random reggeli
számlanyitás

Bohner Adrián

2021-04-08

Mágikus vonalak, görbék, számok

Egész életünket határok veszik körül: falak, kerítések, járdaszegélyek, vízpartok; mesterséges és természetes határok egyaránt.

Egész életünket határok veszik körül: falak, kerítések, járdaszegélyek, vízpartok; mesterséges és természetes határok egyaránt. Az ember pedig különös lény, kutatja, hogy miért van ott az a határ, további határokat is felállít, így nem meglepő, hogy az emberi természet egyik legnagyobb játszóterén, a tőzsdén is fontos szerepet kapnak ezek a határok. Vagy ahogy a szakzsargon mondja: a támaszok és ellenállások.

Elsőként érdemes részletesebben tisztázni, hogy mit hívunk támasznak és ellenállásnak egy részvény árfolyama esetén.

A támasz egy olyan árterület, ahol a vételi megbízások összességéből adódó erő meghaladja az eladási megbízásokból származó lefelé mutató erőt, és összességében a csökkenés vagy megáll, vagy vissza is fordul az addigi trend. A kissé száraz definícióból adódik, hogy a támasz mindig a jelenlegi ár alatt van.

Az ellenállás a támasz ellentéte: olyan árterület, ahol az eladói nyomás túltesz a vételin, így pedig az árfolyam emelkedése megáll, és akár vissza is fordul. Az ellenállást természetesen mindig a jelenlegi ár felett lehet kijelölni.

Kicsit szemléletesebben ezt úgy lehetne jellemezni, mint hogy veszünk két hajszárítót, az egyiket felfelé fordítjuk, a másikat vele szembe, bekapcsoljuk őket és a légáramlatba teszünk egy pingponglabdát. A pingponglabda az árfolyam, amely kaotikusan mozog az alsó hajszárító (támasz), és a felső hajszárító (ellenállás) között.

A valódi árfolyamok azonban ki tudnak törni ezekből a sávokból, a hajszárítós analógiát követve pedig ilyenkor egy furcsa dolog történik: az áttört hajszárító megfordul, és hajtani kezdi a pingponglabdát. Kereskedési nyelvre lefordítva az elemzők a támaszok és az ellenállások esetén két szabályt feltételeznek:

Itt a fizikai pontosítás végett meg kell említenünk, hogy feltételezzük, hogy a hajszárító által kibocsátott légáramlat sebessége ingadozik, hiszen ha állandó ez a sebesség, a pingponglabda egy helyben (az egyensúlyi helyzetben) marad

  1. Emelkedő (csökkenő) tendenciák megtörnek az ellenálláson (támaszon), lelassul a trend, oldalazás vagy visszaesés következik
  2. Ha az emelkedő (csökkenő) tendencia mégis áttöri az ellenállást (támaszt), felgyorsul a trend, és az árfolyam új lendületet kap

Több stratégia létezik, amik a fenti szabályokat használják ki, de a tapasztalat és több tanulmány is azt mutatja, hogy igazán hatékony kereskedési stratégiát egyéb elemekkel vegyítve (indikátorok, alakzatok) lehet ebből a két alapszabályból építeni.

A támaszok és ellenállások fogalmának megismerése után érdemes kitérni arra, hogy mik alkothatnak támaszokat, ellenállásokat egy grafikonon. Ebből a tekintetből már sokkal szerteágazóbb elméletek, és elképzelések vannak, de jelen cikkben csak néhány fontosabbra szorítkozunk. Minden módszerben a közös pont, hogy kizárólag múltbeli árfolyamadatokat használ a kritikus szintek képzéséhez, tehát alapvetően visszafelé gondolkodunk: az eddig megtörtént eseményekből következtetünk a jövőbeli viselkedésre. Ennyi bevezető után térjünk is rá a különféle módszerek, elméletek rövid bemutatására, és a támaszok és ellenállások használatára a gyakorlatban.

 

Minimumok és maximumok egy egyenesen

Az egyik legnépszerűbb és legegyszerűbb metódus, ami a következő megfontolásból indul ki: ha a grafikonon észrevehető olyan egyenes, ami több lokális minimumot vagy maximumot összeköt (egy egyenesen lehet minimum is és maximum is), akkor az az egyenes kritikus szintként funkcionál (hogy támasz vagy ellenállás, az az adott szituációtól függ). Fontos megemlíteni, hogy ez az egyenes nem feltétlenül vízszintes, a függőlegestől eltekintve lehet bármilyen irányítású. Lássunk is néhány példát ilyen típusú támasz-ellenállásra.

DAIDaily_vízszintestámaszok_1.png
 
 

A fenti kép egy gyakori esetet ábrázol: az ellenállásszintek vízszintesek, és néhány próbálkozás után áttöri őket az árfolyam. Áttörés után az ellenállásból támasz lesz, a támasz megtartja a visszaeső grafikont, majd az árfolyam emelkedik a következő ellenállásig, a korrekció és néhány próbálkozás után pedig azt is áttöri. 

