random reggeli
számlanyitás

Kovács Kristóf

2021-06-25

Hegyek és völgyek – a májusi volatilitás okai

Forró volt a május a tőkepiacokon: zuhanások és szárnyalások követték egymást. Íme az okok, amelyek a következő hónapokban is borzolhatják a befektetők kedélyeit!

„Sell in May and go away”, ahogy a közismert tőzsdei szólás hangzik. Eszerint a befektetők jobban teszik, ha májusban eladnak, majd pedig továbbállnak. Ha ez nem is történt meg pontosan így, és nem is könyveltek el összességében veszteségeket a főbb részvényindexek, azért bőven hozott izgalmakat az utolsó tavaszi hónap a tőkepiacokon. Egy ilyen hatalmas menetelés után, amit láthattunk az elmúlt több, mint egy évben, persze technikai szempontból is érthető a megálló. Azonban jóval inkább egzakt, makrogazdasági tényezők játszottak szerepet a májusi hullámzásban, mely tényezők azóta is kiemelt figyelmet élveznek. Érdemes tehát végiggondolni, hogy milyen mutatók alakulása okozott nagyobb kilengéseket, mert az előttünk álló időszakban sem lesznek megkerülhetők. 

 

Idilli emelkedés…

Mindenekelőtt célszerű rögzítenünk, hogy az eddigi piaci szárnyalást mi táplálja. Tavaly márciusban látványosan estek össze a piacok a koronavírus európai megérkezése után, csúcsokról több éves mélypontokra zuhantak az irányadó részvényindexek árfolyamai. Innentől viszont egy szinte töretlen szárnyalás kezdődött. Egyrészt a vakcinába vetett előzetes hit táplálta a piacok talpraállását, másrészt viszont az eddig példátlan, történelmi monetáris lazítás. Utóbbinak a jelentőségét érdemes leginkább kiemelnünk. Az alapkamat 0 közelében van és ha ez nem lenne elég, akkor a Fed meghirdette még a korlátlan eszközvásárlást is.

1.jpg

Fed: komoly támasza a piacoknak

A mondás, mely szerint „Don’t fight the Fed!”, azaz ne harcolj a Fed ellen, még inkább értelmet nyert. Rengeteg friss pénz áramlott be a gazdaságba, és ezáltal a piacokra is. Ehhez adódott még hozzá az is, hogy a kormányok pedig fiskális oldalról igyekezték kivenni a saját részüket a válság kezeléséből. A helikopterpénz alkalmazása ilyen széleskörben szintén példa nélküli, ráadásul a kiosztott összeg egy jelentős része is a tőzsdén landolt. Ha mértékében nem is ez adta az emelkedést, a tőzsdék örök emelkedésével kapcsolatos általános hangulathoz nagyban hozzájárult. Ha jó makrogazdasági adat érkezett, akkor azért emelkedtek a piacok, mert közel a pandémiából való kilábalás. Ha pedig rossz adat, akkor azért emelkedtek az irányadó részvényindexek, mert a Fed biztosan sokáig fenntartja a gazdaságot támogató, extra laza monetáris politikáját. Ráadásul az amerikai (és egyébként hasonlók írhatók a többi nagy jegybankról is) központi bank is ezt, a sokáig fennmaradó támogatást fogalmazta meg ülései után. 

 

….aztán megjött az infláció 

A fenti idilli helyzet azonban a gazdaság ciklikussága miatt nem tartható fenn örökké. Ha így lenne, akkor mindig is nagyon alacsony lett volna az alapkamat, és akkor mindig korlátlanul pörgetnék a jegybankok a pénznyomdát, hiszen ez okoz növekedést. De akkor miért nem lehet ez így? 

Azt már tudjuk tanulmányainkból, hogy a sok pénznyomtatás inflációt kell, hogy okozzon, még ha nem is azonnal és nem is látványosan. Ha valamiből sok van, az ugyanis veszít az értékéből. Azonban nemcsak a közvetlen pénznyomtatás (amely ma már elektronikusan történik természetesen) okozza az árszínvonal emelkedését, hanem a túlhajtott növekedés is. Ha egyszerre segíti a gazdaságot rengeteg fiskális és monetáris stimulus , akkor jelentősen pörögni fog a gazdaság. Ez többek között úgy is jelentkezik, hogy a jelentős kereslet miatt nőni kezd az infláció: nőnek az árak, nőnek a bérek, emiatt a több vásárlóerő miatt újra nőnek az árak, és kialakul az inflációs spirál. 

