random reggeli
számlanyitás

Varga Gusztáv

2021-04-19

New Deal-t hoz-e a Biden csomag?

Amikor 2020-as kampány során Joe Biden kijelentette, hogy New Deal stílusú elnöki tisztségre vágyik, az ésszerű szavazók ezt szkeptikusan kezelték.

Amikor 2020-as kampány során Joe Biden kijelentette, hogy New Deal stílusú elnöki tisztségre vágyik, az ésszerű szavazók ezt szkeptikusan kezelték. Miután az elnökként aláírt egy 2 billió (vagyis 2 000 milliárd) dolláros Covid-19-mentőcsomagot, és újabb 2,3 billiós javaslatot terjesztett elő a gazdaság „egy generációban egyszer” történő átalakítására, megfigyelők kezdik komolyan venni ezt a lehetőséget. Nem szeretnék belebonyolódni Herbert Hoover (az USA 31. elnöke volt 1929 és 1933 között) és demokrata kihívójának, Franklin D. Roosevelt (az USA 32. elnöke, akit három alkalommal választottak újra, 1933–1945 között volt hivatalban) közötti, nagy, 1932-es ideológiai összecsapásba, hogy miképpen reagáljanak a nagy világválságra. Az 1932-es választásokon Hoover egyértelműen azt az álláspontot képviselte, hogy a Roosevelt által kampányolt segélyek veszélyeztetik az „amerikai álmot”, míg Roosevelt szerint éppen azt kell megmenteni.

Egy újfajta kormány által támogatott gazdasági biztonság megalapozásáért, létrehozásáért folytatott küzdelem, alapvetően és tartósan átalakító hatásúnak bizonyult, New Deal néven. Roosevelt első hivatali időszaka illusztrálja a feladat nagyságát. 1935-ben, a világválság legsúlyosabb évében, létrehozta a Works Progress Administration-t, a nagy segélytervezetet – közben limitálta a katonai és védelmi eszközökre fordított kiadásokat. A korábbiaktól eltérő projektek elvégzésére hozta össze az embereket, leginkább közmunkaprogramjával. A kialakult társadalmi együttműködés elősegítette a demokráciát és a liberális politikák támogatását. Roosevelt elnök a legemlékezetesebb gondolata az volt, hogy nem szeretne visszatérni a „régi szép időkhöz”, hanem valami jobb felé akart lépni. Formálisan hatalmas többsége volt céljaihoz, de a Demokrata Párt alaposan megosztott volt és nem mindig állt elnökük mögött. A New Deal kiemelkedik a hazafiság vagy az amerikai nemzeti jelleg kifejeződésében. Összehozta az embereket, akik konkrét nagy projekteket építettek, milliókat alkalmaztak egy olyan közszféra létrehozására, amelyekre az egyszerű amerikaiak is büszkék tudtak lenni.  A jövő gazdaságának alapját képezte a közmunka az elektromos áram hálózat fejlesztésére, elérhetőségének bővítésével, ami biztos alapokat hozott létre az iparosításhoz.

Az azóta megélt válságok során nem merült fel egy valóban átfogóan átalakító változás igénye gazdasági megközelítésként. Ebből a szempontból a 2008-as válság kezeléseként például „egy baleset után mentést” próbáltak végrehajtani, amely során a makrogazdasági politikát tartósan a keynesi ösztönzés jelentette. Az alkalmazott ösztönzés gyenge gyógyulást eredményezett, miközben nagyon sok egyenlőtlenség alakult ki az idők során.

Biden megközelítése alapján ismét sokkal többet vizsgálódnak a New Deal során tapasztalt transzformációk a mentén.

 

Vajon koronavírus és az azt követő gazdasági összeomlás teremtett-e olyan helyzetet, mint az 1932-es világválság?

A jelenlegi depresszió feltárta az eddig immunisnak hitt középosztálybeliek, a városi szakmunkás és kisvállalkozói réteg sérülékenységét.

A világjárvány azt mutatta, hogy az amerikai (és a fejlett világ) társadalmainak számos része mennyire mélyen igazságtalan és működésképtelen. (Például az iskolák bezárásával derült ki, hogy hány gyermek támaszkodik az iskolai étkezésre a világ egyik leggazdagabb országában).

A járvány sokféleképpen tárta fel polgári kötelékek felbomlását. Biden azzal kezdte a kampányát, hogy megígérte, hogy úgymond helyreállítja „Amerika lelkét” azzal, hogy visszaszorítja a Trump által képviselt tekintélyelvűséget.  A január 6-ai washingtoni zavargások, és a Kapitólium „elfoglalása” után a tekintélyelvű tendenciák valóban erőt vesztettek.

