Random Reggeli

Kereskedési időtávok, avagy miért buksz a tőzsdén

Egyik legizgalmasabb és talán legfontosabb kérdés, hogy milyen időtávot érdemes választani a tőzsdézés során. Cikkünkben ezt a témát járjuk körül, bemutatva a buktatókat és a kihívásokat, amikkel szembe kell néznük a tőkepiacon.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a befektetések széles palettáján a tőzsde az, ahol átlagemberként minél hosszabb távon van értelme gondolkozni. A tőzsdei árak hosszútávon folyamatosan emelkednek. De vajon miért van ez? Igaz egyáltalán? Hol vannak a buktatói annak, ha valaki megpróbálja megverni a piacot? Tényleg kaszinó a daytrade? Cikkemben ezeket a kérdéseket igyekszem őszintén, egy kis iróniával, de világosan körbejárni.

Miért nyerő a tőzsde hosszútávon?

Sokszor halljuk mindenhonnan, hogy a tőzsdén befektetni hosszútávon érdemes igazán. Sőt, itt-ott néha még olyan állítás is elhangzik, hogy megfelelően hosszútávon a tőzsdén egyszerűen nem lehet veszíteni. Túl szépnek hangzik, hogy igaz legyen? Ha megnézzük a régóta számolt, nagy indexkosarak értékét, a hosszú adatsorokon szinte mindenhol emelkedő trendeket láthatunk (időnként 2-3 éves recessziókkal, vagy akár 10 éves stagnáló időszakokkal tarkítva). Ennek oka több dologgal is magyarázható:

  • A világ népessége nő, és egyre szélesebb rétegek engedhetnek meg maguknak egyre nagyobb fogyasztást, azaz a termékekre és szolgáltatásokra összességében egyre nagyobb a kereslet.
  • A technológiai fejlődésnek köszönhetően egységnyi értéket egyre olcsóbban állítanak elő a vállalatok. A robotizáció és a cégek közötti verseny egyaránt a termelés fajlagos költségeinek csökkenése felé mutatnak.
  • A szolgáltatások szektora egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a világ GDP-jéből. Amíg a fizikai termékek előállításának természetes korlátai vannak (véges nyersanyag, egyéb kapacitások), addig a kézzel megfoghatatlan (“intangible”) eszközök virtuálisan végtelen mennyiségű terméket eredményezhetnek.
  • A pénz folyamatos, lassú leértékelődése a reáleszközöknek, így például a részvényeknek is kedvez. Nem csak azért, mert a pénzbőség okozta hozamszint csökkenés a kockázatos eszközök felé tereli a megtakarításokat, hanem mert egyszerűen a tőzsdei árakat pénzben fejezzük ki, így annak leértékelődése (virtuálisan) árfelhajtó.

Ezen faktorok következménye, hogy a nagyon hosszú, 20+ éves távokban gondolkodók, nagyon magas valószínűséggel nem fognak veszíteni a tőzsdén, feltéve persze, ha elég széles piacba fektetnek. 

A fenti grafikon a világ legszélesebb részvénypiaci indexének, az MSCI World értékének változását mutatja 1987-től 2021 év végéig. Jól láthatóak az egyes recessziós időszakok, mint például a 2000-es évek dotkom válsága, a 2008-as subprime válság, vagy akár a tavalyi COVID okozta villámpánik.

A válság a barátod

A hosszú távon gondolkodó, rendszeres megtakarítók jobban járnak, ha nem is foglalkoznak az aktuális árfolyammal. Nekik húsz év átlagában még egy több éves válság is csak egy pozitív esemény, ahol legalább olcsóbb volt vásárolni.

Vegyünk példának két képzeletbeli befektetőt: 100 perióduson keresztül minden periódusban befektetnek egy egységnyi pénzt. A különbség, hogy egyikük a fel-le mozgó részvénypiacot választja, míg a másik egy hipotetikus termékbe fektet, aminek az ára sosem esik, csak monoton ütemben nő, mégpedig lineárisan úgy, hogy az időszak végére mindkét termék árfolyama ugyanannyi legyen. Igen ám, de a kockázatvállaló befektetőnek az időtáv egyharmadánál beütött egy válság, ahogy az a diagrammon is látszik. Melyikük járt jobban a végén? 

