random reggeli
számlanyitás

Kovács Kristóf

2021-09-06

Euró és Magyarország

Lassan évtizedes kérdés a magyar euró helyzete. A vita sokszor keveredik politikai érvekkel; cikkünkben a reálgazdaság szemszögéből vizsgáltuk az euró hazai bevezetését.

Régi bölcs mondás, hogy az élet nem fekete és fehér. Bár igen közhelyes, de valójában azért szinte mindenre bátran alkalmazható. Mégis néha hajlamosak vagyunk elfeledkezni erről, és érzelmileg ítéletet mondani racionális kérdésekről, vagy éppen politikailag gazdasági kérdésekről. Ilyen az euró magyarországi bevezetéséről szóló, lényegében az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta időről időre feljövő vita. Pedig a közös fizetőeszköz bevezetésének kérdése gazdasági kérdés kell, hogy legyen csupán – a nem elhanyagolható érzelmi hatások miatt azonban szinte mindenkinek van véleménye a kérdésről. A cikkben viszont arra az egyébként meglehetősen nehéz feladatra vállalkozunk, hogy felsorakoztassuk a legjelentősebb érveket az euró bevezetése mellett, illetve az ellen. Még ezek ismerete sem jelenti azonban rögtön azt, hogy határozott döntést tudunk hozni erről, a majd látjuk, hogy mennyire jelentős kérdésről. Mindenesetre megpróbálkozunk vele; mindent a magyarországi euró lehetőségéről, érveket és ellenérveket is figyelembe véve!

 

Magyar euró – régi mese

Amikor Magyarország csatlakozott 2004-ben az Európai Unióhoz, akkor vállalta, hogy bevezeti az eurót. Hogy mikor, arról viszont nem szólt a szerződés. Az első céldátum az euró bevezetésére még 2001-ben 2007. január 1. volt, aztán ez tolódott 2008-ig, 2009-ig, 2010-ig, majd 2014-ig. Hivatalos céldátumok már egyre kevésbé érkeztek, a kormányzati, jegybanki és ezektől független elemzők is csak lehetséges bevezetési dátumokkal gondolkodtak. Ma már ilyen tippeket sem olvashatunk túl sokat, az euró bevezetésének kérdése lekerült a napirendről, bár a jegybanki döntéshozók épp az utóbbi időben melegítették fel a témát.

Kép1-1.jpg

Az EU-s csatlakozás óta téma a magyar euró (www.depositphotos.com)

A magyar euró előtt eleinte a legfőbb akadály az volt, hogy egyszerűen nem teljesítettük az ahhoz szükséges feltételeket. Mindig volt valami, ami közbejött: akár a kormányzat túlköltekezése, akár a régió gazdasági lassulása, akár a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság. Ezek a feltételek az úgynevezett maastrichti kritériumok. A jelenlegi kritériumok szerint az inflációnak 2,3 % alatt, a költségvetési hiánynak 3 % alatt, az államadósságnak a GDP-hez mérten 60 % alatt (vagy tartósan csökkennie kell a tendenciának), a 10 éves állampapír átlagos hozamának 3,9 % alatt kell lennie. Emellett az árfolyamstabilitás is feltétel, az euróbevezetés előtt 2 évvel be kell lépni az ERM II árfolyamrendszerbe. A kritériumok egyébként folyamatosan változnak, hiszen azok nem abszolút értékben kerülnek meghatározásra, hanem egy-egy országcsoporthoz mérten (például három legjobb teljesítményt nyújtó gazdaság átlagos inflációja). Jelenleg ezeket a kritériumokat sem teljesítjük, de ez szinte teljes mértékben a koronavírus által előidézett válságnak, és annak egyenes következményeinek köszönhető. Fontos kiemelni, hogy az eurózóna tagjainak jelentős részét ma már nem vennék fel a közös fizetőeszközt használó országok közé az egyre emelkedő államadósságok és költségvetési hiányok miatt.

A válság előtt azonban a kritériumok teljesítéséhez igen közel kerültünk. Mégsem érezhettük közelinek az euró bevezetését, ugyanis a „lehetséges-e?” kérdés helyét egyre inkább ávette az „akarjuk-e?” kérdés. Ennek megfelelően a jegybank új, a maastrichtinél jóval szigorúbb kritériumokkal állt elő 2017-ben, majd 2020-ban, amelyekhez a sikeres magyarországi euróbevezetést köti. A 2020-ban közzétett 16 feltétel elég sok oldalról megközelíti, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az euró bevezetése az ország javát szolgálja. A kritériumok tartalmaznak a reálgazdasági- és bérkonvergenciára, szinkronizált üzleti-pénzügyi ciklusokra, munkanélküliségre, termelékenységre, exportszerkezetre, bankrendszer versenyképességére vonatkozó ajánlásokat is. Anélkül, hogy kitérnénk a pontos kritériumokra számszerűleg, nagyon könnyen érezhetjük, hogy ebből a szempontból a maastrichti kritériumokhoz képest is jóval messzebb állunk az euró bevezetésétől. Nem biztos tehát, hogy az euró útjára lép Magyarország, amikor erre lehetőség lesz. Ennyi előzmény után már rátérhetünk a fő kérdésre: miért akarják, akik akarják, és miért nem akarják, akik nem akarják, hogy azonnal euróval fizessünk Magyarországon, amint lehetséges?

