random reggeli
számlanyitás

Kovács Kristóf

2021-05-30

Növekedési vagy értékalapú részvények - melyiket vásároljuk?

Gyakori felmerülő kérdés, hogy a növekedési, vagy pedig az értékalapú részvények vásárlása a jobb döntés.

Gyakori felmerülő kérdés, hogy a növekedési, vagy pedig az értékalapú részvények vásárlása a jobb döntés. A koronavírus járvány hatásai még inkább éles választóvonalat húztak a két kérdés között. Cikkünkben arra próbálunk választ keresni a múlt tapasztalatai alapján, hogy melyik szektorral járunk jobban mint befektetők, illetve a döntés lehetséges indokait is feltárjuk.

Érdemes elsőként tisztázni azt, hogy mi a különbség a növekedési és az értékalapú részvények között, ez alapján tudjuk ugyanis szűrni a rendelkezésre álló részvényeket. A határvonal viszonylag egyértelmű, de persze adódhatnak átmenetek itt is.

Az értékalapú részvények jellemzően azoknak a vállalatoknak a részvényei, amelyek tradicionális politikát folytatnak, legtöbbször egy hagyományos iparágban. A befektetőknek való értékteremtést leginkább az osztalék által képzelik el – erről később még szó esik –, a növekedés lehetőségét a hagyományos, belső fejlesztések által véghez vitt fejlesztésekben látják. Tipikus értékalapú részvény akár a magyar Állami Nyomda, akár az amerikai Exxon Mobil.

A növekedési részvények mögött általában épp a fentiekkel ellentétesen gondolkodó vállalatok állnak. Gyakran agresszív, a piaci versenytársak felvásárlására irányuló növekedési politikát folytatnak. A cég által megtermelt javakat nem fizetik ki osztalékként, hanem abból újabb akvizíciókat hajtanak végre. A befektetők haszna pedig nem más, mint a jelentősen emelkedő részvényárfolyam. Növekedési részvényre nagyon jó példa a Tesla.

 

Osztalék - a kulcskérdés

Ahogy utaltunk rá, a növekedési részvények jellemzően nem fizetnek osztalékot, míg az értékalapú részvények igen. Az osztalék lényegében a befektetőknek fizetett pénzösszeg, a részesedés a vállalat eredményéből. Vannak előnyei és hátrányai is az osztalékfizetésnek.

Depositphotos_202356246_xl-2015.jpg

Akkor érdemes osztalékot fizetni, ha a vállalat úgy ítéli meg, hogy a pénz a befektetőknél jobb helyen van. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok számára megtérülőbb egyénileg befektetni a vállalat profitját, mintsem azt a cégben hagyni. Emellett az osztalékfizetés nagy előnye, hogy ez már biztos: azaz egy váratlan piaci összeomlás, vagy bármilyen negatív esemény ellenére is már a részvényesek zsebében van ez az összeg. Ráadásul a pénz időértékét és a folyamatos cash flow beáramlás szükségességét is megemlíthetjük, mint az osztalék előnyét. Hátránya egyértelműen az, hogy a cégben kevesebb pénz marad újbóli fejlesztésekre, növekedésre.

A növekedési részvények épp az utóbbi miatt ódzkodnak az osztalék fizetésétől. Ezzel ugyanis határt szabnának a folyamatos akvizícióknak és az intenzív növekedésnek. Inkább visszaforgatják a vállalatba a pénzt, ugyanis úgy ítélik meg, hogy ott jobban megtérül a tőke, mint a részvényeseknél egyénileg.

 

Mire figyeljünk a portfolió kialakítása során?

Miután már látjuk, hogy mik az alapvető különbségek a két részvénytípus között, érdemes átgondolni, hogy hogyan ültethetjük át mindezt a gyakorlatba a befektetési portfoliónk kialakítása során.

A portfólió kiválasztása esetében az egyik legfontosabb dolog – ha a növekedési részvények és az értékalapú részvényekből szeretnénk összesúlyozni az adott portfóliót – az az, hogy milyen kockázatot vagyunk képesek vállalni. Az értékalapú részvények jellemzően alacsonyabb volatilitásúak, így alacsonyabb várható hozammal is rendelkeznek, korrelációjuk viszonylag magas az S&P 500-hoz képest, míg bétájuk 0,8 és 1,2 között található. Ezzel szemben a növekedési, vagy más néven growth részvények magasabb bétával rendelkeznek, általában 1,2 és 1,8 között, magas volatilitásuk miatt magasabb várható hozam érhető el rajtuk. Ezek a részvények erősen korrelálnak a Nasdaq kompozit részvényindexszel. A béta legegyszerűbb definíciója az, hogy a piac 1%-os elmozdulása esetén, hány százalékot mozog az adott részvény. Ez összefügg annak volatilitásával, vagy másnéven a részvény kockázatával is. A korreláció azt mutatja, hogy egy adott eszköz milyen szorosan mozog együtt, vagy épp ellentétes irányba egy másikkal. Ezeket azért fontos ismernünk, mert portfóliónkra főként ezek a faktorok hatnak, vagy ezekből számoljuk a további mutatókat, mint például a Sharpe-rátát. Amennyiben a befektető kockázatkerülőbb, akkor értékalapú részvény túlsúlyos portfóliót fog tartani, ami alacsonyabb volatilitás mellett, de nagyobb valószínűséggel és biztonsággal hozza a tőle elvárt hozamot, míg a kockázatkedvelő befektető ennek ellenkezőjét csinálja, azaz felülsúlyozza a portfóliójában a növekedési részvényeket. Tökéletes megoldás tehát nincs, számszerűsítve meg lehet állapítani melyik portfólió lett a legjobban összeválogatva, azonban egyénfüggő, hogy melyik hatékony portfólió lesz az egyén kockázatvállalási szintjének megfelelő optimális részvényportfólió.

