random reggeli
számlanyitás

Petykó Csaba

2021-01-26

Őrült kripto hozamok: Vajon a második mindent visz? - 1. rész

Kriptovaluták, blockchain, Bitcoin. Lufi vagy nem lufi? Megnéztem mit mutatnak a számok és milyen várakozások, elképzelések keringenek a piacon. Lehet, hogy nem is a Bitcoin a legnagyobb durranás?

Bizonyára szembe jött már veled is pár, a Bitcoinnal kapcsolatos cikk az utóbbi időben. Szinte már ciklikusan árasztja el a közösségi médiát a legnagyobb kriptovaluta teljesítménye. Nem is csoda, hogy ekkora figyelmet kap, hiszen ilyenkor általában rendkívül rövid idő alatt hatalmas emelkedést szokott produkálni. Az utóbbi hetekben talán a legtöbb figyelem arra összpontosult, hogy a Bitcoin árfolyama új csúcsokat dönt, miközben világszerte egyre több intézményi befektető teszi az általa kezelt vagyon egy részét a „digitális aranyba”. A valóság az, hogy kutatásom során rengeteg olyan információval találkoztam az elmúlt három hónapban, amit nem tesznek az ember elé, pedig kifejezetten fontosnak gondolnám a háttérben zajló folyamatok megértéséhez.

Cikkemben vizsgálom a Bitcoin és az Ethereum teljesítményét, továbbá egyéb kvantitatív tényezőket is, amelyek segíthetnek átfogóbb képet kapni arról, miért lehetnek annyira érdekesek ezek az eszközök. 

 

Történetem a kriptovalutákkal

A Bitcoinnal és a blokklánc technológiával 2015 nyarán találkoztam először, az egyetemi gólyatáborban. Egy átmulatott éjszaka után hajnali 4-5 óra között azon kaptam magam, hogy két, számomra teljesen ismeretlen sráccal beszélgetek. Az egyikük megállás nélkül mesélt nekem a Bitcoinról és a blokklánc technológiáról. Akkor még nagyon új volt számomra a dolog, de ő már szakértőként beszélt nekem róla. Szinte semmire nem emlékszem arról az estéről, még a fiúk nevére sem, de szóról-szóra megmaradtak bennem azok az alapinformációk, amiket a Bitcoinról mondott. Ő akkor már bányászta a Bitcoint, nagyjából 300 dolláros árfolyam mellett. Ekkor azt mondta nekem, hogy napi 100-200 dollárt megkeres a bányászattal, ami arra enged következtetni, hogy egy héten 4-5 db Bitcoint is kibányászhatott. Azóta soha nem láttam, még az egyetemen se.

Ezután az egyetem első évében a makróökonómia tanáromtól hallottam egyre többet a kriptovalutákról. Egészen 2016 végéig nem foglalkoztam vele különösebben, de amikor elkezdődött a Bitcoin „értelmezhetetlen” emelkedése, egyre jobban érdekelt a dolog. Többek között azért is, mert egy barátom hívta fel a figyelmemet az Etherre és ennek következtében 6-7 dolláros árfolyamról szorosan követtem a kriptovaluta szárnyalását, egészen 1400 dollár fölé. 2017 tavaszától kezdődően közel fél éven át egyre mélyebbre ástam magam a kriptókban, több ismerősömmel, barátommal együtt. Mindezt annak ellenére tettem, hogy sok általam nagyra becsült, 10 évet meghaladó tapasztalattal rendelkező, sikeres tőkepiaci szakember vélekedett negatívan a kriptovalutákról a közvetlen közelemben. Ennek ellenére is megszületett az elhatározás, hogy ebbe be kell szállni. Sajnálatos módon a kriptobrókerek szervezetlensége miatt ekkor ebből kimaradtam, mert az odautalt kevés megtakarításom 4 hétig keringett valahol a semmiben. Ezalatt az idő alatt a Bitcoin duplázott, én pedig elvesztettem a bizalmamat ezekkel a szolgáltatókkal szemben.

Ezt követően az árfolyamok összeomlottak a kriptolufi kipukkant, én pedig megnyugodtam, hogy talán tényleg csak az évszázad átverése volt ez az egész. Erről meg is voltam győződve, elkönyveltem, hogy a nagyoknak igaza volt. Nem foglalkoztam vele egészen 2019 nyaráig, amikor a Bitcoin árfolyama 3300 dollárról 14 000 dollárig emelkedett. Számomra ez volt az első tényleges jele annak, hogy valóban érdemes lehet foglalkozni a témával hosszú távon. Ez a gondolatom 2020 nyarán nyert megerősítést, amikor a Bitcoin ára kitört az évek óta tartó csökkenő trendből.

