random reggeli
számlanyitás

Kovács Kristóf

2021-01-20

BUX vagy állampapír?

Az Egyesült Államokban kifejezetten általánosnak mondható, hogy a lakosság jelentős része a tőzsdén fekteti be a pénzét. Legtöbbször persze nem az egyedi részvényekbe való fektetésről van szó a megfelelő szintű diverzifikáció miatt, hanem a tőzsdeindexeket követő termék megvételéről. Az alaptézis, hogy a tőzsdei hozamok felülmúlják az állampapírhozamokat, és az inflációt is.

Az Egyesült Államokban kifejezetten általánosnak mondható, hogy a lakosság jelentős része a tőzsdén fekteti be a pénzét. Emellett a nyugdíjalapok is a tőkepiacokon keresnek hozamot a tulajdonosaik számára. Legtöbbször persze nem az egyedi részvényekbe való fektetésről van szó a megfelelő szintű diverzifikáció miatt, hanem a tőzsdeindexeket követő termék megvételéről. Az alaptézis, hogy a tőzsdei hozamok felülmúlják az állampapírhozamokat, és az inflációt is. Az USA-ban ezekkel nehéz lenne vitatkozni; a koronavírus válság alatt láthattuk, hogy még akkor is igaz ez 1 éves távon, ha beüt egy krízis. (Az S&P 500 index több száz pontos emelkedést könyvelhetett el 2020-ban, ezzel messze megelőzve bármelyik amerikai állampapír hozamát.)

 

Nem igazán fektetünk részvényekbe

Magyarországon ugyanakkor a részvényekbe való fektetés jóval kisebb volumenű, sőt, talán meglepően kicsi. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2020. III. negyedévének végén részvényekben mindössze 664 milliárd forintot tartott a lakosság. Ez még kisebb is, mint az egy évvel korábbi szám, de ez nyilván a részvényárfolyamok változásának tudható be. Befektetési jegyekből ezzel szemben 3726 milliárdot tartunk, ez sem túlságosan sok. Állampapírból viszont ugyanezen időpontban 8734 milliárd forintnyit tartottak a magyar háztartások. (A készpénzállomány is majdnem ugyanekkora, de mivel az nem termel hozamot, nem érdemes ebben az összehasonlításban szemléltetni). Ha 8 millió nagykorú magyarral számolunk, akkor tehát egy átlag magyarnak több, mint 1 millió forintja van állampapírban, de mindössze 83 ezer forintja részvényben! Természetes, hogy az átlag megtakarító az állampapírokat részesíti előnyben az állami garancia miatt, ugyanakkor nagyon jelentős a különbség arányaiban. Ráadásul sejthetjük, hogy míg állampapírokat a lakosság széles köre vásárol, részvényekkel jóval kevesebben foglalkoznak. 

 

Hasonlítsunk!

A fő kérdésünk a fentiek megállapítása után, hogy jól teszi-e ezt a lakosság? A kérdés megválaszolása persze egyáltalán nem egyszerű: nem összehasonlítható az állampapírvásárlás és a részvényvásárlás kockázati faktora. Visszatekintve azonban érdemes lehet megvizsgálni a hozamokat, hogy lássuk, mennyire igaz nálunk az USA-ban fent levezetett, tényként kezelt összefüggés.

Vegyük azt a példát, hogy 2010 utolsó kereskedési napján vásárolunk egy BUX-ot lekövető terméket, méghozzá az egyszerűség kedvéért kereken 2.132.700 forintért.

 

BUX hozam 10 év alatt

 

A fenti vonaldigramon a BUX éves záróértékeit láthatjuk az elmúlt 10 évben. Tegyük fel, tökéletes piacot feltételezve most, hogy vehetünk BUX-ot teljes mértékben lekövető terméket, amelyben nincs tőkeáttétel, de semmilyen költség sem. Nincs tehát vételi díj, eladási díj, spread, számlavezetési díj, és semmi, ami a profitunk méretét csökkentené. (Ez elsőre kicsit nagyvonalúnak tűnhet, de mivel a példánk az, hogy csak 2010 utolsó napján vásárolunk BUX követő terméket, majd pedig 2020 utolsó napján eladjuk, ezért olyan nagy különbséget nem jelentene csupán a vételi és eladási jutalék, hiszen összesen 2 tranzakcióról van szó.)

Azt már előre láthatjuk, hogy szép profitot könyvelhettünk el 10 év alatt, de hogyan is néz ez ki számokban? Az alábbi diagram azt mutatja meg, hogy az egyes években hogyan alakul a befektetett tőkénk a kezdeti befektetésünk arányában.