Sokat gúnyolódnak Biden egyesítő retorikáján, pedig elhatározta, hogy „sok embert felvesz a fedélzetre” – nem a szenátusban, hanem Amerika vidéki és külvárosi részein. A Biden-terv egy jövőbeli dekarbonizált gazdaság kiépítéséről beszél, de kérdés, hogy egy szerelősoron dolgozó munkás miképpen érzi magát egy zöld gazdaságban – így programja figyelembe veszi a természet- és klímavédelem elemeit, mégis inkább munkahelyteremtésre és közmunka tervekre koncentrál.

Átfogóan szemlélve azt látom, hogy a koronavírus okozta társadalmi és gazdasági válság mélysége messze nem éri el a nagy világválságét, azonban ettől függetlenül szükséges lehet az átfogó reformszemléletű megközelítés.

 

Kitérő: Magánmegjegyzés turistaként a közlekedési infrastruktúráról

Volt szerencsém bérelt gépkocsival megtenni a Chicago-Detroit útvonalat. Az autópálya sok helyen 4–5 sávos, hihetetlen sűrű forgalommal. Azonban Indiana állam területén az (egyébként fizetős) autópályán számos kátyú díszelgett, és el is gondolkoztam azon, hogy defekt esetére a Herz adott-e pótkereket. Másik csalódásom maga New York volt, ahol a Kennedy repülőtérről a Citybe hajtva rosszabb volt az út, mint a Haller út, Budapesten (az út használata ott ingyenes, de a hidakért fizetni kell). Vagyis annak ellenére, hogy van közvetlen bevétel, még a turisták is korszerűtlen utakkal szembesülnek.

 

Mi szerepel Biden infrastrukturális tervében?

A közzétett 2,3 billió dolláros terv a nemzet infrastruktúrájának megerősítését és új munkahelyek teremtését célozza. A  javaslatot 15 évre magasabb vállalati adókkal és egyéb adóemelésekkel fedeznék. A kiadások feltételezhetően nyolc éven keresztül merülnek fel, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban a tervezett GDP alig több mint 0,8 százalékával lenne egyenlő. Éves nagyságrendje 250 milliárd dollár, ami évente – egy főre számítva – körülbelül 750 dollár. Ez kevesebb, mint 40 százaléka annak, amit előrejelzések szerint a lakosság évente vényköteles gyógyszerekre költ.

 

A költségvetési kiadások így oszlanak meg:

Szállítás, közlekedés

A javaslatok között: Az autópályák és utak 30 000 kilométeres korszerűsítése; 10 000 híd javítása; és 2030-ig ki kell építeni egy 500 000 elektromos jármű töltőből álló hálózatot.

A cél: Az öregedő vagy omladozó személy- és áruszállítás megújítása, a közlekedési folyosók újjáélesztése, miközben csökkenti az ágazatnak az éghajlatváltozást előidéző ​​fosszilis üzemanyagok iránti igényét.

 

 

 

Épületek és közművek

Az egyik legnagyobb tervezet több mint 200 milliárd dollár adókedvezményt és támogatást tartalmaz a megfizethető lakások felújítására és építésére.

A cél: Az otthonok és a kereskedelmi épületek energiahatékonyabbá tétele; kiiktatja a régi vízvezetékek ólomveszélyeit; áthidalja a város-vidék közti digitális szakadékot; korszerűsíti az elektromos hálózatot a nagyobb megbízhatóság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia szélesebb körű telepítése érdekében.

 

 

Munkahelyek és innováció

A terv a fizikai infrastruktúrán felül, több mint 500 milliárd dollárt javasol befektetni a feldolgozóiparba, a munkavállalók képzésébe, valamint a kutatásba és fejlesztésbe.

A cél: Az elnök kijelentette, hogy Amerikát úgy kívánja pozícionálni, hogy versenyképes legyen Kína és más riválisai ellen a jövő iparának építésében, mint például a félvezetők és a fejlett akkumulátorok.

 

 

Házi gondozás

A terv 400 milliárd dollárt tartalmaz az idősebbek és a fogyatékkal élők gondozási lehetőségeinek bővítésére, valamint a gondozók fizetésének és juttatásainak javítására.

A cél: Az „infrastruktúra” hagyományos meghatározásának kiterjesztése az otthoni gondozás biztosítására is. Gazdasági szempontból a tisztviselők azt mondják, hogy a dolgozókról éppúgy gondoskodniuk kell, mint a betegekről. A pénz segítené a gondozói munkavállalókat, akik között aránytalanul sok a színesbőrű és alacsony fizetésű nő.

