random reggeli
számlanyitás

Bohner Adrián

2021-06-01

DeFi: a pénz és a technológia összefonódásnak egy új szintje

.

2009. január 3-án egy kicsit minden megváltozott. Az azóta is rejtélyes, csak álnéven ismert Satoshi Nakamoto kibocsátotta az első bitcoint, és ezzel az útjára indított egy olyan szellemet, amely azóta kezdeti önmagát sokszorosan túlnőve fejlődött, ágazott szerte szét, és újabbnál újabb pénzügyi instrumentumokat, struktúrákat, sőt, mára már egy elképesztő ütemben növekvő pénzügyi rendszert is megalapozott.

A kriptovaluta egy nagyon 21. századi találmány: elképesztő technikai zsenialitás kell hozzá, forradalmi gondolkodás, de közben fájóan sérülékeny az értéke, amely ki van téve a mindenkori tömeg aktuális hangulatának. Nem lehet nem észrevenni a korrelációt a bitcoinnal vagy a kriptovaluta szóval kezdődő Google-keresések száma, és a bitcoin, ethereum, és társainak árfolyama között, ami azért is paradox, mert a kriptovaluták egyik alapvető értéke, hogy az emberi tényezőt kiiktatta a kibocsátás folyamatából. Gondolhatjuk, hogy nem a legstabilabb alap ez egy működő pénzügyi rendszer létrehozására, erre jött ismét egy formabontó, ám nagyon is kézenfekvő megoldás: az új pénzügyi világ alapja nem a pénz lesz.

 

Blokklánc, PoW és az érték

A kripovilágban talán az egyik legfontosabb szó, kifejezés, fogalom a blokklánc, úgyhogy érdemes ennek a közelebbi megismerésével kezdenünk az új pénzügyi világ felé vezető utat. A blokklánc tulajdonképpen egy informatikai technológia, amely jellegéből adódóan kézenfekvő a gazdasági, pénzügyi szerepkörre, de fontos megjegyezni, hogy alapvetően, mint technológiai vívmányt, vagy programozási bravúrt érdemes külön kezelni a bitcointól.

A blokklánc (az angolszász irodalomban blockchain) az információk digitálisan megosztott főkönyve, amelynek egyedi másolatai a blokkláncrendszer összes csomópontjában megtalálhatók. A blokkokban akármilyen információt felvehetünk, ez az, ami megkülönbözteti egymástól a blokklácokat. Az egyik leghíresebb blokklánc természetesen a bitcoin, itt az információ egy utalás összege, a küldő és a fogadó fél címe. Ezt az információs egységet blokkokba csomagolják, majd ezeket a blokkokat egymás után „kötik”, így jön létre a teljes blokklánc.

Az információs egységek, tehát végső soron a blokkok titkosítva vannak a kriptográfiai algoritmussal, így a tranzakciók visszafordíthatatlanok, ami pedig garantálja a visszaélések elkerülését, és így az adatok megmásíthatatlanságát. Ehhez azonban szükségesek a bányászok, akik minden egyes tranzakciót feldolgoznak és az eddigi blokklánchoz csatolják. Ezek a bányászok (illetve az általuk üzemeltetett számítógépek) ellenőrzik a tranzakciók hitelességét azáltal, hogy a kriptográfia 1993-ban lefektetett Proof-of-Work szabályrendszere szerint komplex matematikai problémákat oldanak meg. Az algoritmus a befektetett számítási erőfeszítésnek arányosan jutalmaz, amely jutalom az adott lánchoz tartozó kriptovaluta (tehát például a bitcoin).

Ami még érdekes kérdés lehet: miért rendelkezik a bitcoin (és az összes többi kriptovaluta) legalábbis időlegesen értékkel? Erre több magyarázat is lehet. Egyrészt a bitcoin esetén limitált darabszámról beszélünk, tehát az értékének stabilitást tud adni, hogy a kibocsátás nem tarthat a végtelenségig, így az inflálódás ellen erős pajzzsal rendelkezik ez a kriptopénz. Másrészt az értékhez hozzátartozik – a hagyományos értelemben vett pénzzel ellentétben – az eszmei érték. Ide sorolható a decentralizált felépítés, a technológiába vetett bizalom és egyfajta szembenállás a jelenlegi pénzügyi rendszerrel, amely szembenállásnak a bitcoin lett az egyik zászlóshajója.

 

A pénzügyi forradalom újabb állomása: a DeFi

Ha 2017 a bitcoinról és az ethereumról szólt leginkább, akkor 2020 a DeFiről, azaz „Decentralized Finance” nevű konstrukcióról. Bizonyos értelemben a bitcoin is betudható egy DeFi projektnek, sőt, talán fogalmazhatunk úgy is, hogy a bitcoin minden DeFi projekt szelllemi atyja.

A DeFi-t alapvetően működtető metódus a centralizáltság nélküli online pénzküldés, aminek ugye a blokklánctechnológia kiváló lehetőséget nyújt. A DeFi végül azonban nem a bitcoinra, hanem az ethereumra épült rá, lévén az ethereum lánca könnyebben programozható volt, és így az algoritmusával meg lehetett alkotni az úgynevezett okos szerződéseket (smart contract).

