random reggeli
számlanyitás

Varga Gusztáv

2021-06-09

Biden globális minimumadót tervez

A globális minimális adó célja, hogy véget vessen annak, amit Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere egyik beszédében „a társasági adókulcsok 30 éves mélypontjáig tartó versenynek” nevezett.

Előszörör is kezdjük a legalapvetőbb kérdéssel. Mi az a globális minimális adókulcs?

A globális minimális adózás olyan rendszert kíván létrehozni, amely alapján egy adott országbeli társaság a nyereségének egy bizonyos százalékát adóként megfizeti, függetlenül attól, hogy a világ mely pontján szerzik ezt a nyereséget.

Egy olyan országban, amely globális minimális adókulcsot vet ki, annak a hazai vállalatnak, amely tevékenységeinek egy részét külföldön, alacsony adóztatású joghatóság alatt végzi, meg kell fizetnie a hazai kormányának a különbözetet a minimális kulcs és a cég által fizetett külföldi jövedelemadó között.

Például, ha egy országban, ahol a globális minimum 15%-os kulcs van, egy olyan társaság honos, amely külföldön már 5% -os adót fizetett nyeresége után, akkor köteles lenne a társasági minimális adónak való megfelelésre további 10%-os mértékben.

Néhány ország, beleértve az Egyesült Államokat is, megpróbálja megszerezni az adóbevételek egy részét, amelyeket elveszítenek, amikor a vállalatok nyereségüket alacsony adózású – divatos kifejezéssel élve offshore – területre terelik. Sok szakértő úgy véli, hogy csak összehangolt erőfeszítésekkel lehet valódi változást elérni.

A Biden-adminisztráció közleményében kijelentette: „Bár az országok erőteljes ösztönzőkkel rendelkeznek az adóverseny ellensúlyozására irányuló együttműködés érdekében, addig nem állítják le az adóversenyt, amíg elég sok nagy gazdaság vezetése el nem fogadja a külföldi keresetek minimális adóját.”

(Itt jegyzem meg, hogy azért vagyok szkeptikus, mert nem csupán az adókulcsról kell dönteni, hanem az adóalap kiszámításának módjáról is, ehhez pedig a világ könyvelési standardjait kellene valahogy egységesíteni, ami elképesztő feladat lenne. A továbbiakban dőlt betűvel szerző megjegyzései.)

 

Mit ellensúlyozna egy ilyen rendszer?

A globális minimális adó célja, hogy véget vessen annak, amit Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere egyik beszédében „a társasági adókulcsok 30 éves mélypontjáig tartó versenynek” nevezett.

Az elmúlt évtizedekben számos ország, köztük Írország (TAO-kulcs: 12,5 %), Svájc (Bázel kanton TAO-kulcsa: 13%) és Magyarország (9 %) olyan adópolitikát vezetett be, amely kifejezetten a multinacionális üzleti befektetések vonzására irányult a társasági adókulcsok csökkentésével. Ez pedig más országokat is arra kényszerített, hogy csökkentsék az adókulcsaikat, a versenyképesség megőrzésének érdekében.

Az ezen törvények által létrehozott ösztönzőkre reagálva sok multinacionális vállalat vagyonát, különösen a szellemi tulajdonjogait olyan országokba költöztette, amelyek alacsony adózásúak, vagy akár teljes adómentességet élveznek az eszközök által termelt jövedelem után.

 

Hogyan sérti a jelenlegi helyzet a leginkább fejlett országokat?

Az OECD becslése szerint a világ országai évente 100 milliárd dolláros adóbevételt veszítenek a BEPS betűszóval ismert (base erosion and profit shifting, vagyis adóalapcsökkentő és nyereségátcsoportosító) manőverek révén. 