Nézzünk egy példát arra is, amikor nem vízszintes egyenesekkel dolgozunk. 

AAPLDaily_alsominimumok_1 (1).png

 

Ez a kép valamivel különlegesebb: a lokális minimumok és maximumok folyamatosan növekednek, illetve csökkennek ebben az esetben, ezért a támasz és ellenállás is így alakul. Az ellenállás – hasonlóan a korábbiakhoz – párhuzamos a támasszal. Itt arra érdemes figyelni, ha az addigi tendencia megtörik (látható, hogy hirtelen komoly volatilitás érkezett a piacra, bár nem a várt irányba, hiába törte át a támaszt a grafikon, felfelé pattant az árfolyam).

Látható, hogy a tőzsdei árfolyamok nem szabályszerűek, nem geometriai pontosságúak, ezért gyakran ellenállás- és támaszsávokat szoktak jelölni a grafikonokon, felkészülve arra, hogy ezeken a kritikus szinteken is jelentős ingadozás lehet.

A módszernek az előnye az, ami a hátránya: egyszerű és népszerű, ez pedig oda vezet, hogy egyre több fals kitörést láthatunk (tehát áttörés után mégsem folytatódik a trend). 

 

Mozgóátlagok, mint támaszszintek

Szintén igen gyakran alkalmazott módszer, amiben a mozgóátlagoknak jut kitüntetett figyelem. Fontos megjegyezni, hogy jelen esetben a Bollinger-szalagokat is a mozgóátlagok közé sorolom, mivel támaszként és ellenállásként hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a klasszikus értelemben vett mozgóátlagok.

Alapvető különbség az előző metódushoz képest, hogy itt a kritikus szint nem egy konkrét árszint, hanem egy folyamatosan változó görbe, amely vagy támasz, vagy ellenállás (helyzettől függ). Néhány konkrét mozgóátlagnak kitüntetett szerepe van a támaszok és ellenállások képzésében. Ilyen a 200 napos mozgóátlag (MA(200) vagy EMA(200)), amely több hónapos tendenciák kijelölésére szolgálhat, illetve több hetes oldalazásokat jelezhet előre. Népszerű még a 100 napos és az 50 napos mozgóátlag, de természetesen inkább rövidebb időtávú kereskedés esetén.

A középső Bollinger-szalag is képes kritikus szintként viselkedni, a két szélső Bollinger-szalag helyzete viszont különlegesebb. Egyik sem tipikus támasz, vagy ellenállás, hiszen az áttörésük nem hoz új lendületet a piacra, így a támasz-ellenállás elméletének és definíciójának egyik alapvető elemét nem teljesítik.

SP500Daily_200mozgoatlag.png

 

A fenti ábrán az EMA(200)-as mozgóátlagot láthatunk az S&P 500-as grafikonon. Jól leolvashatók a visszapattanások, illetve a mozgóátlag környéki oldalazás. A tavalyi zuhanás esetén is lelassult a mozgás a támasz környékén, ami jól mutatja ennek a szintnek az erejét. 

A részvénypiachoz kevés köze van, de talán érdekes példa lehet mozgóátlagra, mint támaszra a forint mozgása. Az árfolyam a 355-ös szintről nem véletlenül verődött vissza többször is 2021-ben: az EMA(200)-as mozgóátlag ott húzódik, így egy komoly támaszba ütközött az erősödő forint azon a szinten.

 

Matematikai eszközök

Az eddigi módszerek vagy korábbi eseteket összegeztek (minimumok és maximumok), vagy egy átlagolás alapján állapítottak meg egy (időben változó) kritikus szintet (mozgóátlag). A matematikai eszközöket is felhasználó metódusok azonban komplexebb elméletek alapján születtek. Ezek közül az egyik legismertebb a Fibonacci-szinteket felhasználó támasz és ellenállásképzés. A Fibonacci-számok életünk talán legtöbb egymástól függetlenül kiható rendszere, felfedezhető az építészetben, a művészetekben, a fizikában, így talán nem meglepő, hogy a tőzsdén is szerepet kap. A Fibonacci-indikátor egyik legfontosabb szerepe, hogy a korrekciós szinteket meghatározzuk vele, tehát egy nagyobb emelkedés során észrevegyük a támaszokat és az ellenállásokat, amelyek a későbbi emelkedés során hasznosak lehetnek.

képa.jpg

 

A fenti grafikonon egy jó példa látható arra, hogy a Fibonacci-szintekkel hogy határozható meg későbbi támasz vagy ellenállás. Ebben az esetben a két legfontosabb Fibonacci-szint a 38.2-es, és az 50.0-es szint, az általuk kijelölt sáv a későbbi alakulás szempontjából többször is trendfordítónak bizonyult. Persze ez utólagos magyarázat (ahogy az összes ellenállással és támasszal kapcsolatos elmélet), de az egyértelmű, hogy a Fibonacci-szintek áttörése a legtöbb esetben egy komoly hajtóerő lehet a továbbiakban is.