2.jpg

Baj van: csökken a zöldhasúak vásárlóereje

 Egy normális mértékű infláció még jó is, hiszen ösztönzi a fogyasztást, ami a gazdaság legjelentősebb hajtóereje, amiről szó van, az most az ennél magasabb fokú drágulás. Ez pedig meglehetősen káros, mert végül sújtja a bérből és fizetésből élőket, bizonytalanságot okoz, és legvégső esetben a pénz funkcióinak elvesztéséhez vezet. Utóbbitól persze nem kell tartani, de egy egészségesnél magasabb infláció már lépésre kényszerítheti a jegybankokat. Már csak azért is, mert a világ összes jegybankjának a fő mandátuma, amit el kell érnie, az az árstabilitás. 

 

… és jöttek vele a szigorítási félelmek 

Az már egyértelmű tehát, hogy a túl magas infláció ellen fel kell vennie a harcot a jegybanknak. Ezt pedig monetáris szigorítással tudja megtenni, és ráadásul erre több lehetősége is van. A két legfontosabb az eszközvásárlási program szűkítése, valamint az irányadó ráta emelése. Mind a két eszköz a gazdaság hűtését szolgálja. Ha visszafogják az eszközvásárlást, akkor kevesebb új pénz áramlik a gazdaságba, és kevesebb lesz a kereslet. Márpedig ha kevesebb lesz a friss pénz, akkor az infláció is kevésbé lesz jelentős a fent kifejtett analógia alapján. Az alapkamat megemelése szintén visszafogja a gazdaságot. Drágábbá válik a gazdaság motorjának számító hitelfelvétel, valamint jobban megéri megtakarítani majd az emelkedő kamatok miatt, és így a kereslet is csökkenni fog. 

 Abban is hasonlít a két lehetőség, hogy a tőzsdék számára negatív hatást hordoznak magukban. Ha az eszközvásárlási program keretében szűkül a gazdaságba áramló pénzmennyiség, akkor megszűnhet vagy csökkenthet az a hatás, hogy lényegében a rengeteg friss pénz csak helyet keres magának, és ahol megtalálja (legyen az részvény, opció, vagy kriptovaluta), ott emelkedésre kell számítani. A megemelt irányadó ráta pedig a fent leírt módon fékezi a gazdaságot, és a hitelből való befektetés is drágábbá válhat ráadásul. 

Érthető tehát, hogy az inflációtól igencsak tarthatnak a tőzsdéken a további emelkedésre játszó kereskedők. Ráadásul ez az egyik legegzaktabb makrogazdasági tényező, nem oldható meg szóbeli intervencióval. Különbözik annyiban is például a koronavírus okozta helyzettől, hogy azt figyelmen kívül hagyhatták a börzék a határtalan optimizmusban; azt viszont nem lehet, ha kevesebb a friss pénz a tőkepiacokon, vagy ha emelkednek a kamatok.

 

Munkanélküliség: a másik faktor 

A Fed abban különbözik a többi nagy jegybanktól, hogy kettős mandátummal rendelkezik. A fentiekben már említett árstabilitás elérése és lehetőleg tartós biztosítása mellett a munkanélküliség ellen is harcolnia kell az Egyesült Államok központi bankjának. Bár az EKB-nál, vagy éppen a Bank of England esetében nincs ilyen plusz mandátum, azért a folyamatok legtöbbször együtt játszódnak le, és nyilván az Európai Központi Banknak is feladata a gazdaság támogatása.

Depositphotos_334906694_xl-2015.jpg

Bár a hasonló üres utcák már nem jellemzők, a pandémia előtti foglalkoztatottság még nem tért vissza

A munkanélküliség ellen monetáris lazítással lehet felvenni a kesztyűt, ha jobban végig gondoljuk a makrogazdasági tényezők egymásra hatását. A munkanélküliség értelemszerűen akkor jelentkezik, amikor a munkakereslet nagyobb, mint a munkakínálat. Azaz többen akarnak dolgozni, mint ahányan lehetőség adódik erre kínálati (állam, magáncégek) oldalról. A munkanélküliségi ráta sosem nulla, hiszen létezik az úgynevezett súrlódásos munkanélküliség; ez abból adódik, hogy idő kell, amíg az emberek állást találnak, illetve a megfelelő szakképesítés hiányzik sokszor. Ezt leszámítva viszont a gazdaság szempontjából az lenne a jó, ha mindenki dolgozna, hiszen mindenki hozzájárulna a gazdasági növekedéshez, a termeléshez, és a megkeresett pénzzel pedig a keresletét növelnék. Mit tehet ezzel kapcsolatban egy jegybank? Ha monetáris lazítás történik, akkor az alacsony kamatok miatt több lesz a beruházás, jobban növekszik a gazdaság, ami több munkaerőt igényel, így a munkanélküliség csökken. Ha monetáris szigorítás mellett teszi le a voksát a központi bank, akkor az emelkedő kamatok miatt lassul a gazdaság, kevesebb lesz a beruházás, ami miatt elbocsátások lehetnek, tehát nő a munkanélküliek aránya. 