A felhasznált idősor teljesen fiktív, de nagyjából megmutatja a lényeget: Az a befektető, amelyik tartotta a tervet és végig vásárolt a válságos időkben is, összességében alacsonyabb átlagáron tudott befektetni, mint amelyik kockázatvállalás nélkül, de folyamatosan emelkedő árú termékbe fektetett. Ezáltal a válságot is kihasználó vásárló az időszak végére magasabb hozamot ért el.

Fenti példa persze nagyon jól néz ki egy Excelben, de ez csak egy véletlenszerű szimuláció. Nyilvánvalóan kreálhattunk volna olyan idősort is, ahol a kockázatos befektető átlagára a magasabb, de a helyzet az, hogy a tőzsdén hosszútávon nem ez a jellemző, mivel az első bekezdésben tárgyalt tényezők okán az adatok jellemzően inkább a pozitív hozamok irányába szóródnak.

Bár a statisztika hosszútávon a tőzsdén megtakarítók oldalán áll, mégsem ezt a vásárlási trendet látjuk tömegével a lakossági befektetőknél. De ha ez ilyen egyszerű, akkor vajon miért nem?

Az érzelmek az ellenségeid

Mindenki tegye fel magának a kérdést, megvan-e a gyomra hozzá, hogy akár éveken keresztül nézze, hogy a befektetései 30, 50%-kal leértékelődtek (ami a tőzsdén egy több tíz éves időszakban legalább egyszer teljesen általános jelenség). 

“Unless you can watch your stock holding decline by 50% without becoming panic-stricken, you should not be in the stock market.” – Warren Buffett

Tartanád-e magad a vásárlási tervedhez egy olyan időszakban, amikor a piaci hangulat borzasztó, minden csatornán ömlenek rád a negatív hírek? Bánnád-e, hogy egyáltalán belevágtál a tőzsdézésbe, amikor a piac mélypontján megnézed az egyenleged és azt látod, hogy elvesztetted egy autó, vagy egy lakás árát? Ha még mindig tovább vásárolsz, az összes ismerősöd hülyének néz. Te lettél az idióta, aki egy válság közepén tőzsdézik. Folytatnád-e? Ha a válasz nem, akkor vesztettél. Semmi baj, ez nem való mindenkinek. Ha még el is adsz, mert nem bírod tovább, és mielőbb ki akarsz szállni, akkor végleg vége. Realizáltad a veszteséget.

A lakossági időzítés csapdája

Nos, a lakossági befektetők nagyrésze olyankor száll be a részvénypiacba, amikor már mindenhol arról beszélnek, hogy a tőzsde az egekben. Ezzel az a baj, hogy ha megvizsgáljuk az elmúlt évtizedek trendjeit, szinte mindig akkor fordult lejtmenetbe a piac, amikor a lakossági részvénymánia tetőzött. Ennek oka lehet, hogy amíg a professzionális befektetők szofisztikált pénzügyi modellek alapján hoznak befektetési döntéseket (sokszor nem, de ezt most hagyjuk), addig a jellemzően alulinformált lakosság inkább érzelmi alapon, FOMO-ból (fear of missing out, a lemaradástól való félelem) vásárol. Amikor a részvények már drágának számítanak, a profi befektetők elkezdenek eladni, amit ekkor még simán felvásárol a lelkes lakosság, aki csak most érkezett a piacra. Ha viszont már elfogytak a vevők, ott nincs mese, túlsúlyba kerülnek az eladók, ez az árak eséséhez vezet, aminek hatására a pánikoló kisember azonnal szabadulni akar a drágán vett részvényeitől, még lejjebb nyomva azok árát. Ugyanez persze fordítva is igaz: A piacok előbb utóbb túladottá válnak, amikor már megéri nyomott áron részvényeket vásárolni, de a lakosság ekkorra már jellemzően bizalmát veszti a piacban.

“Buy when there’s blood in the streets, even if the blood is your own.” – Rothschild bárónak tulajdonított mondás

Az átlagember valamiért nem szeret olcsón (válság, vagy tőzsdepánik idején) vásárolni, inkább megvárják a befektetéssel, amíg a részvények ismét drágák lesznek. Üdv a klasszikus trendek hullámain!

