random reggeli
számlanyitás

Kovács Kristóf

2021-09-07

Magyar állampapír és infláció – mivel jár jól, és ki?

A megugró infláció kapcsán a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy milyen lehetőségeink vannak mégis reálhozamot elérni. Cikkünkben az állampapírok által adott lehetőségeket jártuk körül.

Mióta Magyarországon is eljött a 0% közeli betéti kamatok ideje, egyre népszerűbb befektetési eszköz az állampapír a lakosság számára. 2012 elején még 500 milliárd forint alatt volt a lakossági állampapír állomány, idén június végén már 9630 milliárd forintot tartanak a magyar magánszemélyek állampapírban. A lakosságnál lévő értékpapír állománynak így közel a 65%-át alkotják az állampapírok a friss adatok szerint; befektetési alapban kevesebb, mint feleannyit, részvényben pedig kevesebb, mint tizedannyi megtakarítást tartanak a magyarok. Alapvetően ezt a közösségi döntést nem is vitatta senki egészen az utóbbi hónapokig. Az infláció ugyanis kis túlzással felrobbant (nemcsak hazánkban, de számunkra most ez a releváns), így szükségessé vált az összes megtakarítási eszköz átértékelése. Erre a feladatra teszünk most kísérletet az állampapírokra vonatkozóan. Áttekintjük, hogy mi is az az állampapír, miért jó az államnak, és miért ennyire vonzó a lakosság számára. Majd pedig megpróbálunk utánajárni, hogy melyik lakossági állampapírokat értelmetlen vásárolnunk, és melyek lehetnek a legjobb döntések.

 

Mindent az állampapírokról

Az állampapír egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ahogy a többi (például vállalati, önkormányzati) kötvény. Megvásárlásával lényegében hitelt adunk az államnak, az pedig ezért cserébe kamatot fizet a befektetésünk után. Vannak leginkább intézményeknek szóló, és csak lakosság által vásárolható állampapírok is (utóbbira jó példa a szuperállampapír). Több helyen és formában is vásárolhatunk ilyen értékpapírokat, például a Magyar Államkincstárnál, de a Random Capital-nál is díjmentesen fektethetünk állampapírba.

Felmerülhet a kérdés, hogy az állam számára miért előnyös a piaci kamatszintet meghaladó kamatozással kibocsátani lakossági állampapírokat hiszen ez többletkiadást jelent a költségvetés számára. Két jelentősebb oka is van azonban rá az államnak, hogy mégis így tegyen.

Egyrészt a magyar lakosság felé történő eladósodás jóval kiszámíthatóbb helyzetet teremt, mintha külföldi befektetők felé, pláne devizában menne ez végbe. (Egyébként ennek megfelelően jelentősen csökkent is a külföldi befektetők felé, illetve a devizában fennálló adósság aránya az állampapírok előre törésével párhuzamosan).

kris1.png

Csökkenőben a devizaadósság aránya (Forrás: https://akk.hu/download?path=111d52d7-2f07-4596-9c3a-9da526c39d91.pdf)

Másrészt a kifizetett kamatokat a lakosság kapja meg értelemszerűen. A lakosság pedig a kamatokat újra befektetheti, azonban fogyasztásra is fordíthatja. Utóbbi révén viszont adóbevétel formájában (például áfa, jövedéki adó stb.) érkezik is vissza a költségvetéshez a kifizetett kamatokból. Ennek hatása nehezen számszerűsíthető, az viszont biztos, hogy külföldi, intézményi befektetőknél egyáltalán nem jelentkezik ez a fajta körforgás. Máris nem annyival drágább tehát a lakossági finanszírozás az állam számára, mert ezzel a magyar gazdaság körforgásában tartja a kamatok jó részét. Olyan járulékos nyereségeket pedig még nem is említettünk, mint a készpénzállomány csökkentése (aminek jelentős társadalmi költségei vannak), vagy a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése.