Most azonban igyekeztem mélyebbre ásni, hogy vajon mit várhatunk ezektől az eszközöktől a jövőben.

 

 

Mi az a blockchain technológia? Mik azok a kriptovaluták?

A blockchain lényegében egy olyan informatikai kódrendszer, ami lehetővé teszi, hogy tranzakciókat, utalásokat végezzünk el a blockchain hálózatán belül. A Bitcoin és más kriptodevizák egy tranzakciósorozat egymáshoz fűződését tartalmazó blokkláncból állnak. A hálózatban részt vevő számítógépek mindegyike tárolja a blokklánc főkönyvét, így csak a szereplők megegyezésével lehetséges annak módosítása. A decentralizált rendszer lényegében emberi beavatkozás nélkül, önmagát ellenőrzi. Azt a számítási rendszert és kódrendszert, ami ezt lehetővé teszi, kriptográfiának hívják. Azt is mondhatjuk, hogy ez az egyik leglényegesebb áttörés a technológiában, enélkül nem lenne se blokklánc, se Bitcoin, se kriptovaluta. A kriptográfia egy nagyon összetett és bonyolult kódalkotási eljárás, aminek az eredményeként kapott kódsorokat egyelőre a számítógépek is hosszú percekig számolják.

Amikor egy Bitcoint szeretnénk elutalni valakinek a blokklánc rendszerében, az utalásunk paraméterei elkezdenek keringeni a rendszerben. Az első gép, amelyik a leggyorsabban validálja a tranzakciónkat, több másik tranzakcióval együtt, jutalmat kap. Ez a jutalom valamekkora Bitcoin lesz. Ezt a folyamatot nevezzük bányászatnak.

A rendszer lényege, hogy nem egy központi szereplő vagy szereplők alakítják a vázát, hanem rengeteg, a világ minden részén működő magánszemélyek és vállalkozások sokasága biztosítja a rendszerhez szükséges számítási kapacitást. Kicsit olyan, mintha az önkormányzat által biztosított tömegközlekedést úgy oldanánk meg, hogy sok magánszemély kölcsön adja az autóját, biciklijét annak, akinek éppen arra szüksége van. Ezért cserébe, aki kölcsönadja saját eszközét, az jutalmat kap. Itt a Tesla robotaxi koncepciója is eszünkbe juthat, aminek pont az lényege, hogy akinek Teslája van, és épp nem használja, az elküldheti az önvezető autóját taxizni egy kicsit, amiért természetesen fizetséget kap.

Minden kriptovaluta erre a rendszerre épít, de nagyon soknak vannak közülük egyedi tulajdonságai. Több ezer ilyen kriptovaluta létezik mára, de melyeket mindenképp meg kell említenünk, azok a Bitcoin és az Ethereum blokklánc kriptovalutái, Bitcoin és az Ether.

 
 

 

 

Az előző hetek fontos áttörése volt, hogy az amerikai bankfelügyelet lehetővé tette a bankok számára, hogy kriptovalutákat vásároljanak. Ezt leginkább azért teszik, hogy az úgynevezett Stablecoinokat elérhetővé tudják tenni ügyfeleik számára. A koncepció szerint a Stablecoin egy kriptovaluta, melynek árfolyama rögzítve van a dollárhoz, de minden egyéb pozitív kripto tulajdonsággal rendelkezik. Ennek a segítségével a bankok akár 5-8%-os megtakarítási konstrukciókat tudnak majd ajánlani annak, aki Stablecoinban tartja a pénzét.

A Bitcoin dominanciája visszatért a 60-70%-os szinthez, ami sokakat meggyőzött arról, hogy a Bitcoin még sokáig velünk fog maradni.

Van azért aggodalomra is ok, Janet Yellen, az Obama-éra FED elnöke visszakerült korábbi pozíciójába és a közelmúltban nemtetszését fejezte ki a Bitcoinnal szemben. A hírre 30 000 alá esett a kriptovaluta árfolyama. Yellen szerint nagy problémát jelent a Bitoincban zajló illegális tevékenység.