Összefoglalva elmondható, hogy az indikátor használata támasz- és ellenállásszintek képzésére főként egy komolyabb rally után a leghatékonyabb (korrekció), de a piac további alakulásában is fontos szerepet kaphatnak a kijelölt szintek.

 

Pszichológiai támaszok és ellenállások

A tőzsdepszichológia szinte egy külön tudományág, amivel könyvek tucatjait lehet megtölteni, így csak egy alkalmazására fókuszálunk, ami elterjedt, és egy új lehetőséget ad támaszok és ellenállások meghatározására. A „kerek szám” egy mindennapi fogalom, gyakran találkozunk vele. Pszichológiai tanulmányokban olvashatunk arról, hogy a kerek számokat szívesebben idézzük fel, sokszor referenciapontként is hivatkozunk rájuk (pl.: „közel kétezerbe kerül”), így talán nem is meglepő, hogy a tőzsde világában is működik ez az effektus, és az előrejelzésekben kimutathatóan túlnyomó a kerek számok többsége.

Több jelentős kutatás vizsgálta a kerek számok jelentőségét a részvényárfolyamok esetén, és az általános megállapítás az volt, hogy egy kerek számot éppen átlépő részvény (például a 10.00 dolláros szintet) esetén az átlaghozam szignifikánsan magasabb, mint éppen a kerek szám alatt maradó részvényé. Ebből arra következtethetünk, hogy a kerek szám mintegy lélektani határként funkcionál, és áttörés esetén megnő a vételi nyomás, ellenkező esetben pedig megnő az eladási nyomás. Látható tehát, hogy támasz-ellenállás szintként funkcionálnak ezek a lélektani szintek.

Fontos kérdés persze, hogy mit nevezünk kerek számnak. A részvényárfolyamok esetén ezt az alábbi módon határozzuk meg: 10 dollár alatti árfolyam esetén az egész értékű árfolyamok, 10 dollár feletti árfolyam esetén a nullára végződő árfolyamok (20, 30, 40… stb.); 100 dollár feletti részvény ár esetén a két nullára, illetve az 50-re végződő árfolyamok. Általános szabály, hogy „minél kerekebb” egy árfolyam, annál erősebb támaszként vagy ellenállásként funkcionál.

Lássunk is példát arra, hogy a gyakorlatban hogyan működnek a kerek számok lélektani szintként.

AMZNDaily_roundnumber2.png

 

Az Amazon árfolyamában látható a jelenség, hogy az árfolyam csúcsa a 3500 dolláros szint közelében volt (semmilyen más technikai ellenállás nincs azon a szinten), a visszaesés pedig a 3000 dolláros támasznál állt meg, ezzel is jól illusztrálva, hogy milyen jelentős tudd lenni egy-egy lélektani szint.

 

Összegzés

Látható, hogy mennyi különböző módszer létezik a támaszok és ellenállások meghatározására árfolyamok esetén, de nem esett szó arról, hogy ez a módszer kereskedés esetén mennyire hatékony. Több tanulmány is született a témában, de kijelenthető, hogy – némiképp megcáfolva a hatékony piacok elméletét – lehet többlethozamot elérni a támaszok és ellenállások vizsgálatával. Tény azonban, hogy az algoritmikus kereskedés, illetve a témában született számtalan írás, publicisztika gyengítette a támasz-ellenállás típusú kereskedések hatékonyságát, így érdemes lehet javítani a hatásfokot azzal, hogy más elemzési eszközöket is használunk a támaszszintek meghatározása mellett. 

Természetesen a támaszok és ellenállások elmélete sokkal komplexebb témakör annál, mint ahogy jelen írás keretei átadni engedték, de talán sikerült egy átfogó képet adnunk arról, hogy mi a kritikus szintek jelentősége, és ezek hogyan jelezhetők előre.

 

 

 

 

Források: 

Technikai elemzés: Van bizonyíték a támasz, ellenállások, árcsatornák hatékonyságára? (elemzeskozpont.hu) 

Támasz, ellenállás a tőzsdén: Van jelentősége? Érdemes használni? (elemzeskozpont.hu) 

Kerek szám szindróma a tőzsdén, részvénypiacokon, forexen (elemzeskozpont.hu) 

Hogyan használom a fibonacci indikátort a tőzsdei és forex kereskedésben? (elemzeskozpont.hu) 

William Brock, Jozef Lakonishok, Blake LeBaron: Simple Technical Trading Rules and the Stochastic Properties of Stock Returns

 


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.