 

Érvek az euró mellett

Fontos tisztázni, hogy alapvetően valamilyen időintervallumon és valamilyen formában minden mértékadó szakember vagy intézmény az euró bevezetése mellett van. A kérdés arra korlátozódik, hogy ezt minél előbb tegye meg az ország, vagy bőven érdemes még várni a közös fizetőeszközzel.

pénzek.jpg

Vannak hátrányai a külön devizának

Bár a cikk elején elhangzott ígéret szerint a gazdasági érvek felsorakoztatása a leginkább fontos, röviden érdemes kitérni a stratégiai, akár érzelmi szempontokra is. Az euró kétségtelenül az európai elithez tartozás érzését kölcsönzi az azt használó országok számára. Legalább ugyanilyen fontos, hogy az euró bevezetésével érzelmileg valamilyen szinten a nyugathoz csatlakozunk, ugyanazokkal a bankjegyekkel fizetnek Párizsban, mint Kecskeméten – kétségtelenül ez is a szempontok között van.

Nézzük, milyen tényleges, gazdasági előnyei vannak az eurónak! Ha bevezetné Magyarország az eurót, akkor annak a legjelentősebb előnye az árfolyamkockázat eltűnése lenne. A külföldre exportáló, illetve belföldre importáló vállalkozásoknak sokkal könnyebb dolguk lenne, hiszen azonos fizetőeszközben történik az elszámolás – ez egyébként a piaci versenyt is fokozza, ami szintén pozitív. Eltűnnek az átváltási költségek, csökken az üzletmenetek általános bizonytalansága. Megszűnne a forint elleni spekuláció kockázata is, így az országkockázat is mérséklődne. Az euró jelenleg meglehetősen stabil fizetőeszköznek számít, így ennek alkalmazása a külföldi befektetők szempontjából is vonzó lehet.

Gazdasági, illetve pénzügyi válság esetén is jól jöhet az euró. Mivel az eurózóna pénzügyi szempontból értelmezhető egy egységként, közös monetáris politikával, így hatékonyabban tud fellépni egy esetleges összeomlás esetén, mint egyetlen állam. Ráadásul az eurózóna tagországainak segítése kiemelt prioritás, ahogy azt a megszámlálhatatlanul sok görög mentőcsomagból megtapasztalhattuk a 2010-es években. Egy eurót használó ország bedőlése ugyanis az eurót magát veszélyeztetné, így ezt a közösség nem engedheti meg magának már csupán önös érdekekből sem.

hármas.jpg

Görögország sem maradt egyedül az eurózónás tagsága miatt (www.depositphotos.com)

Emellett általában véve a tranzakció, mobilitás terén könnyebbséget és költségek elkerülését jelenti az euró. Könnyebb lenne külföldre utazni, ott tanulni, dolgozni, külföldön befektetni, megtakarításainkat kezelni. Ugyanígy könnyebb lenne a vagyonosabb külföldieknek a reálbefektetés egy árfolyamkockázat nélküli országban.

Sok konkrétan, pénzben kifejezhető, praktikus és stratégiai előnye van tehát az euró bevezetésének Magyarország számára. Többek szerint erre minél előbb lehetőséget kell teremteni, hogy minél előbb lehessen kiaknázni ezeket az előnyöket. Főleg, hogy az eurózóna bővülése folyamatos, ha nem is gyors, így az euró mellett érvelők szerint az országok közötti fejlettségi különbségek is egyre áthidalhatóbbak lesznek.

 

Érvek a forint, a későbbi euró mellett

Az euróbevezetést jóval későbbre halasztani szándékozóknak is vannak bőven érveik a forint megtartása mellett. Ha a lehetőleg azonnali euró melletti érveknél számba vettük, akkor úgy igazságos, ha a stratégiai, érzelmi érveket itt is ismertetjük. A forint feladásával ezen érvek szerint újabb darabot veszítenénk el függetlenségünkből, és Magyarországnak egyfajta jelképe tűnne el. Ráadásul kisebb lenne a pénzügyi-gazdasági értelemben vett önállóságunk, az eurózónában valószínűleg nem tudnánk érvényesíteni az akaratunkat.

A gazdasági ellenérvek közül a legfontosabbak éppen ebből a bizonyos önállóságból következnek. Ha Magyarországon hivatalos fizetőeszközzé válik az euró, akkor az önálló magyar monetáris politika lényegében eltűnik. Ezzel csak a kisebb probléma az, hogy hatáskör vesztés történik, és nem hazai döntéshozók döntenek leginkább az alapvető kérdésekben. A nagyobb probléma az, hogy elveszik sok eszköz, amivel támogatni lehet egy ország gazdaságát, például egy, a koronavírus járványhoz hasonló válság esetén. 