Az Ark Invest szerint az egyik fő innovácios platform a blockchain technológia és a kriptovaluták. Cathie Wood és az Ark egyik kripto elemzője, Yassine Elmandijra hamar reagált Yellen kijelentéseire a twitteren.

 

Az Ark Invest CEO-ja tényként közli, hogy amikor legutóbb Janet Yellen a FED elnöke volt, a bitcoin árfolyama 1000 dollárról 20 000 dollárra emelkedett. Véleménye szerint az jó jel, hogy Yellen nem attól tart, hogy a Bitcoin átvenné a dollár szerepét, ami jelenleg nem is lenne kivitelezhető, mert túl sok áramot fogyasztanának a bányászok és a rendszer is túl lassú. Yellen véleménye szerint túl sok az illegális tranzakció a Bitcoinban.

 

 

 

Az elemző nem ért egyet Yellen aggodalmaival, hivatkozva arra, hogy az utóbbi évben jelentősen csökkent az illegális tevékenység a Bitcoinban.

 
 

Az elemző egy ábrát is mutat arról, hogy a valóságban a készpénz az, amiben jóval több illegális aktivitás zajlik. Ez sem csoda, tekintve, hogy sokkal több készpénz létezik.

 
 

 

Yassine ebben a bejegyzésében arra próbál rávilágítani, hogy attól, hogy a Bitcoint lehet illegális célokra használni, még nem lesz veszélyesebb egyéb eszközöknél, amiket szintén lehet illegálisan használni. A telefonok, az autók és az internet is rengeteg illegális tevékenység szerves részét képezik, mégis léteznek.

Annyi biztos, hogy Yellen szabályozni akarja majd a Bitcoint. Sokak szerint lehet ez egy probléma, szerintem inkább egy biztosítékot jelenthet a nagyobb pénzpiaci szereplőknek és a bizalom elmélyülését eredményezheti.

Ha már a bizalomról beszélünk. Az előző napokban felröppent egy olyan hír, hogy valamennyi Bitcoin (kb. 20 dollárnyi) kétszer lett elköltve. Ha ez igaz lenne, akkor a teljes technológiát kidobhatnánk az ablakon, ugyanis ez egy fundamentális alapkérdés. A hírt viszonylag gyorsan cáfolták, így továbbra is bízhatunk benne, hogy a blokklánc technológia kifogástalanul működik.

 
 

 

Az Ethereum lényegében lehetővé tette az okos szerződések használatát. Az okos szerződések teret nyitnak olyan automatizált folyamatoknak, melyek rengeteg vállalkozás számára nyújthatnak új lehetőségeket. Alkalmas lehet például tényleges szerződések kritériumainak vizsgálatára. Amennyiben valamelyik fél eltér a szerződésben foglaltaktól (és ennek azonnali elektronikus nyoma van, például fizetés nem teljesítése) a szerződés automatikusan semmissé válhat, vagy terhelheti a kihágó szerződő felet.

A két táblázat jól szemlélteti a véleményemet a Bitcoinról és az Ethereumról. Az én álláspontom már 2017-18-ban is az volt, hogy az Ethereum több értéket rejthet magában, mint a Bitcoin. Már akkor is voltak olyan szereplők, akik ezt hangoztatták és amennyire meg tudtam érteni akkoriban ezeket az összefüggéseket, hasonló véleményre jutottam. Az utóbbi hónapokban látott fejleményekkel együtt most még magabiztosabb lettem azzal kapcsolatban, hogy az Ether akár túl is szárnyalhatja a Bitcoint mind aktivitásban, mind piaci kapitalizációban. Az Erhereum 2.0, a tranzakciósebesség és a DeFi rendszer növekedése mind ezt támasztják alá. Juhász Gergely, a Cointresor Zrt. elnökének interjújában olvasható, hogy az Ethereum a jövőben rendelkezhet kötvény tulajdonsággal, amit a Proof of Work passzív jövedelme tesz lehetővé, rendelkezhet részvény tulajdonságokkal, ami a technológiában rejlő lehetőségeket erősíti, az arannyal pedig a véges mennyisége miatt lehetne párhuzamba állítani. Az utolsó állítást nem tudom megerősíteni, eddigi információim szerint az Ether kínálata nem véges. Számos cikket találtam ebben a témában, de egyértelmű választ egyik sem adott. A gyakorlatban viszont azt biztosan tudom, hogy a bányászat által kitermelt mennyiség arányaiban nem haladja meg a Bitcoinét. Sőt az Ethereum 2.0 adaptációjának része, hogy egy bizonyos mennyiségű Ether kikerül a rendszerből, ami pont az ellenkezője a folyamatos mennyiségi növekedésnek.