Forrás: Stock funds took in more cash than two decades combined

Az elmúlt évek pénzpumpája és a megtakarítások elképesztő növekedése rekord mennyiségű lakossági pénzt tolt részvényekbe az elmúlt bő egy év alatt. Konkrétan 2021-ben annyi pénz áramlott a részvénypiacba, mint az elmúlt két évtized során összesen (!). Hogy ez mennyiben fogja katalizálni a következő korrekciót, azt mindenkinek a fantáziájára bízom, de ez már egy másik történet.

Összefoglalva: ha tőzsdei befektetésre adod a fejed, de nem szeretnél a döntéseid okán extra kockázatot futni, a legjobb módszer, ha nem próbálsz okosabbnak lenni a piacnál, hanem megveszel egy szimpatikus indexkövető alapot. Néha biztos sikerülne felülteljesíteni, de hosszútávon – főleg mai, technológiával átitatott korunkban – csak nagyon kevesen tudnak. Akik pedig igen, nos ők ebből élnek. Hidd el, nagyobb tapasztalatuk, több információjuk, jobb eszközeik vannak, mint Neked!

Ha átlagemberként elkezdesz megtakarítás jelleggel befektetni, meg tudsz birkózni a piacok okozta pszichológiai teherrel és nem kockáztatsz olyan pénzt, amit a következő 5-10 évben mindenképp el akarsz költeni, akkor hosszútávon sikeres leszel. Ebben az esetben üdv a fedélzeten és sok sikert kívánok! Inkább ne is olvass tovább! De tényleg ne!

Hullámlovasok, stock pickerek, szevasztok!

Na de hagyjuk ezt a passzív indexkövetést, és beszéljünk végre az igazi tőzsdézésről! Ha kissé hatásvadász akarok lenni, mondhatjuk, hogy a befektetés a gyerekeknek való, az igazi férfiak kereskednek. Egyáltalán kinek van 20 éve pozícióban ülni? Na ugye…

A rövidebb pozíciókat tartó befektetők esetében jelentősen felértékelődik az időzítés kockázata. Ők legjobb szándékuk ellenére is könnyen fel tudnak ülni egy lefelé szálló hullámra. Különösen a stock pickerek élete nehéz manapság az állandó szektorok közötti rotációk miatt, de egy megfelelően tudatos trader azért még mindig elég jó esélyekkel vághat neki a pénzkeresésnek. Azt viszont el kell fogadnod, hogy még ha meg is találod a legjobb cégeket a legjobb periódusukban, senki sem látja előre, mikor tör ki egy háború, indul útjára egy pandémia, vagy történik gyakorlatilag bármi váratlan, amit a piac nem tud előre árazni. Kisebb váratlan események pedig tucatjával történnek nap mint nap, amik jellemzően csak egy-egy iparágat, vagy céget érintenek.

Csak egy személyes példa: 2021 kora őszén járunk, a COVID leszálló ágban, az Egyesült Államok végre feloldja a turisztikai céllal történő beutazással kapcsolatos korlátozásokat. Az összes nagy európai légitársaság részvényeit tépik a jó hírre. Rutinos traderként sejtettem, hogy max egy hétig tart a jókedv, addigra mindent túlvesznek, aztán majd valahol normalizálódnak az árak úgy 10-15%-kal a lokális csúcs alatt. Lássuk, mi van az étlapon: Wizz, RyanAir, EasyJet nem játszanak a transzatlanti piacon, IAG esetleg nem rossz, Lufthansa nem rossz, AirFrance-KLM, á hagyjuk, francia… (Semmi bajom a franciákkal, de szeretik kitalálni kb. negyedévente, hogy valamiért sztrájkolnak, nem hiányzott ez most nekem.) Legyen akkor a Lufthansa, a németeknél van opciós hozzáférésem, a nagy forgalom okán most még likvid is, hát vegyünk pár 30 nap körüli callt, mondjuk 0,7-es deltával, mert szemre épp az volt a pénztárcámra szabva. A rendkívül szofisztikált befektetési döntést úgy 30 másodperc alatt meghoztam, majd két korty kávé között végre is hajtottam. Két napig jól nézett ki a pozícióm, mígnem ez a csodás német légicég bejelentette, hogy friss tőkét von be, amivel ki akarja vásárolni a német kormányt, ami a COVID mentőcsomag révén ült be a cégbe. Amíg az AirFrance-KLM még pár napig folytatta a 15-20%-os szárnyalást, a Lufthansa emlékeim szerint aznap reggel már 30%-os mínuszban nyitott. Scheiße!