A magyar lakosság számára elsősorban a biztonság, a rugalmasság, valamint a többi kockázatmentes vagy alacsony kockázatú befektetéshez képest kiemelt kamatozás miatt érdemes az államot hitelezni. A biztonság egyértelmű: az állami garanciánál erősebb biztonság nem igazán akad. Ha emiatt aggódnánk, egy állam a saját devizájában még csak csődbe sem tud menni a tankönyvek szerint, ugyanis legrosszabb esetben a jegybanki pénzpumpával megoldódik az adósságok kifizetése. Ráadásul folyamatosan nyomon követhetők az állampapírjegyzések, és így a magyar államadósság stabil finanszírozása.  A rugalmasság is magától értetődik: fizikai formában a postákon, demateralizált formában a legnagyobb bankoknál, befektetési szolgáltatóknál, Államkincstárnál percek alatt vásárolhatunk állampapírt. Ráadásul hamar pénzzé is tehetők viszonylag alacsony költséggel, így a likviditásukra sem lehet panasz.

Ami az igazán érdekes, az viszont a kamatozás. Kétségtelenül jóval előnyösebb ma még mindig állampapírt vásárolni, mint például valamilyen lekötött banki betétet választani a megtakarított pénzünk számára. De hogy is alakul pontosan ez a kamatozás, és mely papírokat érdemes rögtön kizárni a választásnál?

 

Lakossági állampapírok ma

Magyarországon manapság igen széles az elérhető állampapírok palettája. Épp ezért némileg érdemes szűkíteni a kört a vizsgálódásnál. Szűrő a szuperállampapír 5 éven át tartó, évente átlagosan körülbelül 5%-os fix kamata lesz, egy éves konstrukciók esetén pedig a MÁP+ 3,75%-os kamatozásával kell első körben összehasonlítanunk az adott állampapírokat.

A Diszkont Kincstárjegyeket (melyeknek hozama a névérték alatti kibocsátásból ered) nagyon alacsony kamatozásuk miatt kihagyhatjuk, a Babakötvényeket pedig azok speciális mivolta miatt nem elemezzük jelen cikkben.

kris2.jpg

Az Államkincstár központi épülete

Nagyot szólt a Zöld Magyar Államkötvény idén, a 30 éves lejáratú értékpapír fix kamata ugyanakkor jelenleg nem jelent alternatívát más állampapírokkal szemben. Hasonló okok állnak fent a különböző lejáratú Magyar Államkötvényeknél is, melyekből a 20 éves lejáratú is 3,13%-os kamatot fizet évente jelenleg, aminél szintén van jobb alternatíva. Természetesen az említett értékpapírok is részét képezhetik egy kiegyensúlyozott, hosszútávú portfóliónak, most azonban a rövidebb távon, és a kamatok nagyságán van a hangsúly.

A fenti állampapírtípusok egyébként a magyar lakosság körében nem is túl népszerűek, inkább intézményi befektetők számára lehet vonzó – esetükben ugyanis nem minden lakossági állampapír érhető el, ahogy jeleztük is. Van azonban még így is néhány, forgalomban lévő kötvény, amelyek megvásárlása mellett nem sok érv szól – konkrétan a szó szoros értelmében semmi sem.

Ilyen a Kincstári Takarékjegy, amely egy éves lekötés esetén 2,25%-os, két év esetén 2,75%-os kamatot fizet. A nyomdai úton előállított értékpapír a legtöbb postán megvásárolható, azonban a nyomdai Magyar Állampapír Plusz megjelenése után ez sem előny már. Maximum akkor lehet logikus döntés KTJ-t vásárolni, ha egy olyan postára tudunk csak eljutni, ahol MÁP+-t nem forgalmaznak, de ez azért érezhetően, nem egészen életszerű. 

kris3.png

Kincstárjegy: nincs már érv mellette

Az Egyéves Magyar Állampapír esetében jelenleg 2,5%-os fix kamatot fizető, demateralizált formában kibocsátott értékpapírról beszélhetünk. Mivel a MÁP+ egy éves tartás után 3,75%-os kamatot fizet nekünk, és pontosan 1 éves tartás után díjmentesen visszaváltható, ezért könnyű belátni, hogy a leghagyományosabb Egyéves Magyar Állampapír vásárlása mellett sem szól semmi.

 

Prémium állampapír vagy szuperállampapír – az örök kérdés

Hamar leszűkítettük az állampapírok választékát két alapvető típusra. Ez pedig a már említett Magyar Állampapír Plusz, valamint a Prémium Magyar Állampapír.