Az Ethereum 2.0 lényege és közvetett hatásai:

Korábban érintőlegesen leírtam a bányászat folyamatát. Nos, az Ethereum 2.0 az Ether bányászat korának végét jelenti. Egyrészt ez a váltás rosszul érinti azokat, akik eddig bányászták az Ethert az Ethereum 1 rendszerében, hiszen eddig ők biztosították a rendszer működését (a gyakorlatban még ma is az Ethereum 1 rendszerében fut a blokklánc) és ezért a teljesítményüktől függően valamekkora Ethert kaptak jutalmul. Emellett a tranzakciós díjakból is kaptak a bányászok. Az utóbbi időben ezek a tranzakciós díjak az egekbe szöktek.

Jól jártak viszont azok, akik hosszú távon tervezték tartani az Ethert. A Proof of Work-ről való átállás a Proof of Stake-re azt jelenti, hogy az új rendszerben nem a bányászok hagyják jóvá a tranzakciókat, hanem a validátorok. Validátor pedig az lehet, aki rendelkezik minimum 32 db Etherrel.

Az előző rendszerben az Ether tulajdonosok és a bányászok érdekei nem feltétlenül egyeztek meg. Ugyan a bányászok is a magas áraknak örülnek jobban, hiszen akkor sokkal magasabbak a marzsaik, de egy minimum árfolyamszint felett, amíg profitabilisen el tudják adni a kibányászott coinokat, meg is teszik. Pláne, ha magasan van az árfolyam. Ez egy folyamatos kínálati nyomást helyezett az árfolyamra. Most azonban ez megváltozik. Csak úgy lehet részt venni a blockchain rendszerében, ha Ether tulajdonosok vagyunk. Ha validátorokká válunk, akkor lényegében a saját számítógépünkről tudjuk segíteni a blokklánc működését. Ehhez nincs szükségünk drága fizikai eszközökre, ha van egy viszonylag erős számítógépünk, csupán a technikai lépéseken kell végigmenni. A letétben elhelyezett etherünkért egy fix kamatot kapunk az időszakra. Azt, hogy milyen időtávra kell letétbe helyeztünk az Etherünket azt pontosan nem sikerült kiderítenem, de feltételezem, hogy minium fél egy évre. Olyan konstrukcióról is olvastam, amely nem korlátozza időben a hozzáférésünket, de feltehetően ez a konstrukció alacsonyabb kamatokat fog fizetni. Ami biztos, hogy a kamatok szintje függ a szereplők számától és a letétben lévő Ether mennyiségétől. Amíg a rendszernek kevés szereplője van, a kamatok magasabbak lehetnek, majd ahogy a rendszer egyre érettebb fázisba kerül a kamatok feltehetően konszolidálódnak majd. Azt is fontos kiemelni, hogy a tranzakciós díjaknak csak egy töredéke marad meg. Korábban a tranzakciós díjak legnagyobb részét a bányászok tették zsebre. A tranzakciós díjak ezen része az Ethereum 2.0-ban elég. Ez egy tartósan kisebb kínálatot jelent az Etherben.

 

Mindez azt okozta, hogy sokkal egyszerűbbé vált az átlagember számára a blokkláncban való közreműködés és azt, hogy a konzervatívabb befektetők is elgondolkozhatnak az Etheren, mint passzív bevételi forrás lehetőségén. Kíváncsian várom a pillanatot, amikor az amerikai intézményi szereplők megértik az ebben rejlő lehetőségeket. Tehát ez növelheti a keresletet az Etherre, hiszen ahhoz, hogy az emberek validátorokká váljanak, meg kell vásárolniuk az Ethert. Ezután pedig viszonylag sokáig hozzá se kell nyúlni. Ez azt jelenti, hogy ez a megnövekedett kereslet által birtokolni kívánt mennyiség egy ideig nem kerül vissza a piacra. A megnövekedett kereslettel szemben egyre kisebb lesz a kínálat.