A tanulság mindössze annyi, hogy nagyon jól hangzik, hogy majd lekereskeded a híreket, meg hogy trendeket lovagolsz meg, és úgyis kiszállsz, amikor fordul a piac. Persze, ott a stop-loss, meg a mindenféle támaszok és ellenállások, de élőben ennél azért nehezebb a swing traderek élete. Cserébe ebben a világban megkapod a dopamint, az adrenalint, az eufóriát és ezekért alkalmanként a pénzeddel fizetsz, mint minden normális drogos.

Ha jól akarod csinálni, akkor együtt kell élned a piaccal. Tudnod kell mindenről, ami a világban történik. Ezen a szinten már fejből mondod a legfontosabb makroindikátorokat és indexeket, tudod mennyi az olaj, mennyi az arany és mennyi volt tegnap, meg tegnapelőtt. Reggel azzal kelsz, hogy megnézed a határidős piacot, meg az ázsiai zárást. Tudod, melyik országban milyen a politikai helyzet, hol vannak választások, mennyi a GDP arányos államadósság és mi a 10 éves referenciahozam. Nem azért, mert szükséged van bármelyik adatra, hanem egyszerűen azért, mert ilyen időtávokon nincs túl nagy mozgástered, ami elválasztaná egymástól a nyereséget és a veszteséget. Ha a világban történik valami, fel kell tudnod ismerni, hogy az melyik pozíciódra milyen hatással lehet, erre pedig csak akkor leszel képes, ha érted a világot. Persze koncentrálhatsz csak egy-egy piacra vagy szektorra is. Ekkor rövidebb az étlap, de talán lehet normális életed is mellette. Ez is egy út.

Az átlagos stock pickereknek relatíve sok trade-jük fut párhuzamosan, ők már jellemzően shortolnak is, és alapvetően néhány naptól néhány hónapig terveznek tartani egy-egy pozíciót. Lehet ezt is jól csinálni, de ha erre a lóra ülsz fel, egészen biztosan fogsz bukni. Nem azért, mert béna vagy, hanem mert nincs kristálygömböd, vagy időgéped. Ezeket a veszteségeket pedig tudnod kell kezelni. Nem szabad, hogy egy veszteséges pozíciót futni hagyj, hogy „majdcsak megfordul”. Szintén hiba, ha egy realizált veszteség után a következő pozíciót úgy nyitod meg, hogy „vissza kell hoznia az előző bukót”. Nem fogja… A lényeg, hogy a veszteségek managelése ezen a szinten mindennapos. Fogsz bukni, a lényeg, hogy többet nyerj.

A tradernek csak a jelen számít. Minden befektetési döntésedet az adott pillanatból kell értékelned. Ha egy pozíció rosszul néz ki, zárd le! Mindegy, éppen hogy áll. Tegyél be stop-losst, fedezd le magad, csinálj amit akarsz, de ne állj le, se reménykedni, se sopánkodni! Ha mégis így teszel, előbb-utóbb akaratod ellenére long term investorrá válsz. Én szóltam, hogy ne olvass tovább!

Nehéz a daytraderek élete

Na, hát megjöttünk, ez itt a tápláléklánc csúcsa. Persze, ha egy hosszútávú befektetőt kérdezel, akkor az alja, de hát kinek mi ugye… A daytraderek azok a srácok, akik tőkeáttétellel lovagolják meg a napon belüli változásokat. Nem érdeklik őket a makro trendek, fundamentumok, csak a price action az, ami számít. A napi hangulatot akarják lekereskedni, hiszen úgysem visznek át nyitott pozíciót holnapra, csak ha nagyon muszáj. Mindenféle megérzésre, meg obskúrus indikátorra támaszkodnak, de tudod miért? Mert nem nagyon tudnak semmi másra.

A napon belüli kereskedés már olyan szinten ki van szolgáltatva a piaci hangulatnak és a legkisebb eseményeknek, hogy ha nem nézed párhuzamosan a Bloomberget, meg a CNBC-t, miközben a legkevesebb négy monitoros setupod előtt ülsz, akkor lemaradsz róla, amikor Jerome Powell egy hangsúlytalan félmondattal nyugdíjba küldi az infláció átmeneti jellegét, amire 30 másodpercen belül száz pontot szakad az S&P.