„A versenyképesség nem csupán arról szól, hogy az amerikai központú vállalatok hogyan állnak más vállalatokkal szemben a globális egyesülési és felvásárlási ajánlatokban” – mondta Yellen, az USA pénzügyminisztere. „Arról van szó, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a kormányok stabil adórendszerekkel rendelkeznek, amelyek elegendő bevételt hoznak ahhoz, hogy az alapvető közjavakba fektessenek és reagáljanak a válságokra, és hogy minden állampolgár méltányosan osztozzon a kormányzat finanszírozásának terhein.”

 

Mi lenne a gyakorlati hatás?

Thornton Matheson, a washingtoni Adópolitikai Központ vezető munkatársa úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a világ legnagyobb országai képesek lennének megállapodásra jutni egy globális minimum bevezetéséről, „az jelentős trendfordulatot jelentene az eddig tapasztaltakhoz képest, amikor az elmúlt néhány évtizedben az országok versengve csökkentették a vállalati jövedelemadóikat, és világszerte áttértek a területi tervezésre.”

Ugyanakkor elmondta, hogy számos részletet ki kell dolgozni, beleértve az ország minimális adójának megfelelő szintjét – vagy legalábbis annak egy tartományát.

A Biden-adminisztráció szorgalmazza, hogy a kiadások levonása után a bevételek után beszedett hazai társasági adó növekedjen 28%-ra a jelenlegi 21%-ról. Az adminisztráció azt javasolta, hogy a globális minimumot 21%-ban határozzák meg. Mindkét adókulcs sokkal magasabb, mint az OECD által figyelembe vett minimális adómérték.

„Nem hiszem, hogy a legtöbb nagy tőkeexportőr 21%-os országot választana székhelyként” – mondta Matheson. – „Ez kissé szigorúnak tűnik.”

 

Hogyan reagáltak az üzleti csoportok?

Az amerikai vállalati érdekeket képviselő csoportok kiszámíthatóan elutasítóak voltak a globális minimális adó gondolatával, különös tekintettel a hazai adókulcsok emelésének lehetőségére a Biden-adminisztráció alatt.

Az üzleti kerekasztal elnök-vezérigazgatója, Joshua Bolten elmondta, hogy „csoportjának tagjai üdvözlik, hogy az adminisztráció arra összpontosít, hogy a nemzetközi adórendszer egyenlőbb feltételeket teremtsen a globálisan elkötelezett amerikai vállalatok számára, ami gazdasági növekedést és lehetőséget teremt az amerikai munkavállalók számára.”

Szerinte azonban azt követelik, hogy az Egyesült Államok kössön „biztonságos megállapodást” a részt vevő többi országgal „egy globális minimális adóról, amelyet vállalni fognak a saját vállalkozásaik esetében is. Az Egyesült Államok minimális adójának pedig összhangban kell lennie a globális szinten megállapítottal.”

 

Milyen kilátásokkal lehet megállapodni júniusban?

Az OECD tisztviselői reménykednek abban, hogy már júniusban elvi megállapodásra jutnak a globális minimumadóról, bár néhány közgazdász megkérdőjelezi, hogy mennyire robusztus lenne egy ilyen megállapodás.

Daniel Bunn, a washingtoni Adó Alapítvány globális projektekért felelős alelnöke figyelmeztetett, hogy nem reális az a várakozás, amely szerint a globális minimális adó megállapítása véget vet azoknak az országok versenyének, amelyek nagyobb esélyre törekednek maguknak a globális tőke vonzásában.

„Az emberek az adóverseny megszüntetéséről beszélnek, de függetlenül attól, hogy az adó vagy valami más miatt versenyeznek-e, az országok közötti verseny a tőke és a munkaerő erőforrásaiért, folyamatosan fennmarad.” - mondta. „Az adópolitikától eltekintve, az országok vetélkedése az üzleti beruházások közvetlen támogatásának különbségeiben is megjelenik.”

(Vagyis nem várható komoly megegyezés júniusban, illetve később is kilátástalan.)