A fent említett folyamatok eredményeképpen az Etherre jelenleg úgy tekintek, mint egy magas hozammal rendelkező kötvény, ami képes a legagresszívebb techpapírok árfolyamemelkedésére, úgy, hogy hosszú távon a kibocsátott mennyiség is fogyhat a validátrok és az elégetett tranzakciós díjak miatt.

 

De mit mutatnak a számok? - lássuk, mennyi az annyi!

 

Az adatokat az eszközök kibocsátásától sajnos nem tudtam megszerezni, így a Bitcoint 2012 máciusától, az Ethert 2016 márciusától tudtam vizsgálni napjainkig. Mindkét esetben a heti hozamokból indultam ki.

Ha megvizsgáljuk a táblázatot, arra a következtetésre jutunk, hogy a Bitcoinnak, a vizsgált adatok alapján magasabbak a hozamai, de ezzel együtt az eszköz szórása is, amely a volatilitást (árfolyamingadozást) méri. A Bitcoin évesített hozama 173,1%, amelyhez egy 181,7% szórás párosul, míg az Ether évesített hozama 148,5%, 110,9%-os szórással. Ha a Sharp ratio-hoz hasonló módszerrel, a kockázatmentes hozamokat kihagyva megvizsgáljuk a hozam és a szórás arányát, érdekes eredményeket láthatunk. Megfigyelhető, hogy minél hosszabb időintervallumot vizsgálunk, annál kedvezőbb a hozam és a szórás aránya, illetve az is látszik, hogy az Ether esetében minden időtávot vizsgálva magasabb értékeket találunk. Ez azt jelenti, hogy arányaiban kevesebb kockázatvállalással érhetünk el hasonló hozamot. Amit azért látni kell, hogy ugyan nagyon vonzó hozamokkal rendelkeznek ezek az eszközök az eddig tapasztaltak alapján, de mindezt hatalmas volatilitás mellett! Illetve arra is felhívom a figyelmet, hogy ahogy az összes egyéb pénzügyi eszközre is igaz, a múltbeli hozamok semmiféle garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.

 

Ebben a táblázatban a mindenkori kibocsátástól számított adatokat használtam, mivel ezekhez elég volt egy teljes értékű grafikon is. A táblázatban azt láthatjuk, hogy a kriptovaluták kibocsátásának nyitó árfolyamától mennyit emelkedtek az egyes eszközök. A Bitcoin már hatszáznegyvenezerszer annyit ér, mint kibocsátásakor, az Ether pedig közel négyszázszor annyit ér, mint mikor kibocsátották.

Láthatjuk azt is, hogy mindkettő képes volt valamikor a pályafutása során 90%-ot meghaladó esést produkálni. A Bitcoin tíz és fél éve van a piacon, az Ether pedig öt és fél éve.

 

A Bitcoin és az Ether logaritmikus skálán

 

A fenti ábrán a Bitcoin árfolyama látható logaritmikus skálán, illetve két ráillesztett logaritmikus görbe. A zöld színnel jelölt vonal az eddigi árfolyammozgás alapján az adott időpontban a „fair” árat képviseli, míg a piros görbe a kapzsiság szakaszát és a cikluson belüli csúcsot jelöli. Ha minden alkalommal, amikor az árfolyam a zöld görbéhez, vagy annak közelébe ért egy long pozíciót nyitottunk volna, mindig nagyjából a legjobb árakon tudtunk volna beszállni az eszközbe. Ugyanez igaz a piros görbével jelölt területekre az eladást illetően.

 

Az Ethernél ugyanezt az elvet követve azt láthatjuk, hogy a görbe itt is hasonlóan jól működik, annyi különbséggel, hogy a görbe körül nagyobb az értékek szórása, de a fair árat ez is viszonylag jól reprezentálja. Az eladást ennél az eszköznél a Bitcoin mozgásához és egyéb indikátorok szélső értékeihez érdemes időzíteni, mint például a nettó realizálatlan nyereség/veszteség.

 

Azt már említettem, hogy az Ether öt évvel később indult, mint a Bitcoin. A fenti ábra rávilágít, hogy az Ether jó eséllyel van egy ciklussal a Bitcoin mögött. Ez talán enged némi hasonlóságot felfedezni a két árfolyam mozgása között időben eltolva. Természetesen az biztos, hogy pontosan ugyanúgy nem fog viselkedni az Ether, ahogyan a Bitcoin tette, de annyi következtetést talán levonhatunk belőle, hogy hasonló nagyságrendű mozgások is elképzelhetőek.