Na, ez már eléggé kaszinó? Készen állsz rá? Nem azt mondom, hogy nem lehet jól csinálni, hanem azt, hogy annyira nehéz, hogy nem biztos, hogy megéri. Én személy szerint nem vesztegetek rá több szót, ha ilyesmivel foglalkozol, ez a cikk már úgysem neked szól, ha meg még csak most ismerkedsz a kereskedéssel, akkor inkább ne erőltesd!

Kereskedő kontra befektető mentalitás

Ha valamit át akartam adni ezzel az írással, az mindösszesen annyi, hogy a piacokon a lehetőségek tárháza végtelen. Ez egy univerzum, amiben a kockázatkerülő megtakarító, a stratégiai ETF vásárló és a spekuláns forex-, vagy CFD-lovag is megtalálhatja a maga számítását. Az, hogy valaki „tőzsdézik”, gyakorlatilag bármit jelenthet a tőkeáttételes kaszinózástól a szofisztikáltan hedgelt portfoliókezelésen át a nyugdíjcélú megtakarításig. A kockázatok az időtáv rövidülésével arányosan növekednek, egyszerűen azért, mert a minél rövidebb pozíciók egyre érzékenyebbek a véletlen események behatásaira. Minden csak a nézőponton és a hozzáálláson múlik: Ha napon belül kereskedsz, akár egy fél százalékos elmozdulás is ki tud nyírni, míg évtizedes távlatból egy 2008-as válság is csak egy döccenő a charton.

A valóság természetesen nem olyan fekete-fehér, mint a fenti összeállítás. Keverheted az időtávokat és ha szeretnél tanulni a piacokról, akkor érdemes is. Legyen egy stabil alapja a befektetéseidnek, amelyek hosszútávon megalapozzák a megtakarításaidat. Ezen felül természetesen kereskedj nyugodtan kedvedre, csak ismerd a határaidat!

Mit adott a tőzsde valaha nekünk?

Összességében ez egy gyönyörű világ és kissé ellentmondásos módon, egy bizonyos pontig minél kevésbé akarsz érteni hozzá, annál több pénzt fogsz keresni. Akik nagyon érteni akarnak hozzá, azok előbb utóbb meg akarják verni a piacot. Ha itt magadra ismersz, jó eséllyel keresztül kell magad verekedned egy Dunning–Kruger tanulási folyamaton. Kezdőként még nem tudod mi mindent nem tudsz, és minél nagyobbakat nyersz, annál nagyobb lendülettel szaladsz fejjel a falnak. Aztán egy ponton túl szembe találod magad a kétségbeeséssel. Ami ezután történik, az fogja meghatározni, hogy hosszú távon van-e helyed ebben a világban. 

Én legalábbis még nem találkoztam olyan, hosszú évek óta aktív kereskedővel, aki a saját tanulási folyamata során ne veszítette volna el vagyona egy fájdalmasan jelentős részét. Ha téged olyan fából faragtak, akit az érdekel, milyen mély a nyúl ürege, nos… Semmi akadálya, de készülj fel lelkileg!

Az aktív kereskedésben a pszichológiai teher hatalmas. A legfontosabb, hogy mindig tudd, mikor volt igazad és mikor szerencséd. Ha összekevered a kettőt, nem fogsz tanulni a hibáidból és ugyanolyan könnyen elbízhatod magad, mint amennyire elbizonytalanodhatsz. Egyik sem jó. Ha ezt a sportot választod, minden pénzzel és piaccal kapcsolatos érzelmet ki kell irtanod magadból, mert itt következetesség van. Meg olykor vér, verejték, könnyek is.

A trading olyan, mint a pszichoterápia, csak drágább. Ha elég sokáig állod a piac hullámverését, nagyon sokat meg fogsz tudni saját magadról. A fegyelmezettségedről, a stressztűrésedről, a félelmeidről és úgy általában a pszichés korlátaidról. Hosszútávon ez egy életmód, egy önismereti utazás, egy szubkultúra. Oké, néha ára van. De hát mire költsön az ember, ha nem a hobbijára?

A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.