ezidáig nem világos, hogy a csomag finanszírozása miképpen történik, de várhatóan jelentősen befolyásolja az állampapírok hozamát.  A piacok számára fontos üzenet, hogy a felmérések szerint a befektetők ebben az évben gyors ütemű növekedésre számítanak.

 

 

Források:

https://www.hamiltonproject.org/blog/the_macroeconomic_implications_of_bidens_1.9_trillion_fiscal_package

https://www.collins.senate.gov/


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.