Az ábrákból kiindulva, azt mondhatjuk, hogy amennyiben be szeretnénk szállni, nem most van a legbiztonságosabb időszak a hosszú folyamatokat tekintve. Megvan rá az esély, hogy 2020 után 2021-ben is kiemelkedő hozamokat nyújtsanak ezek az eszközök, de egy korrekció is könnyen beleférhet a fair árakhoz, amelyek jelenleg mindkét eszköz esetében 60-70%-kal lejjebb vannak a modell szerint.

Sőt az is könnyen megtörténhet, hogy holnaptól nem követi a görbe értékeit az árfolyam egyik eszköznél sem. Kicsi rá az esély, mert a Bitcoin esetében tíz éve működik, de a tőzsdén, pláne a kriptotőzsdén bármi megtörténhet!

 

A Bitcoin és az Ether grafikonjai

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Ha élünk a feltételezéssel, hogy a korábbihoz hasonló forgatókönyvvel új csúcsra megy az Ether, könnyen láthatunk akár 3000-5000 dolláros árfolyamokat is a jövőben. Ennek ellenére semmi sem biztosít minket arról, hogy ez a mostani alkalommal is így lesz, de a múlt eseményei erre engednek következtetni. A Bitcoin új csúcsra törése is ezt az elméletet erősíti.

Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy míg a Bitcoin oldalazik és csökken, addig az Ether éles korrekciókkal oldalazva inkább emelkedni fog, csökkentve a két kriptovaluta egymáshoz viszonyított különbségét.

Akár kereskedünk, akár befektetünk, tartsuk fejben, hogy ezek az eszközök talán a valaha létezett legnagyobb volatilitású pénzügyi eszközök közé tartoznak. A kiemelkedő hozamok mellé, mint tudjuk, kiemelkedő kockázat párosul, így alaposan gondoljuk át, ha tőkeáttétellel vagy befektetési hitellel nyúlunk ezekhez az eszközökhöz. Aki nem foglalkozott még a kriptókkal legalább 1-2 évet, annak azt ajánlanám, hogy ne használjon tőkeáttétet ezekre az eszközökre. Sőt leginkább senkinek nem ajánlanám, de a gyakorlott kereskedők között biztosan akad, aki vitatkozna ezzel.

Azt is tartsuk fejben, ha Bitcoinba vagy Etherbe fektetünk, hogy a magas volatilitás miatt legnagyobb valószínűséggel a pozíciónk felvétele után lesz olyan időpont, amikor akár több tíz százalékos mínuszban is lehet a pozíciónk. A magas volatilitásból következően ez még nem jelenti azt, hogy nincs igazunk és ennyi volt, összeomlik az árfolyam, sőt a legtöbb esetben csak egy nagyobb korrekció után emelkedtek új csúcsra ezek az eszközök a korábbi ciklusokban.

A technikai elemzésnél fontos látni, hogy mivel a kriptovaluták belső értékét a hozzáértő szakértők is csak találgatják és az átlagembernek fogalma sincs arról, mennyit is érhetnek ezek az eszközök, ezért hatványozottan működnek a tőzsdepszichológia és a technikai elemzés eszközei.  Emiatt tud ekkora FOMO (Fear of Missing Out – lemaradástól való félelem) és rettegés kialakulni az árfolyamban és ez az, ami miatt ennyire buborékszerű a kriptovaluták árfolyammozgása. Emiatt találkozhatunk a közösségi médiában azzal a jelenséggel, hogy  hozzá nem értő magánszemélyek licitálják túl egymást a kriptovalutákra tett céláraikkal, de erről a későbbiekben bővebben olvashattok.

 

Azt már tudjuk, hogy az Ether 5 évvel később jelent meg a piacon, mint a Bitcoin ezért azzal a feltételezéssel éltem, hogy talán az Ether még egy korábbi ciklusban van. Ez abból is látszik, hogy az Ether megjelenése óta az Etheren lényegesen magasabbak a hozamok. Ezen az ábrán nem látszik tökéletesen, de a Bitcoin mozgása mindig egy lépéssel előrébb járt az Etherénél. 