 

Mit tehet a Fed?

Látható tehát összefoglalva, hogy az árstabilitás érdekében inkább szigorúbb monetáris politika a cél, míg a munkanélküliség (és a gazdasági növekedés) szempontjából a lazítás. A kihívás az, amikor a kettő egymással nincs összhangban: például a vártnál magasabb a munkanélküliség, de az infláció is kezd elszállni. Ez az pontosan, ami történik jelenleg az Egyesült Államokban. A májusban közzétett, áprilisra vonatkozó infláció 4,2%-os áremelkedést mutatott az előző év hasonló időszakához képest. Ez évtizedes rekordot jelentett, és az elemzői várakozásokat is messze meghaladó árszínvonal emelkedésről tett bizonyságot. A megfelelő inflációs szint 2% körül lehet, legalábbis a jegybankok legtöbbször ehhez közeli célt fogalmaznak meg. A jegybank jelenlegi kommunikációja szerint az infláció egyébként átmeneti, és egyébként sem egyszeri adatokat, hanem átlagos inflációt mérnek, amikor a döntéseiket meghozzák. 

A munkanélküliségről is a vártnál rosszabb adatok láttak napvilágot májusban. Úgy tűnik ugyanis, hogy az Egyesült Államokban a gyors gazdasági visszapattanást nem követi azonos tempóban a munkaerőpiaci egyensúly helyreállása. Márciusról áprilisra 6%-ról 6,1%-ra nőtt a munkanélküliség – a mezőgazdaságban foglalkoztatottakat nem számítva – az USA-ban, holott az elemzői várakozás az 5,7%-ra való csökkenés volt. Mint ismert, a járvány okozta válságot munkaerőpiaci szempontból (is) másképp kezelte Európa és az Egyesült Államok. Európában inkább arra törekedtek, hogy ne bocsássanak el senkit az állásából, az állam inkább segítette a munkáltatók terheinek rendezését, csak ne legyen sok munkanélküli. Az Egyesült Államokban viszont bátran megszüntették a pandémia miatt szükségtelen állásokat és a helikopterpénz révén jelentős segélyosztás történt az állampolgárok felé. A kettő mondhatnánk, hogy pénzügyi szempontból ugyanaz és csak technikai különbség van, de épp ez lehet a döntő: kevésbé lehet motivált visszamenni dolgozni egy amerikai polgár, ha ilyen mértékű fiskális stimulusokat kap rendszeresen. 

 

Íme a tőzsdei reakció

Ahogy ráeszmélhetünk, a helyzet tehát közel sem egyszerű. A megugró infláció egyértelműen monetáris szigorítást indokolna, mint ahogy azt például Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, korábbi jegybankelnök is hangoztatta. A munkaerőpiaci helyzet nagyon lassú javulása viszont a lazítások fenntartását, és a vírus utáni helyzetből talpraálló gazdaság további támogatását indokolná jelenleg. Ebben a környezetben volna jó eldöntenie a részvénypiacnak, hogy árazzon-e szigorításokat, vagy pedig ez még valóban csak a jövő zenéje lehet. Ahogy a májusi grafikonokat szemlélhetjük, egyelőre nehezen jutott döntésre a befektetői társadalom. Egy biztos: akkora pánikot még nem generáltak az inflációs félelmek, hogy az 50 napos mozgóátlag ne szolgálna továbbra is kitartó támaszként az S&P500 grafikonján. Most pedig, júniusban már újabb történelmi csúcsokat láthatunk a börzéken, amik nem az infláció miatti aggodalmat tükrözik.

 

A jövőben ugyanakkor továbbra is érdemes lesz figyelni a jegybankok monetáris politikával kapcsolatos kommunikációját, hiszen meghatározó a piacok számára. Amennyiben valóra válik a most még csak kis félelem, és valóban akár egy hosszabb szigorítási ciklus kezdődik, akkor lehet oka aggodalomra a jegybanki segítségre építő befektetőknek. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a gazdasági nyitással kapcsolatos optimizmus eltereli a figyelmet a témáról; ébernek viszont megéri maradni, főleg ilyen árazások és általános optimizmus mellett. 


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.