 

Pénzügyi válságok hatása

A 2008-as pénzügyi világválság és a 2020-as koronavírus válság alapvetően különböző volt egymástól. Míg az előző esetében egy belső anomália miatt alakult ki a recesszió, addig a 2020-as válság egy külső sokk következtében bontakozott ki. Ez a különbség a növekedési és értékalapú részvények esetében is meglátszott, valamilyen szinten beszélhetünk paradigmaváltásról.

Kép3.jpg

Ha megnézzük a grafikont láthatjuk, hogy a 2000-es évek elején, 2001-es bázisról indítva, a value részvények felülteljesítették a growth részvényeket, ami elsősorban az évezredfordulón bekövetkezett dotkom válságnak tudható be. A 2008-as Nagy Gazdasági Világválság azonban teljes mértékben érintette a piacokat, így mind az értékalapú, mind a növekedési részvények árfolyamai erős zuhanásba kezdtek. Még mindig az előző bázishoz viszonyítva, 2008 végén mindkét szektor árfolyama megfeleződött, és az utána lévő visszapattanás sem volt olyan intenzív, mint a későbbiekben láthatjuk majd. Itt viszont egy új trend vette kezdetét, mégpedig az, hogy a növekedési részvények, a technológiai szektor vezetésével hatalmas emelkedéssel nagyra nyitották az ollót az S&P 500 Value és Growth indexei között. Kisebb korrekciók voltak útközben, de egészen 2020-ig semmi nem szabott határt a növekedési részvények, a tech szektor térhódításának.

2020 tavaszán viszont megjelent a koronavírus. A piacok elképesztő módon beszakadtak, és ha nincs a Fed, illetve annak monetáris politikai intézkedései, valamint a gazdaságba öntött elképesztő mennyiségű pénz, akkor lehet tovább tartott volna a recesszió. Ehelyett egy viszonylag gyorsan visszapattanó W alakú kilábalást figyelhettünk meg a 2020-as évben, ahol a legnagyobb nyertesek azok a cégek voltak, akiknek az operatív tevékenységeik online formában is megvalósíthatók, mint a Facebook, akinek fő bevételi forrása a reklámbevétel, az Amazon, aki képes volt teljesen érintkezésmentesen megoldani a szállítmányozást, vagy az olyan start-upok, mint a Zoom, és annak szolgáltatásai, amelyek tökéletesen illeszkedtek a kialakult helyzethez. Ezek kivétel nélkül olyan cégek voltak, amelyek a növekedési alapú részvénycsoportot képezik, így a mélypont során rakétaszerűen emelkedni kezdett ezen cégeknek a részvényárfolyama, ami hatalmas szakadékot hagyott a növekedési és értékalapú szektor között.

Ez a trend az utóbbi hónapokban lelassult, esetenként meg is fordult, mivel a kötvényhozamok emelkedése kiemelten rossz hatással van a növekedési részvények jelenértékére, ami miatt azok részvényárfolyama csökkent. Az értékalapú részvények ezzel szemben ezen időszak alatt igen jó teljesítményt nyújtottak, mivel a járvány lecsengésével most kapnak majd igazán erőre, bevételük most kezd stabilizálódni, és sok elemző és portfólió menedzser szerint nagy potenciál van hosszútávon ezekben a részvényekben.

 

Kiemelkedően jól teljesítő növekedési részvények

A növekedési részvények közül a 2020-as év során az egyik kiemelkedő szereplő az Amazon volt. Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere csak tovább növelte vagyonát a pandémia alatt, mivel vállalata hatalmas profitokra tett szert, sok új munkahelyet teremtett, és mondhatni egyenesen felvirágzott a koronavírus alatt, mivel rendkívül jól tudott alkalmazkodni a változásokhoz. A részvényárfolyam magasan meghaladta a 2020. márciusi szintet, és azóta már több, mint 70%-ot emelkedett.