Utóbbinak különleges alfaja a Prémium Euró Magyar Állampapír, amely 3 éves típus esetén az eurózóna inflációja felett 1,55%-ot, 5 éves időtávnál az említett infláció felett 2,05%-ot fizet. Az eurózóna inflációja jelenleg 2% körül ingadozik, így maga a kamat kiemelkedő hozamot nem biztosít. A lényegi része az, hogy euróban takaríthatunk meg, így kivédhetjük a forint esetleges gyengülését, illetve nyerhetünk is rajta. Amellett, hogy az eurónk nem veszít a vásárlóértékéből, sőt, némi plusz kamatot is kapunk rá. Annak megítélése, hogy mennyire jó befektetés ez a típusú állampapír, a forint várható árfolyamának sejtését igényli, így ez egy, a többivel kevésbé összehasonlítható befektetés.

Most már végképp csak az örök kérdés maradt, hogy PMÁP, vagy MÁP+. Az egyszerűség kedvéért az 5 éves PMÁP-ot vesszük alapul, hogy világosan összehasonlítható legyen a MÁP+ kamataival.

A szuperállampapírként a köztudatba került MÁP+ elemzése nem bonyolult, és már sokat ismételt: fix, lépcsős kamatozású állampapírról van szó, ami az 5 éves tartás alatt átlagosan évi 4,95 %-os hozamot ad, ha a kamatos kamat hatásától eltekintünk. 

 

Jól hoz a szuperállampapír – már ha nem lő ki az infláció

Az 5 éves prémium papír esetében már változó kamatozásról beszélhetünk. A Központi Statisztikai hivatal (KSH) által megállapított éves átlagos infláció felett fizet jelenleg 1,25% kamatprémiumot az állampapír. Fontos, hogy éves, átlagos inflációról van szó, a kamatozás mértéke csak évente változik, nem pedig a havi inflációs adatokkal.

A fentiekből könnyű kiszámolni, hogy akkor jobb a PMÁP, ha az 5 év alatt az éves átlagos infláció átlagosan több, mint 3,7%. Az már szinte biztosra mondható, hogy idén ennél több lesz az átlagos infláció. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy egy jelentősebb monetáris politikai szigorításba kezdett az MNB, éppen a túl magas infláció miatt. Ráadásul a jegybanki jelzések szerint ez mindaddig tart, amíg az infláció el nem éri a jegybanki célszintet (3%±1%). A 3,7% már a jegybanki célzóna felső határától nem messze található, így valószínűleg nem fog pont itt megállni a kamatemelési ciklus.

Jelen pillanatban tehát valószínűleg majd a Prémium Magyar Állampapír lesz jobb befektetés, de közel sem biztos, hogy tartósan. Hosszabb távon egyébként sem túlságosan fenntartható 3,7% feletti infláció, és nem is igazán áll érdekében egyik gazdasági szereplőnek vagy intézménynek sem. Felmerülhet bennünk a csel, hogy akkor vegyünk először prémium állampapírt, majd pedig az inflációs nyomás enyhülésével szuperállampapírt. A probléma csak az, hogy a PMÁP visszaváltási kondíciói igen kedvezőtlenek (akár 2%-kal is alacsonyabb áron szállhatunk ki, ha ezt lejárat előtt tesszük), a megszerzett előnyt szinte biztosan buknánk ezzel.

 

Mit mutatnak az adatok? 

Nem lehet tehát egyértelműen eldönteni a Prémium Magyar Állampapír vs. Magyar Állampapír Plusz kérdést, de a magas infláció mellett foglalkozni vele már mindenképpen érdemes. Annyi biztosan állítható, hogy a lakosság bizalma szinte töretlen az állampapírokban, ha csökkenő ütemben is, de folyamatosan nő a lakossági állampapír állomány, ebben csak a koronavírus járvány okozott némi törést tavaly.

 

Egyértelmű a MÁP+ kiszorító hatása, de PMÁP is van bőven a lakosságnál (Forrás: https://akk.hu/statisztika/allampapirok

A diagram megmutatja, hogy milyen állampapír típusokban mennyi megtakarítást tart a lakosság a szuperállampapír megjelenésétől napjainkig, 3 időpillanatban nézve. A szuperállampapír elsősége megkérdőjelezhetetlen, ezen nem lehetünk meglepve. Meglepőbb, hogy a fentebb kifejtett helyzet ellenére még mindig ezer milliárdos nagyságrendben tart a lakosság Egyéves Magyar Állampapírt. A már szintén emlegetett, hosszú lejáratú Magyar Államkötvények aránya elenyészővé vált, ami logikus folyamat.