 

A 2018-as abszolút tető eseményeiben azt látjuk, hogy utolsó hónapokban az Ether árfolyama oldalazik, míg a Bitcoiné folyamatosan emelkedik. Majd a mindenkori csúcsot a Bitcoin december 18-án érte el, ugyan ekkor már az Ether is emelkedésnek indult, de mondhatni messze volt még a csúcstól. Az Ether január 13-án fogta a tetőt, ami azt jelenti, hogy 3-4 héttel később, mint a Bitcoin. Ebben az időszakban a Bitcoin ára jelentősen esett, míg az Ether szárnyalt. Ebből kiindulva talán azt mondhatjuk, hogy az Ether időzítése valamivel kézzelfoghatóbb lehet, mint a Bitcoiné.

Mi lehet ennek az oka?

Valószínűleg leginkább az, hogy a Bitcoinban van a legtöbb pénz a kriptorendszeren belül és amikor elindul a profitrealizálás az altcoinokon is végigsöpör az az óriási mennyiségű pénz, amit az emberek a Bitcoinon kerestek. Mivel az Ether a második legnagyobb kriptovaluta, így azt biztosan megpörgetik a tapasztalt kriptokereskedők, miután a Bitcoin a csúcsára ért. Ezt az elméletet az is bizonyítja, hogy ebben az időszakban a kis kapitalizációjú altcoinok szintén hatalmas hozamokat produkáltak, majd gyorsan össze is estek.

 
 

Az időzítéshez és a fentebb említett tényekhez fontos grafikon még az ETH/BTC, ami az Ethereum és a Bitcoin árfolyamának arányát vizsgálja. Az első ábrán látható, hogy a 2018-as csúcsnál ez az arány 0,1 körül fogta a tetejét és az is, hogy a 0,039-0,04-es szint hatalmas ellenállás a grafikonon. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy amíg emelkedik az Ether árfolyama és ez a mutató az ellenállás alatt vagy annak közelében van, addig számíthatunk további emelkedésre (a 2018-as példa alapján, ami csupán egyetlen eset, statisztikailag nem releváns).

Az eddig látottak alapján, amikor a két eszköz aránya megugrik, esetleg eléri a 0,1-es szintet vagy meghaladja azt, akkor tapasztalhatjuk a piacon azt a fázist, amikor a bitcoin már esik, de az ether még emelkedik. Persze lehetséges az is, hogy ilyet soha többé nem látunk vagy akár az is, hogy ez az arány tartósan megemelkedjen, de a múlt és a számok alapján ezek kevésbé valószínű forgatókönyvek.

A második ábrán látható, hogy az ETH/BTC árfolyama a fontos szint áttörésével próbálkozik az utóbbi héten.

 

Lokális mélypontjuk óta az Ether közel kétszer annyit emelkedett, mint a Bitcoin. Erről például keveset lehet olvasni. Az Ether eddigi teljesítménye a lokális minimumtól nagyjából 1000%, míg a Bitcoiné 550%. Ebből is következtethetünk arra, hogy az Ether még egy kevésbé érett fázisban tart. Ahogy egyre nagyobbra nő az eszközök értéke és megjelennek az intézményi befektetők, úgy számíthatunk arra, hogy a likviditás növekszik, az elvárt hozamok és a volatilitás pedig csökken.

Befektetési és kereskedési szempontok

Talán azt mondhatjuk, hogy akik az előző években kezdtek el a kriptovalutákkal kereskedni vagy azokba tartósan befektetni, elégedettek lehetnek. A befektetők azért, mert bár magas volatilitás mellett, de hatalmas hozamokat tapasztalnak hosszú távon, a kereskedők pedig kifejezetten örülnek a volatilitásnak.

 

Az adatokat 2013 novemberétől tudtam mindhárom eszközre megszerezni. A számolások során heti hozamokat vizsgáltam. Meglepő, hogy a vizsgált adatok alapján a Bitcoin hajlamosabb az S&P 500 irányát követni, mint az aranyét, mivel a korrelációs együtthatója közel a duplája. A Bitcoin és az arany korrelációs együtthatója 0,052, míg a Bitcoin és az S& P500 közötti korreláció 0,116.  Ez alapján azt mondhatjuk, hogy amennyiben a részvénypiac esik, gyakran a kriptovaluták árfolyama is. Azért különös ez, mert eddig legtöbb esetben az aranyhoz hasonlították a Bitcoint.

 

A cikk második részének megtekintéséhez kattints ide!

 

 

A forrásokat a második rész végén találhatod meg.


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.