 

A háttér: Biden elnök elképzelései

A Biden-adminisztráció azt szeretné, ha más országok is támogatnák a globális minimumadó bevezetését, annak érdekében, hogy az amerikai költségvetés a tervezett kiadásokhoz megfelelő bevételekhez juthasson.

A Biden-adminisztráció a nemzetközi adóügyi tárgyalások legutóbbi fordulójában legalább 15%-os globális adót javasolt a multinacionális vállalatok számára – közölték az amerikai pénzügyminisztérium tisztviselői. Az Egyesült Államok olyan országokkal kíván megállapodást kötni, amelyek attól tartanak, hogy a nyereségadójuk várható emelése elriasztja a befektetéseket.

Az Egyesült Államok vártnál alacsonyabb javaslatát a többi tárgyalófél pozitívan fogadta.

A tárgyalások szorosan kötődnek a Biden-adminisztráció azon terveihez, amely szerint az Egyesült Államokban felül kell vizsgálni a társasági adó törvényt. A Fehér Ház arra törekszik, hogy ezen a nyáron nemzetközi megállapodást kössön, és még ebben az évben elfogadja a jogszabályokat.

Biden elnök azt javasolta, hogy az Egyesült Államokban a társasági adó mértékét 28%-ra emeljék 21%-ról, ami magasabb lenne, mint sok más országban. A globális minimális adó megkötése lehetővé tenné az Egyesült Államoknak, hogy anélkül emelje a nyereségadót, hogy hátrányos helyzetbe hozná az amerikai vállalatokat, vagy arra ösztönözné őket, hogy a műveleteket offshore területekre vigyék.

Az amerikai Pénzügyminisztérium a 24 ország tárgyalócsoportjával tartott üléseket az úgynevezett globális minimumadóval kapcsolatban, amely a multinacionális vállalatokra vonatkozna, függetlenül attól, hogy hol találhatók székhelyük.

A pénzügyminisztérium aláhúzta, hogy a 15% az elképzelhető legalacsonyabb szint, emellett a megbeszéléseknek továbbra is ambiciózusoknak kell lenniük (akármit jelentsen is ez a jelző).

A globális minimumadó körüli tárgyalások egy szélesebb körű globális vita részét képezik a technológiai vállalatok adózásának módjáról, amihez a Biden-adminisztráció megpróbálja módosítani az adótörvénykönyv rendelkezéseit, amelyek szerintük jelenleg ösztönzik a munkahelyek külföldre költöztetését. A tárgyalások több mint két évig elhúzódtak. 

Az American Jobs Plan részeként a Biden-adminisztráció szorgalmazta a globális immateriális, alacsony adóztatású jövedelem (vagy GILTI) nevű adó megduplázását 21%-ra, ami csökkentené az adóbeli különbséget a külföldi nyereség és az USA-ban megszerzett jövedelem között. A terv szerint az adót országonként számolnák, ami azt eredményezné, hogy a külföldön szerzett jövedelmet több adó terhelné a jelenlegi rendszerhez képest.

Ha elfogadják a 15%-os globális minimális adókulcsot, az továbbra is rést hagyna a kulcs és a javasolt amerikai belföldi kulcs között. A kincstári tisztviselők azzal érveltek, hogy az új rés kisebb lenne, mint a jelenlegi, és ezért nem rontaná az amerikai vállalatok versenyképességét. Az amerikai vállalatok a tárgyalások különböző fázisait nagy figyelemmel kisérték, de a nagyvállalatok általában óvakodnak a Biden-adminisztráció adóterveitől.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter úgy nyilatkozott az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája előtt, hogy a Biden-adminisztráció javaslatai éppen a nagyvállalatoknak kedveznek. „Biztosak vagyunk abban, hogy a foglalkoztatási tervben szereplő befektetések és adójavaslatok csomagként figyelembe véve növelik vállalataink nettó jövedelmezőségét és javítják globális versenyképességüket” - mondta. (Figyeljük meg a pénzügyminiszteri groteszk logikát, mivel szerinte a nagyobb adózás segíti a vállalat nettó jövedelmezőségét.) 