 

Republikánus megközelítés

A jobboldal megközelítése szerint Biden tervezete a magánvállalkozások elől elveszi a teret és veszélyezteti működésüket, mivel ugyanezeket a célokat a magántőke bevonásán keresztül célszerű elérni. Az infrastruktúra javításának szükségességét elfogadják, de megpróbálják hitelteleníteni a foglalkoztatási tervet azzal, hogy ez valójában nem infrastrukturális terv. Kifogásolják, hogy a javaslat az infrastruktúrát túl tágan határozza meg, egy „liberális kívánságlista, amelyről a Fehér Ház úgy döntött, hogy „mindent infrastruktúrának” jelöl.  Biden terve nemcsak utakba és hidakba történő beruházásokat foglalja magában, hanem a szélessávú, az energetikai, a gyártási, a szennyvízrendszereket, az elektromos autókat, a lakhatást, az iskolaépületeket és egyebeket is.

Szeretnék megakadályozni Biden terveit, vagy legalábbis komoly politikai árat akartak fizettetni az átengedéséért, ezért elfogadható alternatívát kell kínálniuk – valódi, saját infrastrukturális tervet. Amíg elnökük a Fehér Házban volt, indíthattak volna saját minimalista programot és megelőzhették volna a mostani kezdeményezést, de erre igazán nem volt ötletük. A modern republikánus megközelítés nem támogat olyan, szociális javaslatokat, amelyek az adókat a közjó növelésére fordítják, mert megközelítésük szerint „mindenki boldoguljon, ahogy tud.”

2016 novemberében született infrastruktúra-javaslatuk vázlata szerint tudatában voltak az infrastruktúraépítés szükségességének, de egy bonyolult rendszert javasoltak, amely hatalmas adójóváírást kínálna a magánbefektetőknek, akiket ezután felhasználói bevételekkel díjaznának: építsen egy autópályát, főleg az adófizetők dollárjaival, majd gyűjtse be az összes autópályadíjat.

A Republikánus Párt mindig a kormányzatot látja a problémának, nem pedig a megoldásnak; azok az emberek, akik évtizedeket töltöttek ebben a gondolkodásmódban, egyszerűen nem tudják elfogadni azt az ötletet, hogy állami kiadásokkal, nem pedig adócsökkentések segítségével oldják meg a problémát.

Javasolt rendszerük egyáltalán nem működik olyan infrastrukturális kiadások esetében, amelyeket nem lehet bevételt szerezni, például a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása. Ahol lehetséges lenne felhasználói díjakat beszedni, a rendszer hatalmas visszaélések lehetőségét kínálná.

Ennek ellenére esélyes, hogy a republikánus akadályok végül azokat a politikai tendenciákat erősítik, amelyeket kifejezetten el akartak kerülni, csakúgy, mint az ösztönző csomagokat, mert tartanak attól, hogy a lakosság megkedveli a szocialisztikus intézkedéseket.

 

Közvéleménykutatások eredményei

 

A republikánusok választási vereségüket értelmezésem szerint alapvetően a pandémiára vonatkozó következetlen szövetségi válaszoknak köszönhetik. Trump elnök büszkén nem „vállalta a felelősséget” ebben a kérdésben. A republikánusok a gazdasági fellendülés erősödésére hivatkozva nem voltak hajlandóak támogatni Biden népszerű 1,9 billió dolláros fiskális gazdaságélénkítő javaslatát, amelyet az amerikaiak többsége támogatott.                        

Az elgondolás, hogy  nagy összegű kormányzati pénzt fektessenek az „infrastruktúrába” széleskörű támogatással rendelkezik a lakosság körében: a választók 85 százaléka és a republikánusok 82 százaléka egyetért abban, hogy „Amerikának infrastruktúra-fejlesztésre van szüksége” – a közelmúltban megjelent Morning Consult közvélemény-kutatás szerint. Egyszerűbben fogalmazva: bármi legyen is a politikád, valószínűleg nem rajongsz a kátyúkért vagy az ólomcsövekért.

De bármit is gondolnak a republikánus szavazók az ötletről, a republikánus politikusok ellenzik. Az infrastruktúrának kevésbé nevezhető, a többi a Biden által kezdeményezett beruházás is rendkívül népszerű, például az idősek és fogyatékkal élők otthoni gondozásához javasolt kiadások, amelyeket az Ipsos közvélemény-kutatása szerint ezt az amerikaiak 78 százaléka és a republikánusok 74 százaléka támogat.