Innentől kezdve megnyílt a világ a legkülönbözőbb ötletek, projektek előtt, amelyek legtöbbször valamilyen hagyományos pénzügyi konstrukcióra épülnek, de azok központisága nélkül. Szemléltetőnek álljon itt kettő ezek közül a projektek közül.

 

Uniswap

Talán az egyik legismertebb példája a DeFi projekteknek ez a nyílt forráskódú decentralizált kriptovalutatőzsde (más néven Decentralized Exchange, DEX). Két nagyon fontos része van a Uniswapnak (bár ezek több DeFi esetén is visszaköszönhetnek). Az egyik a Liquidity Pool (likviditási medence, LP), a másik az automated market marker (AMM). A likviditási medencébe bármely felhasználó elhelyezhet pénzt a következőféleképpen: két különféle coinból kell azonos értékűt elhelyezni (például BTC és USDT vagy ethereum és BNB). Lássuk, hogy egy ilyen rendszernek kik a szereplői:

  • Liquidity provider: biztosítja a letéttel a likviditást, a kereskedés folyamatos működését. Lekötött tőkéjéért cserébe jutalmat kap a rendszertől (hasonlóan a kamatozáshoz)
  • Arbitrázsőr: őrködik afelett, hogy egyensúlyban maradjanak az árak a Uniswap piacán.
  • Kereskedők: tulajdonképpen a rendszer felhasználója, amely a kereskedés utáni jutalékkal fizeti ki a szolgáltatást.

Ami a rendszert igazán különlegessé teszi, az a Liquidity Poolok dinamikus ármódosítása. Tegyük fel, hogy van egy A tokenünk, és egy B tokenizált dollárunk (mint az USDT vagy USDB), és a Liquidity Poolban A-ból RA=1000 van, B-ből pedig RB=3000. Ekkor gyors számítás alapján látható, hogy A=3B, tehát az A token 3$-t ér. Ha azonban veszünk A tokent, akkor csökken a Poolban lévő mennyiség, tehát a fenti egyszerű számolást újra kell végezni, és ekkor az A token már többet fog érni. Ezt a számolást minden kereskedés után el kell végezni az előre megadott képlet alapján (ami fenti számításnál általában bonyolultabb, hiszen többek között figyelembe kell venni a tranzakciós költséget is).

A nagy különbség a hagyományos centralizált tőzsdékhez képest, hogy itt nem létezik ajánlati könyv, kizárólag az azonnali ár, amit a Liquidity Pool adott pillanatban meghatároz. Ez egyrészt erőssége is a Uniswapnak (és általában a decentralizált tőzsdéknek), hiszen ez meggyorsítja az üzletek megkötését, másrészt azonban érintheti hátrányosan azokat, akik a piaci ártól eltérő árszinten szeretnének venni vagy eladni, hiszen ebben a rendszerben nem lehetséges a piaci ártól eltérő áron az üzletkötés.

 

Aave

Egy másik jól ismert hagyományos pénzügyi szolgáltatásra kitalált DeFi projektről van szó: a hitelezésről. Az Aave okosszerződések keretein belül peer-to-peer hitelezést valósít meg (tehát a hitelező és a hitelfelvevő között nincsen közvetítő személy, mint a hagyományos rendszerben), ami egyből indikálja is, hogy a projekt alapvetően a legtöbb DeFi projekthez hasonlóan az ethereum rendszerére épül.

A hitelnyújtók számára a letét elhelyezése letisztult: tőkéjükkel arányos mértékben, amit ethereum mellett egyéb ún. stabil coinban is elhelyezhetnek a befektetők (például USDC vagy DAI), az Aave rendszere saját tokenjét állítja elő, az aTokent. A befektető kamatot kap a tőkéért, szintén aTokenben, ami kiutalható, és már a tőkétől független érték.

Ahogy már a Uniswap esetén is láthattuk, kizárólag a kereslet-kínálat függvénye mozgatja a kamatokat, a kiutalás azonban már rögzített kamatszinten történik (ezért a rendszer egy külön likviditási medencét is fenntart, hogy a tőkéjét bárki bármikor kivonhassa.

A fenti két példa csak ízelítő abból a kavalkádból, ami a DeFi projektek sokszínűségét jellemzi, számtalan különböző decentralizált tőzsde van (például a PancakeSwap vagy a SushiSwap), a hagyományos tőzsdei termékekből (árucikkek, indexek stb.) az ethereum rendszerének segítségével szintetikus termékeket létrehozó projekttel is találkozhatunk (Sythetix), de léteznek csupán stabil coinokat létrehozó projektek is (Terra). A paletta tehát nagyon széles, nagyon változatos, de még érdemes lehet megvizsgálni, hogy ez a változatosság vagy éppen elaprózottság mennyire látszik a forgalmi adatokon.