Az amerikai pénzügyminisztérium tisztviselői elmondták, hogy soha nem ragaszkodtak a 21%-os kulcshoz, de úgy vélik, hogy más országok is fogékonyak a 15%-nál magasabb kulcs bevezetésének gondolatára – az amerikai adórendszerben fontolóra vett változások sorsától függően.

Yellen asszony arra figyelmeztetett, hogy egy globális adóverseny felemésztette a kormány bevételeit, és a tárgyalásokon együttműködőbb megközelítést alkalmazott, mint a Trump-adminisztráció. Várhatóan folytatja a tárgyalásokat a globális adóreformról nemzetközi kollégáival a jövő hónapban a hét pénzügyminiszterből álló csoportban.

Suzanne Clark, a kamara vezérigazgatója azonnal kifejezésre juttatta egyet nem értését. Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi csoportja, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája a múlt hónapban Biden által javasolt társasági adók emelését „veszélyes tévútnak” nevezte és arra figyelmeztetett, hogy „lassítja a gazdasági fellendülést és kevésbé versenyképessé teszi az USA-t globálisan.”

A globális minimumadóról szóló megállapodás véglegesítése még akkor sem lesz egyszerű, ha az elvi megállapodás közel áll.

 

Külföldi vélemények

A japán pénzügyminiszter, Aszó Taró pénteken az Egyesült Államok javaslatát „előre lépésnek” minősítette, amely további tárgyalásokhoz vezet az év folyamán a 20 fős csoport ülésén. „Párbeszédet kell indítani, mivel lehetetlen, hogy egyetlen ország, például Japán, az Egyesült Királyság, vagy az Egyesült Államok döntsön a minimális adókulcsról. Elég nehéz eldönteni, és nem lesz egyszerű” -nyilatkozta. „Nyolc év kellett ahhoz, hogy erre a pontra jussunk” - mondta, hozzátéve: „Ez bizonyos értelemben haladás, mert van egy konkrét lépés."

Bruno Le Maire, a francia pénzügyminiszter szerint a 15%-os javaslat „jó kompromisszum lehet". „A kulcskérdés egyértelműen az, hogy mielőbb kompromisszumot és megállapodást kössünk a két pillérről – a digitális adózásról és a minimális adózásról” – mondta, hozzátéve, hogy a G20-ak pénzügyminisztereinek júliusi találkozójára utal. 

 

A francia és német pénzügyminiszterek a múlt hónapban jelezték, hogy hajlandók támogatni a globális adókulcsot. Az országoknak meg kell változtatniuk törvényeiket, hogy hivatalosan megvalósítsák a megállapodást, a végrehajtás bonyolult lesz.

Írországnak, amely nem tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten keresztül folytatandó tárgyalásokat irányító bizottságnak, 12,5%-os társasági adókulcsa van, és fenntartásait fejezte ki a tervezett megállapodás kapcsán. A brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak szintén szkeptikus volt.

Manal Corwin, az Obama-adminisztráció egykori pénzügyminisztériumi tisztviselője, aki most a KPMG-nél vezeti a washingtoni nemzeti adózási gyakorlatot, elmondta, hogy más országoknak az volt a benyomásuk, hogy az Egyesült Államokban 21%-os globális minimumadót szabtak meg az amerikai székhelyű vállalatok külföldi jövedelmére. Fontos az a tény, hogy az Egyesült Államok készen áll alacsonyabb kulcsról tárgyalni.

Ennek ellenére hozzátette, hogy a 15%-os szint túl magas lehet ahhoz, hogy egyes országok elfogadják, és túl alacsony ahhoz, hogy elnyerje az Egyesült Államok bizonyos kongresszusi tagjainak jóváhagyását.

Rohit Kumar, a PwC washingtoni Nemzeti Adóügyi Szolgálatának partnere szerint Írország és más országok reakciója a javaslatra döntő fontosságú lesz.