Egy másik sikeres sztori 2020-ban a Tesla és Elon Musk felemelkedése. Még 2019 végén indult egy erőteljesebb momentum a papír árfolyamában, és a márciusi lokális minimum csak átmenetileg volt képes megtörni a lendületet, majd azután hihetetlen tempóval 900 dollárig emelkedett a Tesla, majdnem megtízszerezve az árfolyamot, ami miatt Musk átmenetileg a világ leggazdagabb embere lett.

Depositphotos_158143436_xl-2015.jpg

A harmadik kiemelten fontos növekedés alapú részvény a már korábban is említett Zoom volt, amely a 2019-es nyilvános részvénykibocsátása után megtízszerezte az árfolyamát. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a pandémia miatt a cégek nagy hányada kénytelen volt távmunkában folytatni a működést, amire a Zoom tökéletes felületet tudott biztosítani, pár hónap alatt mindenki megismerte a céget, és a befektetők nagy számban kezdték vásárolni a papírokat.

Látható, hogy ezek a növekedési részvények egytől egyig online felületen működtek, így tudtak ezekben a nehéz időben vonzóvá válni a részvénypiacon, és így tudtak negyedévről negyedévre jobb vállalati jelentéseket közölni, mint az értékalapúrészvények. Gondoljunk például a Netflixre, amely szintén erős évet tudhat maga mögött. Az emberek többet voltak otthon, több sorozatot néztek, ami élénkítette az előfizetők számát.

 

Értékalapú részvények - itt is voltak jó sztorik

Ha az értékalapú részvények között keresünk jól teljesítő részvényeket, akkor inkább szektorálisan érdemes megvizsgálni azokat. A gyógyszergyártó, illetve fejlesztő cégek kiemelkedően erős szereplői az értékalapú részvény szegmensnek. Közülük a Pfizer, vagy a J&J már régóta hatalmas szereplői a piacnak, így a nagy piaci kapitalizációjuk miatt kevésbé lengett ki az árfolyamuk, inkább egy erős, ám elnyújtott, és kevésbé felpattanó emelkedést voltak képesek bemutatni.

Depositphotos_426519176_xl-2015.jpg

Egy másik erősen teljesítő szektor a bankszektor volt, amely a FED eszközvásárlási programjának, illetve a vakcina bejelentésének következtében szárnyalt, és a 2021-es év legjobban teljesítő bankpapírja lett például a Bank of America, vagy a JPMorgan. Mivel a bankok a reálgazdaság szívverését monitorozzák, így a nagy beruházások, és a gazdaságba öntött elképesztő mennyiségű stimulus miatt ezek árfolyamai is erősen emelkedtek.

Harmadik kiemelten erős szektor az ingatlanszektor, és a Zillow, amely alapvetően a világ legnagyobb ingatlanközvetítője. A márciusi mélypontról 600%-ot emelkedő cég a sikerét elsősorban a Biden-adminisztráció beruházási terveinek köszönheti, mivel soha nem látott infrastruktúra fejlesztés indul Amerikában 2021-től. Ennek során meg kell említeni a Caterpillar részvényt, ami nagyot profitál ebből, ugyanis az elnökválasztás óta duplázott az árfolyam, ami egy értékalapú részvény esetében kiemelkedő eredmény. Ráadásul nagyobb korrekciók nélkül csinálta ezt, így a befektető pénze biztonságban volt, legalábbis utólag nézve.

 

Mi a legjobb megoldás?

Elmondható tehát, hogy preferenciafüggő, hogy ki melyik szegmens választja a portfóliójába, mivel valaki a nagy, akár 100%-ot meghaladó hozamokat kedveli, és vállalja azt a többletkockázatot, ami ezzel jár, míg más kerüli a hasonló extrémitásból fakadó kockázatot, és azokat a részvényeket választja, ahol valóban kézzel fogható érték van, viszont cserébe tudnia kell azt, hogy ezek a részvények mostanra historikusan nézve alulteljesítik a növekedési részvényeket, és alapvetően a piacot is. A koronavírus válság további következményei is hatással lehetnek arra, hogy mi a legjobb döntés a következő évekre nézve. Ha teljesen visszaáll a vírusválságot megelőző élet, esetleg emelkedő kamatkörnyezettel kell számolnunk, akkor az értékalapú részvények mutathatnak be erős teljesítményt. Ellenkező esetben viszont a további monetáris segítő intézkedések, valamint az online tér szokásainak tartós átvétele tovább fokozhatja a növekedési részvények felülteljesítését. A leghűségesebb társunk a diverzifikáció, azaz a tőkénk megosztása lehet a két kategória között, ha a nyertesei szeretnénk lenni a következő évek részvénypiaci teljesítményének.

 

 

Források:

https://www.investopedia.com/articles/professionals/072415/value-or-growth-stocks-which-best.asp

https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-07-30/value-stocks-vs-growth-stocks-is-the-worst-over

https://www.marketwatch.com/story/value-stocks-are-making-a-comeback-dont-get-left-behind-these-analysts-say-11615828690

https://essay.utwente.nl/62263/1/Master_thesis_-_Value_versus_Growth_Stocks_-_Robin_Hoekjan_-_S1015672.pdf


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.