 

DeFi a számok tükrében 

Bár a DeFi rendszere, értéke nem igazán a pénzen alapul, hanem a technológián, az újításon, azon, hogy a hagyományos bankrendszert készül kiváltani, de ha össze akarjuk hasonlítani a projekteket egymással, vagy a teljes DeFi-t a hagyományos rendszerekkel, a DEX-et a centralizált kriptotőzsdékkel, akkor vissza kell nyúlnunk hagyományos rendszerekben megszokott értékhordozókhoz, esetünkben legtöbbször a dollárhoz.

Elsőnek tekintsük meg, hogy mekkora lekötött tőke található az egyes DeFi projektekben. Bár ez nyilván egy nagyon leegyszerűsített mutatója annak, hogy mennyire jelentős az adott projekt, mégis talán jól szemlélteti, hogy mit jelent, és hol helyezkedik el a mai pénzügyi világ hierarchiájában a DeFi.

 

Forrás: CoinMarketCap

Hogy elhelyezzük, hogy mit jelent 8 milliárd dollár egy pénzügyi rendszerben, érdemes lehet összevetni a Morgan Stanley piaci kapitalizációjával, ami jelen árfolyam állása szerint 164 milliárd dollár. Bár az összehasonlítás önkényes és talán nem is igazán találó, az azonban jól látható, hogy még a 11 legnagyobb DeFi projektben lekötött betét összege (52,00 milliárd USD) is csak kevesebb, mint harmada az egyik legnagyobb hagyományos pénzügyi intézmény kapitalizációjának.

A DeFi projekteken belül jelentős csoportot alkotnak a DEX jellegű projektek, ehhez kapcsolódóan megvizsgálhatjuk, hogy miként alakultak a 24 órás forgalmak a legnagyobb forgalmú DEX-eken.

 

Forrás: CoinMarketCap

Itt két jól elkülöníthető csoportot látunk: a „Nagy Ötöst” és a többieket. Nem meglepő, hogy itt található az Uniswap és a PancakeSwap is, hiszen ezek a projektek a teljes DeFi szektor rangsorában is előkelő helyen állnak.

Érdekes lehet a DEXek forgalmát összehasonlítani a kriptopiac hagyományos szerkezetű tőzsdéivel (például ilyen a Binance vagy a Coinbase), várakozás szerint jelentősen kisebb lesz egyelőre a DEX-ek súlya.

 

Forrás: CoinMarketCap

Talán még a várakozásnál is nagyobb a hagyományos szerkezetű tőzsdék forgalmi túlsúlya, ami jól mutatja, hogy a kereskedési könyvön, árajánlatokon alapuló szisztéma még távolról sincs kihalóban. Forgalmi adatok kapcsán természetesen összehasonlításként megnézhetjük egy nagyobb részvénytőzsde napi forgalmát is: a Nasdaq forgalma május 21-én 204,14 milliárd USD volt, ami így több, mint háromszor nagyobb a Binance forgalmánál.

Jól látható, hogy a DeFi egyelőre nem fenyegeti a jelenlegi pénzügyi világot, nem forog benne akkora tőke, ami jelentős lenne a napi szintű pénzmozgásokhoz képest. Amiért azonban mégis érdekes róla beszélni, és amiért nem tekinthető már csupán „helyi jellegű érdekességnek”, az a hihetetlen ütemű növekedése. Az alábbi táblázatban látható öt különböző DeFi projektnek és a DeFi teljes értékének százalékos változásai:

 

Forrás: Defi Pulse

A táblázatban látható az utóbbi 1 évben, 6 hónapban, 3 hónapban, és egy hónapban hány százalékot változott a befektetett tőke mértéke. Az éves változások egészen brutálisak, és az is jól mutatja, hogy mennyire új, és dinamikusan fejlődő szektorról van szó, hogy a Polygon esetén nincs is egy évvel ezelőtti adat.

Amit még érdemes megemlíteni a táblázat kapcsán, hogy az utóbbi egy hónapban normalizálódni látszanak az addigi földönkívüli számok, részben a kriptopiac durva bezuhanása miatt, de azt csak a következő hónapok fogják eldönteni, hogy mennyire befolyásolja ez a DeFi hosszú távú jövőjét. Ez utóbbi kérdés foglalkoztatja talán a legtöbb DeFi-vel foglalkozó elemzőt, ami jól mutatja, hogy mennyire képlékeny és amőbaszerűen változó még ez a világ. Egy azonban biztos: a DeFi létrehozott és kiszolgál egy olyan igényt, ami a DeFi esetleges összeomlásával sem tűnne el, ami azt sejteti, hogy életünk következő évtizedei sem fogják nélkülözni a DeFi-hez hasonló konstrukciókat.

 

Források:

https://coinmixed.eu/Bitcoin-Ethereum-defi/

https://cryptofalka.hu/category/kriptovaluta/defi/

https://cryptofalka.hu/kriptovaluta/defi/uniswap-decentralizalt-tozsde-tortenete-mukodese-defi/

https://cryptofalka.hu/kriptovaluta/proof-of-work-proof-of-stake/

https://nasdaqtrader.com/Trader.aspx?id=DailyMarketSummary

https://finance.yahoo.com/quote/MS/


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.