„Valójában megváltoztatják-e az országok a nemzeti jogszabályokat és alkalmazzák-e azokat? Vagy csak egy politikai megállapodásról van szó, ahol mindenki azt mondja: „Ez szép, de mi nem ezt csináljuk?” – mondta Mr. Kumar, Mitch McConnell szenátornak, a szenátus kisebbségi vezetőjének volt vezető szakértője. „Miközben az amerikai törvényhozók megvizsgálják ezeket a javaslatokat – ez a több billió dolláros kérdés."

 

Biden 6 billió dolláros költségvetésében a középosztályig vezető útra fókuszál, amelyet a gazdagok finanszíroznak

Biden elnöknek feltétlenül növelni kell a költségvetése bevételeit, ha legalább részben fedezni kívánja hatalmas kiadási terveit.

Biden elnök 6 billió dolláros költségvetése erélyes kormányzásra utal, amely a gyorsan változó gazdaságban a jövedelmek és vagyon újraelosztását javasolja a magas keresetűektől és a vállalatoktól a középosztály növekedése érdekében.

A költségvetési javaslat csökkenti a kiadások szintjét a tavalyi évhez képest, amikor a törvényhozók dollármilliárdokat pumpáltak emberek, vállalkozások és helyi önkormányzatok számára, hogy segítsenek túlélni a világjárvány recesszióját. De új és magasabb kiadási pályára állítja a költségvetést, mivel a teljes szövetségi ráfordítás 2031-re 8,2 billió dollárra emelkedik, a költségvetési hiány pedig a következő évtizedben 1,3 billió dollár fölé kerül.

Ez a kiadás kísérletet jelent a szövetségi állami elkötelezettség méretének és terjedelmének kibővítésére az amerikaiak mindennapi életében, ideértve négy éves ingyenes közoktatás garantálását, a gyermekgondozás költségeinek csökkentését, a munkavállalók fizetett szabadságának biztosítását, a szülők támogatását havi kormányzati segélyekkel és az útfelújítást, továbbá az elektromos autók és teherautók infrastruktúrájának kialakítását.

Biden az elkövetkező évtizedben billiókat folyósítana a programok finanszírozására, az államadósságot a gazdaság részarányához képest rekord nagyságúra duzzasztva annak érdekében, hogy az országot az elkövetkező évtizedekre szilárdabb költségvetési alapokra helyezze.

„A költségvetéshez meg kell értenünk, hogyan működik a gazdaságunk” – írta Biden a bevezető üzenetben. „Ez a költségvetés tükrözi azt a tényt, hogy a kis lépésekkel irányított gazdaság soha nem működött, és hogy gazdaságunk növekedésének legjobb módja nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé és középről kifelé irányul. Jólétünket azok az emberek adják, akik minden nap felkelnek, keményen dolgoznak, felnevelik gyermekeiket, fizetik az adókat, szolgálják nemzetüket és önként közösségi munkát vállalnak.”

Ezekbe az emberekbe kíván befektetni Biden amikor magasabb adókat vetne ki a gazdagokra és különösen a nagyvállalatokra. A republikánusok figyelmeztetése szerint (lsd. később) ez megbénítja az amerikai vállalatok globális versenyképességét.

Az adminisztráció szerint ezen adók emelése elősegítené a gazdaság egyensúlyának helyreállítását a vállalkozások és alkalmazottjaik javára egyaránt. Biden tisztviselői szerint a munkavállalók termelékenyebbek lennének, több pénzt keresnének és költenének, és hogy az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a kutatásra és fejlesztésre fordított állami beruházások jobb helyzetbe tudnák hozni az amerikai vállalatokat Kínával és másokkal folytatott globális versenyben, hogy uralják a feltörekvő csúcstechnológiai iparágakat, például a fejlett akkumulátorgyártást.

A költségvetés azt tervezi, hogy 2025-re megduplázódik a vállalatoktól beszedett adóbevételek összege, 2020-hoz, azaz a Biden hivatalba lépése előtti évhez képest.