Egyes republikánus politikusok is támadták a javaslat kiadásának nagyságrendjét, ám a terv látszólag az „árcédulától függetlenül” népszerű. A legutóbbi Hart-közvélemény-kutatás szerint a válaszadók ugyanolyan valószínűséggel támogatták Biden infrastrukturális tervét, amikor azt mondták, hogy ez 2 billió dollárba kerül (a tényleges összeg), mint amikor azt mondták nekik, hogy ennek a duplája lesz. A republikánusok más ellenérveket is felhoznak az infrastrukturális javaslat ellen, a vállalati nyereségadó emelésére hivatkozva. A nyolcéves terv kifizetéseinek tervezett fedezete, az adóemelések a vállalatoknál igencsak népszerű a szavazók körében. 

 

Az infrastruktúra csomag fedezete az adóemelés

Biden a gazdaságélénkítő tervének bejelentésekor számos jelentős adómódosítást vázolt fel. Kezdeti adójogalkotási erőfeszítései valószínűleg a gazdaságélénkítéssel kapcsolatos adójavaslatok elfogadására összpontosítanak, ideértve az alacsony és közepes jövedelmű családok számára nyújtott juttatásokat.

Megnőnek a vállalatokra, valamint a tehetős és magasabb jövedelmű adózókra kivetett szövetségi adók. Az alacsonyabb jövedelműek adózása azonban általában nem változik, és különösen a gyermekes családok lennének jogosultak kiterjesztett adóhitelekre és jóváírásokra.

 

Jelentősebb politikai váltás

Biden elnök adójavaslatai jelentősen eltérnek a Trump-kormányzat által folytatott adópolitikától; valóban megfordítanák a Trump idején elfogadott jelentős adócsökkentési jogszabályokat. A Biden-terv visszaállítaná a befektetett tőkére elszámolható kamatlábakat és átalakítaná az előnyöket, például néhány levonást jóváírásokra változtatva, az alacsonyabb és közepesebb jövedelmű adózók javára.

„Az elnök továbbra is elkötelezett amellett a kampányban tett ígérete mellett, hogy senkinek sem növeli az adóit évi 400 000 dollár bevétel alatt.” – mondta  Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára, pontosítva, hogy az éves küszöb a családokra vonatkozik, nem pedig az egyénekre. 

Főbb elemek:

  • A legfelsőbb egyéni szövetségi jövedelemadó mértéke 37% -ról a Trump előtti 39,6% -ra emelkedne (családonként számított éves 400 000 dollár jövedelem felett)
  • A vállalati nyereségadó 21% -ról 28% -ra emelkedne; 15% alternatív minimumadó lenne alkalmazandó a 100 millió dolláros és annál magasabb vállalati mérleg szerinti jövedelemre.
  • A 400 000 dollárt vagy annál többet kereső személyek további béradót fizetnének.
  • A maximális gyermek- és eltartott adójóváírás 3000 dollárról 8000 dollárra (több mint egy eltartottra 16 000 dollárra) emelkedne.
  • Adókedvezményt ajánlanának fel a hallgatói adósság (diákhitel) elengedése esetén, és helyreállítanák az első lakásvásárlók hitelét.
  • Az ingatlanadó-mentesség körülbelül 50%-kal csökken.
  • A társadalombiztosítási adót magasabb jövedelemszintre terjesztenék ki.

Tehetős adózók. Annak érdekében, hogy a munkajövedelemből élők és a jómódú befektetők adóügyi terhe hasonló legyen, az 1 millió dollárt meghaladó jövedelemmel rendelkező adózók a befektetési jövedelem után ugyanazt a kulcsot fizetnék, mint a munkajövedelmek után. Ezenkívül megszűnik a levezetett kamat „kiskapu”, amelyet sok magántőke- és fedezeti alapkezelő alkalmaz. Ezek az alapkezelők tőkenyereség-adókulcsokat fizetnek – amelyekre jelenleg 20%​​-ot vetnek ki – a szokásos jövedelemkulcsok helyett a „kamatrészeikre”, azaz az alapjaik nyereségében való magas, fix kamatozású részre, miközben alig vagy egyáltalán nem hajtanak végre tőkebefektetést. 

Vállalatok. A társasági adó mértéke 21% -ról 28%-ra emelkedne. Annak megakadályozása érdekében, hogy a nyereséges társaságok ne fizessenek adót, minden vállalatra 15%-os alternatív minimumadó (AMT) vonatkozik a könyv szerinti nyereségre, ha az legalább 100 millió dollár. 