 

Ahogy láthatjuk, 4 teljes évig jelentős mínuszban volt a befektetésünk, és csak utána váltott erős emelkedésbe. Persze kérdés, hogy mennyire igazságos ez az időtáv. Bár benne van egy nem látott járványhelyzet, annak negatív tőzsdei hatásának jó része 2020 végére eltűnt; illetve nem lenne reális, ha a részvénypiacon jelentkező fekete hattyú jelenségeket egyszerűen kivennénk, és csak a jó éveket számítanánk. És végül egyébként is szép hozamra tehettünk szert, az eredeti pénzünk 197,15%-át vehetjük ki 2020 végén, azaz 97,15%-os profittal  2.071.918 forintot kereshettünk.

 

Állampapír hozam 10 év alatt

Az állampapíroknál a legegyszerűbb a 10 éves hozamot vizsgálnunk. 2010 végén egy 10 éves államkötvényt 8 %-os éves kamattal vásárolhattunk meg. Így 2020 végén 80%-os hozamara tehettünk szert a tőkénkre vetítve, azaz 1.706.160 Ft a megtakarított pénzünk után járó kamat 10 év után összesen. Kamatos kamattal ráadásul nem számoltunk: ennek oka, hogy ez már választási lehetőségeket mutatna, hogy mibe fektetjük a kamatokat. 

Kép1.jpg

www.hirado.hu

És a győztes:

A BUX nyert tehát, kérdés, hogy mennyivel, és milyen áron. Eredeti tőkére vetítve maximum 17,15%-kal 10 év alatt, tehát évente kevesebb, mint 2%-kal átlagosan. Ezért viszont meg kellett fizetnünk azt az árat, hogy évekig jelentős mínuszban voltunk, illetve a koronavírus alatt napok alatt olvadt el a sokéves profitunk egy jelentős része. A jóval magasabb kockázatért vélhetőleg nem kárpótol évi 1-2% közötti hozamfelár túl sok befektetőt. Levonhatjuk a következtetést, hogy nem teljesen biztos, hogy rossz döntés volt 2010 végén inkább egy hosszú lejáratú állampapírt vásárolni, mintsem a tőzsdébe fektetni.

 

2021 - ugyanaz a kérdés, más körülmények

Azonban 2021 kezdetén sem lenne egyszerű a döntésünk. A 10 éves állampapír hozama (például a 2031/A sorozat, amely kicsivel több, mint 10 év múlva jár le) 1,79%, ami messze infláció alatti. Most tehát már egyértelműnek tűnhet, hogyha 10 éve nem is, de az alacsony kamatkörnyezet miatt most már igazán megéri inkább a BUX-ot választani. Ugyanakkor most a BUX árfolyama közel 2-szer olyan magas, mint 2 évvel ezelőtt. Nem túlértékelt? Vagy ez a reális ár? Mi van, ha éppen most kezdődik majd egy hosszabb lejtmenet, amihez képest az évi 1,79%-os állampapírhozam rengetegnek számít? Ráadásul, vehetnénk Magyar Állampapír Pluszt is, amellyel 5 év alatt 25% körüli hozam adódna, ami pedig már felülmúlja a 10 éves állampapír 10 év alatt kitermelt hozamát. Ha 5 év múlva is lesz lehetőség jegyezni szuperállampapírt, akkor ráadásul kamatos kamat nélkül is 50%-ot elérhetünk 10 év alatt. (Adózni egyik után sem kell jelenleg: TBSZ számlán tarthatunk értékpapírokat, az állampapír pedig immáron adómentes hozamot nyújt, de a TBSZ számlán keletkezett MÁP jövedelem után a TBSZ lekötés harmadik évi lejárata, illetve a lekötés futamidőn belüli megszakítása esetén adófizetési kötelezettség keletkezik, az ilyen jövedelem tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül).

 

 

Diverzifikáljunk!

A cikk fő célja, hogy megmutassa: egyáltalán nem egyértelmű döntés, hogy a tőzsdére vigyük a pénzünket, vagy biztonságos, állami garanciával ellátott állampapírokat vásároljunk. Különböző időtávokon más lehet a hatékony, illetve az egyén kockázat- és stressztűrő képességétől is függ. Biztos recept azonban nincs: nem érdemes elhinni, hogy mindenképpen jobb az egyik lehetőség a másiknál. A kézenfekvő megoldás a portfóliónk diverzifikációja: ekkor kockázatmentes, kiszámítható kamatozású állampapírok mellé tehetünk indexeket, vagy akár egyedi részvényeket is. 

 

Források:

www.mnb.hu

www.bet.hu

 


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.