Önmagában a társasági adó emelése 2 billió dollárt hozna egy évtized alatt, és ennek a bevételnek a fele magasabb adókból származik, amelyet a multinacionális vállalatok az Egyesült Államokon kívül keresnek. A magas jövedelműek – akik évente 400 000 dollár feletti jövedelemmel rendelkeznek – adóemelése további 750 milliárd dollárt hozna az évtized során. Ez magában foglalja a felső jövedelemadó kulcsának 39,6%-ra történő emelését 37%-ról, és az évente egymillió dollárt meghaladó jövedelemadó-kulcsok majdnem megduplázását.

Biden ígéretet tett arra, hogy nem emeli az adókat az évi 400 000 dollárnál kevesebbet kereső emberek terhére. A költségvetés azonban azt feltételezi, hogy a republikánusok által 2017-ben elfogadott adócsökkentések 2025 végén ütemezetten lejárnak, ami adókat emelne a legtöbb amerikai számára.

Biden ambiciózus gazdasági javaslatai a Fehér Házban töltött első hónapjai óta, lényegében több szempontból is elődje, Donald Trump jövedelem politikájának teljes ellentéte. Ahol Trump költségvetése az adócsökkentéseket és a jövőbeni kiadáscsökkentéseket tartalmazta, ott Biden elnök a szövetségi adózása – a háború vagy járvány idején kívül – az Egyesült Államokban korábban csupán a New Deal idején látott mértékű kiadások korszakának hajnalát jelenti.

Trump elnök több mint 1 billió dollárral akarta megkurtítani a Medicaid és az Obamacare szövetségi büdzséjét, és visszafogta a Medicare-re fordított kiadásokat is, Biden költségvetése további félmilliárdos javaslatot tesz az otthoni egészségügyi dolgozók kiadásaira, valamint szövetségi támogatásokra az alacsony és közepes státuszú amerikaiak egészségbiztosításának vásárlására.

Bár Trump megpróbált kitérni az éghajlatváltozással kapcsolatos kormányzati fellépés elől, Biden mintegy egybillió dollárt javasol az éghajlattal kapcsolatos kezdeményezésekre, beleértve az infrastruktúra fejlesztéseit, amelyek célja az ország áttérése egy olyan gazdaságba, amely kevesebb fosszilis tüzelőanyaggal és energiával működik.

Biden arra is törekszik, hogy kibővítse a kormány biztonsági hálóját annak érdekében, hogy segítse az amerikaiakat – különösen a nőket és a színes bőrű férfiakat – a munkában és a jövedelemszerzésben, ahelyett, hogy a vállalati Amerikára támaszkodna a munkavállalók magasabb bérének elosztásában.

A Kongresszus eldönti, hogy Biden javaslataiból mennyi kerül a törvénybe, mert az elnöknek csupán szűk lehetősége van a megvalósításra. A demokraták a Házat és a Szenátust csekély többséggel irányítják. A republikánusok elutasították Biden terveit a magas jövedelműek és vállalatok adójának emeléséről, valamint kiadási terveinek nagy részét, bár egyes szenátusi republikánusok tárgyalásokat folytatnak az elnökkel a fizikai infrastruktúráról –például utakba és hidakba való befektetés lehetőségéről – szóló megállapodásáról.

Meggyőzni a republikánusokat, hogy támogassák az adóemeléseknek azt szintjét, amelyet Biden elképzel, hihetetlenül valószínűtlen, és a Fehér Ház erőfeszítéseit valószínűleg nem segítik eléggé a költségvetési politika által becsült szerény gazdasági előnyök.

Biden segítői arra számítanak, hogy a gazdaság ebben az évben 5,2%-kal fog növekedni, az évtized végére pedig kevesebb, mint 2%-os növekedésre lassul. Ezzel párhuzamosan hangsúlyozták, hogy ezek az előrejelzések, amelyeket februárban véglegesítettek, nem vették figyelembe az összes tervet, amelyet Biden azóta javasolt. Azt mondták, hogy még erőteljesebb hatásokat várnak a növekedésre azoktól az irányokból, amelyeket Biden a költségvetésben meghatároz.