A terv büntetné a munkahelyek külföldre telepítését, és ösztönözné az infrastruktúrába, a zöld energiába, a közlekedésbe és a gyártásba történő beruházásokat. 10,5%-ról 21%-ra (2026-ig 26,5%-ra) emelné az adót a globális immateriális, alacsony adózású jövedelemre (GILTI). A vállalkozásoknak különféle új adókedvezményeket kínálnának fel, kezdve az ellátásoktól a munkaerő-elbocsátások kezeléséig, a kisvállalkozások ösztönzéséig a nyugdíj-előtakarékossági tervek nyújtása érdekében.

Munkabért terhelő adók. 2020-ra érvényes a társadalombiztosítási béradó 6,2% a munkavállaló és a munkáltató esetében marad ezévre is, évi 142 800 dolláros járulékalapig. Az önálló vállalkozók 12,4% -os társadalombiztosítási adót fizetnek nettó nyereségük után. A Biden-terv további, egyenként 6,2%-os társadalombiztosítási illetéket vet ki a munkáltatóra és a munkavállalóra minden 400 000 USD vagy annál magasabb jövedelem után. A terv értelmében nem kell további társadalombiztosítási adót kivetni a 2021. évi 142 800 dolláros, legfeljebb 400 000 dolláros béralap közötti bérekre.

Az ingatlanok adómentességének csökkentése. Az adótervezet körülbelül 50%-kal csökkentené az ingatlanadó-mentességet az ingatlanok jelenlegi 11,58 millió dolláros szintjéhez képest, ezáltal visszaállítva az adóköteles ingatlanok küszöbét Trump előtti szintre. Az adószakértők általában úgy vélik, hogy a legtöbb nagyon gazdag egyén már kihasználja a kifinomult adótervezési stratégiákat, amelyek csökkentik az ingatlanadó-kötelezettségeiket, és továbbra is ezt fogják tenni. Ezért az alacsonyabb mentességi szint kiterjesztett adótervezést eredményezhet, de csak kis mértékben növeli a bevételeket.

 

Részvények értéke

Nehéz megjósolni vagy számszerűsíteni, hogy ezek az adóváltozások milyen hatással lehetnek a vállalati részvényértékelésre - és így a részvényportfóliók és a nyugdíjas megtakarítások értékére. A hatás valószínűleg attól függ, hogy az egyes vállalatok milyen mértékben részesültek előnyben vagy hátrányban a korábbi adószabályokból, amelyeket a Biden-terv csökkent vagy megszüntet. 

 

A javaslatok mélyebb tartalma

Makróközgazdász megközelítéssel úgy jellemezhetnénk, hogy a magántőke eddigi gyakorlata szerint a leromlott infrastruktúrát a magánvállalkozásoktól elvont adóból, a közjó érdekében, az állam újraelosztó szerepének erősítésével fedezik, ami a még messze van a központosítás „rémétől”. Vagyis az állam a magántulajdonosoktól elvont összeget fekteti be, így elvileg a költségvetés egyenlegét nem érinti. Majd meglátjuk.

 

 

 

 

Források:

Opinion by Greg Sargent Columnist (2020. május 11,)

Can Joe Biden rise to this historic moment?

The Washington Post

Elérhető:https://www.washingtonpost.com/opinions/2020/05/11/can-joe-biden-rise-this-historical-moment/

 Biden unveils 'once in a generation' spending plan

(2021. április 1.)

BBC news

Elérhető: https://www.bbc.com/news/business-56594349

Az amerikai álom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Elérhető: https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_amerikai_%C3%A1lom

Lorie Conish (2021. március.18.). Biden has promised not to raise taxes on people earning less than $400,000.

CNBC  PERSONAL FINANCE

Elérhető:

https://www.cnbc.com/2021/03/18/biden-tax-plan-what-people-making-under-and-over-400000-can-expect.html

MICHELLE P. SCOTT.(Frissítve: 2021.január 20.) Explaining Biden's Tax Plan

Investopedia

Elérhető: https://www.investopedia.com/explaining-biden-s-tax-plan-5080766

CBS NEWS POLL. (2018. január 13-16.) Trump at One Year: Low Job Approval, But the Economy Is Good

Elérhető:

https://drive.google.com/file/d/1XXwOe9eELK-GncFST3vBCYilaGMwjNot/view

Editors of Encyclopaedia Britannica. New Deal United States History

Elérhető:

https://www.britannica.com/event/New-Deal

 


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.