MNB.jpg

Az önálló magyar jegybanki hatáskör érv a gyors euró ellen

Nem határozhatjuk meg az alapkamatot, hiszen az egész eurózónára egységesen határozza azt meg az Európai Központi Bank (EKB). Jelen helyzetben például az MNB már emeli a kamatokat az emelkedő infláció miatt, az EKB pedig még nem; ha most az eurózóna tagjai lennénk hasonló inflációval, akkor monetáris oldalról eszköztelen lenne az ország.

Elveszítjük a forintot, aminek az árfolyamváltozásai bár terhekkel és költségekkel is járnak a fentiek tekintetében, egy saját valutának sok előnye is van. Egy gazdasági visszaesés esetén ugyanis a fizetőeszköz leértékelése komoly fegyver a jegybank kezében, ezzel nagyon jó külkereskedelmi eredményeket lehet produkálni, és erre az alacsony devizaadósságok idejében meg is lehet a lehetőség.

Nincs lehetőség külön jegybanki programokra, például a pénzbőség növelésére egyénileg, hitelprogramok bevezetésére, hiszen a jegybanki pénzteremtés onnantól Frankfurtba települ át Budapestről. Nem lenne lehetőség az NHP-hoz hasonló programokra, általában véve jegybanki ösztönzőeszközök alkalmazására saját hatáskörben.

A jegybanki mozgástér fontosságára pedig sajnos több példa is van. Ilyen volt a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság, valamint a még jelenleg is tartó, COVID-19 pandémia által okozott válság. Természetesen nem állítható, hogy ilyenkor az eurózóna döntéshozói, és az EKB tétlen maradna. Kétségtelen viszont, hogy helyi szinten pontosabb, kimértebb válaszok adhatók a jegybank részéről, az EKB-nak ugyanis nincs lehetősége differenciálásra. Olyan monetáris politikát kell folytatnia, ami egyszerre jó Hollandiának, Görögországnak, és hipotetikusan Magyarországnak. Márpedig ez valószínűleg a legnagyobb jószándék mellett is kevésbé vezet minden ország számára jó megoldásokhoz.

 

Mi akkor a jó döntés?

A fentiek érvek és ellenérvek talán arra mindenképpen alkalmasak, hogy bemutassák: egyáltalán nem fekete-fehér kérdés az euró bevezetése. Mind támogató, mind gyengítő szempontból jelentős hatást gyakorolna mindenképpen Magyarország gazdaságára, ha a közös fizetőeszközre cserélnünk az idén 75 éves forintot. Könnyű belátni, hogy a mérleg két oldala (ha most abból indulunk ki, hogy több hátránnyal járna, ami igaz lehet, hiszen a maastrichti kritériumokat sem teljesítjük épp) akkor fog egymáshoz közelíteni, amikor a fejlettségünk közelebb kerül az eurózóna átlagához. A gazdasági struktúra és a pénzügyi intézményrendszer fejlődése visz ugyanis közel ahhoz, hogy egy, esetleg a fejlett nyugati országokra leginkább szabott monetáris politikai lépés kevésbé viselje meg a mi gazdaságunkat.

És így már rögtön kerekké is válik a történet az euró bevezetésével kapcsolatos vitáról. Mikor érjük el azt a fejlettségi szintet, hogy a közös monetáris politika több előnnyel járjon, mint hátránnyal? A valódi kérdés tehát ez, és igazából a maastrichti kritériumok is erről szólnak. Szintén erről szólnak az MNB plusz kritériumai, amik szigorúságuk révén későbbi eurózónás csatlakozást vetítenek előre. Embert próbáló feladat eldönteni, hogy melyik út a jobb, az viszont valószínű, hogy az MNB feltételei szerinti euróbevezetés jár a kevesebb kockázattal az ország számára. Fontos azonban, hogy lehetőleg ne érzelmi, vagy politikai alapon közelítsük meg a kérdés tárgyalását; hosszú időre előre lendítheti, vagy vissza is vetheti ugyanis egy ezzel kapcsolatos döntés a későbbiekben a magyar gazdaságot a fent kifejtett hatások eredőjeként.

 

 

Forrás:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210723/milyen-kriteriumokrol-beszelt-virag-barnabas-ezeken-mulhat-a-magyar-euro-bevezetese-493638

https://europa.eu/european-union/about-eu/euro/benefits_hu

https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/euro-bevezetes-elemzok-csanyi-sandor-mnb-matolcsy-erm-ii-forint-felzarkozas.733971.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_csatlakoz%C3%A1sa_az_eur%C3%B3%C3%B6vezethez

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200610/bevezethetne-magyarorszag-az-eurot-ime-az-ekb-ertekelese-436346


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.