 

Munkanélküliség alakulása

A munkanélküliségi ráta áprilisban 6,1%, 9,8 millió álláskeresővel a márciusi 6%-hoz képest, ami kedvezőbb, mint egy éve, de magasabb, mint a vírustámadás előtti utolsó hónap 2020. február havi adata: 3,5%; 5,7 millió fő). (Az adat a következő fejezet értelmezéséhez szükséges).

 

Repulikánus kritika

Igazából nehéz helyzetbe kerülünk, a republikánus kritika nagy része ugyanis a közgazdaságtudományi tényekkel nincs alátámasztva, inkább érzelmi indíttatásúak. 

A republikánusok szerint ahhoz, hogy megszabaduljanak a koronavírus-járvány által kiváltott recesszióból, Amerikának tervre van szüksége, amely a kemény munkán alapul, fellendíti kisvállalkozókat és segít az amerikaiaknak talpra állni. Joe Biden elnök terve arra épül, hogy az embereket otthon tartsák és függjenek a kormánytól. 

2017-ben a republikánusok által szorgalmazott adóreform növelte az új beruházásokat és történelmileg gyorsütemű gazdasági növekedéshez vezetett. Biden elnök figyelmen kívül hagyja azt, amiről tudjuk, hogy működik, és visszatér a demokraták régi adó- és kiadási játékkönyvéhez – ami már a kudarc jeleit mutatja a legutóbbi állásjelentés gyászos számaival. (Megjegyzem, Trump adószabályai még nem kerültek megváltoztatásra.)

A COVID-19 járvány előtt az Egyesült Államokban történelmük egyik legnagyobb gazdasági fellendülése volt tapasztalható. A munkanélküliség 50 éves mélypontot (3,5%) ért el, a reáljövedelmek pedig rekordmagasságra emelkedtek. 

Ez azért volt lehetséges, mert a republikánusok az adók csökkentésén és az adótörvény reformján dolgoztak, amely több pénzt rakott az amerikaiak zsebébe, és új beruházásokat és gazdasági növekedést ösztönzött. 

Ezzel szemben a köztiszteletben tartott Penn Wharton költségvetési modell elemzése szerint Biden elnök legújabb, hatalmas kiadási javaslata hosszú távon a GDP-t 0,8% -kal zsugorítaná. Az adóemelések nélkül is Biden elnök javasolt kiadási rendelkezései 0,3% -kal csökkentenék a GDP-t. 

A jelenlegi helyzet szerint Kína gazdasága a következő öt-tíz évben meghaladhatja az USA GDP-jét, és Biden adó- és kiadási menetrendje még nagyobb hátrányt okoz Amerikának. (Ez csupán a GDP összegére értendő, nem az egy főre jutó GDP-re, amiben Kína – 18 931 dollár– mélyen elmarad az Egyesült Államokhoz – 68 309 dollár – képest.) 

Biden az adók emelésével kapcsolatos ígéretei és tervezett hatalmas jóléti kiadásai nem ösztönzik a munkát, és az „amerikaiakat a gazdaság szélén tartja.” A nyitott pozíciók betöltésére munkavállalókat egyre nehezebb találni. Ez nem szokatlan probléma, ha belegondolunk - miért mennének az emberek vissza dolgozni, amikor több pénzt keresnek, ha otthon maradnak? 

Biden adóemelési javaslataival megerősíti azon erőfeszítéseit, hogy távol tartsa az amerikaiakat a munkától. Biden meg akarja emelni a jövedelemadót. Figyelmen kívül hagyja azokat a tanulmányokat, amelyek bebizonyították, hogy ennek eredményeként az emberek kevesebbet dolgoznak, vagy teljesen kiesnek a munka világából. (Az adóemelés csak az évi 400 000 dollár feletti jövedelemmel rendelkezőket érinti.) 