A magyar lakosság úgy tűnik, hogy egyelőre nem igazán vonul át a szuperállampapírból az infláció követő papírba, az inflációs nyomás ellenére sem. Ennek a fenti gondolatmenet mellett praktikus okai is lehetnek. Ha felül is múlja a PMÁK esetleg valamennyivel a MÁP+ hozamát, az valószínűleg nem lesz olyan mértékű, hogy hatalmas átrendeződéseket indítson be az állampapír állományban, hiszen néhány tizedszázalékért vélhetően nem mozdul meg a lakosság döntő része.

 

Továbbra is népszerű a készpénz és a betét, a tőzsdei részvények labdába sem rúgnak (Forrás: https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/haztartasok-vagyona-2021-marcius-mnb-szamlak-betet-keszpenz-reszveny-tozsde-befektetes-megtakaritas-adossag-hitel.729252.html)

Ami pedig ezt a diagramot illeti, választ ad arra a kérdésre, hogy hogyan állnak a magyarok infláció idején az állampapírokhoz. Látható, hogy az infláció által leginkább sújtott bankbetétek és készpénzes megtakarítások állománya sem csökken, nemhogy az állampapíroké. A többi kiemelt befektetés pedig a cikk elején idézett módon jócskán elmarad a tárgyalt befektetési terméktől.

De jól teszik-e ezt a magyar lakossági befektetők? Nem járunk-e jobban egy BUX árfolyamát követő befektetési alap, vagy egyedi magyar blue chipek vásárlásával? Nyilvánvalóan tudunk kiválasztani olyan időtávot, amikor az állampapírokkal járunk jobban (mint például a koronavírus okozta tőzsdei zuhanás hónapjaiban, évében), de olyat is, amikor a részvényekkel (például a magyar tőzsde novemberben kezdődő rallyja idején történő bevásárlással). Az alábbi táblázat megmutat két esetet. Az egyik eset, hogyha a MÁP+ megjelenésekor a szuperállampapírral, a BUX-szal, vagy a négy magyar blue chip egyikével 2019. júniusában szállunk be, és 2021. júniusáig tartjuk az eszközöket. A másik pedig, hogy 2011. június 30-tól 2021. június 30-ig, 10 év alatt hogyan hoztak az említett instrumentumok – itt értelemszerűen a 2011-ben érvényes 10 éves magyar állampapír referenciahozamot vettük alapul. Látható, hogy vegyes a kép, és a múlt alapján egyértelműen nem tudunk következtetni az előttünk álló időszakra. Hosszútávon viszont többnyire érvényesült az, amely szerint a részvénybefektetésekkel lehet nagyobb, és ennek megfelelően kockázatosabb és időben jobban változó profitot elérni.

 

Összességében a BUX volt a jobb választás, de nem minden komponensre igaz ez

Azt viszont feltétlenül érdemes figyelembe venni, hogy az erős inflációs nyomás nem feltétlenül kedvez az állampapíroknak. A MÁP+ reálhozama egyértelműen olvad, a PMÁP hozama pedig bár emelkedik, a befektetők inflációs periódusokban inkább a kockázatosabb eszközöket keresik jellemzően. Minden, ami fix kamatozású, és ami nem kínál minimum az éves inflációnak megfelelő hozamot, az veszít a vonzerejéből. Kevésbé lesz vonzó a készpénz tartása, a bankbetét, és bizony az állampapír is; a reálhozamhoz ugyanis egyre inkább kockázatvállalásra lesz szükség. Nem lenne meglepő tehát ha folytatódna a privátbankokban egyébként már látható folyamat, ami szerint inkább a részvények felé mozdulnak el a lakossági befektetők is.

 

Források:

Borítókép: Privátszéf.hu

https://www.portfolio.hu/befektetes/20210730/kozel-felezer-milliarddal-hiztak-a-lakossagi-allampapirok-fel-ev-alatt-mutatjuk-a-reszleteket-494504

https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/haztartasok-vagyona-2021-marcius-mnb-szamlak-betet-keszpenz-reszveny-tozsde-befektetes-megtakaritas-adossag-hitel.729252.html

www.investing.com

https://akk.hu/download?path=111d52d7-2f07-4596-9c3a-9da526c39d91.pdf

www.akk.hu

https://www.allampapir.hu/allampapirok/PMAP

www.mnb.hu


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.