Ahogy kijövünk ebből a világjárványból, a pénz kiszedése a szorgalmas amerikaiak zsebéből nem jelent megoldást. Nincs bevételi problémánk; kiadási problémánk van– hangzik a kritika.

A tőkenyereség-adó megduplázása nettó veszteséget jelent mind a bevétel, mind a gazdaság, valamint a megtakarítások és a beruházások szempontjából. 

A Pennsylvania-i Egyetem Penn Wharton költségvetési modellje szerint az ilyen javaslatok valóban csökkenthetik az adóbevételeket, mivel az amerikaiak kitartanak befektetéseik mellett, hogy elkerüljék ezeket az égbolt magas adómértékeket. (Vagyis részvényeiket nem adják el és így nem realizálják a tőkenyereséget, nincs adóalap.) 

Ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy megtartják a részvényeiket és befektetési alapjaikat, ez kevesebb pénzt fordít vissza a gazdaságba és a közösségeinkbe, hogy elősegítse a fellendülést. Ez nem új jelenség – mondják.

A megítélések különbségéből fakadó következtetések levonását az olvasóra hagyjuk. 

 

+1 Magyar vélemény

Magyarország nem járul hozzá semmilyen adóemeléshez, így a globális minimumadó bevezetéséhez sem – mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a NAV korábbi elnöke, és a Pénzügyminisztérium jelenlegi parlamenti államtitkára.

Az államtitkár elmondta, hogy a magyar kormány folytatja az adócsökkentést: jövőre ismét csökken a munkáltatók adója, miközben személyijövedelemadó-mentességhez jutnak a 25 évnél fiatalabb munkavállalók.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország nem mond le gazdasági szuverenitásának egyik legfontosabb eleméről, az adómeghatározás jogáról. Úgy vélte, a globális minimumadó ötlete több magas adót szedő gazdasági nagyhatalomnak áll érdekében, mert számukra hátrányos a nemzetközi adóverseny. Gondot jelentenek nekik az átlátható szabályokat kialakító és érdemi fejlődést felmutató, de alacsony adókat szedő államok.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt Párizsban – miután találkozott Mathias Cormannal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával –, hogy a magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne.

 

 

Források:

OECD szervezet honlapja. Letöltve: 2021. 05. 30. Elérhető: https://www.oecd.org/g20/

Alan Rappeport (2021. május 20.) U.S. Backs 15% Global Minimum Tax to Curb Profit Shifting Overseas. The New York Times Elérhető: https://www.nytimes.com/2021/05/20/business/economy/global-minimum-tax-corporations.html

Rob Garver (2021.április 09.) What Is the ‘Global Minimum Tax’ Rate in Biden's Plan? Voice of Ameica Elérhető: https://www.voanews.com/usa/what-global-minimum-tax-rate-bidens-plan

Thomas Franck (2021.május 27.) CNBC news.

Elérhető: https://www.cnbc.com/2021/05/27/jamie-dimon-biden-minimum-global-corporate-tax-rate.html

Nancy Cook és Laura Davison (2021. március 15.) Biden Eyes First Major Tax Hike Since 1993 in Next Economic Plan. Bloomberg Elérhető: https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-03-15/biden-    eyes-first-major-tax-hike-since-1993-in-next-economic-plan

Steve Daines Montana állam republikánus szenátora | Fox News (2021. május 26.) Biden's tax-and-spend agenda will hurt not help America recover from COVID Fox Opinion Elérhető: https://www.foxnews.com/opinion/biden-tax-spend-agenda-recover-covid-sen-steve-daines

Index/ Gazdaság Dobó Géza (2021.május 25.) Tállai András: Magyarország nemet mond a globális adóra. Index. Elérhető: https://index.hu/gazdasag/2021/05/25/tallai-andras-globalis-ado-minimumado/

 


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.