random reggeli
számlanyitás

Varga Gusztáv

2021-07-20

Trump v. Twitter – fókuszban a szólásszabadság

Mióta az internet használata a világ jelentős részén a mindennapi életünk részét képezi, még soha nem volt példa arra, hogy három közösségi média óriás egy olyan befolyásos embert tiltson le platformjáról, mint az Egyesül Államok volt elnöke.

Donald Trump, korábbi amerikai elnök, a New Jersey-i Bedminster városában található golfklubjában tartott sajtóértekezleten jelentette be, hogy pert indít – az általa vélt – cenzúra miatt a Twitter, a Facebook és a Google – azon három technológiai vállalat ellen, amelyek eltávolították platformjaikról azután, hogy támogatóinak egy radikális része január 6-án megtámadta a Kapitóliumot. 

„Ma reggel eljöttem, hogy bejelentsek egy nagyon fontos lépést a szabadságunk és a szólásszabadságunk biztosítása érdekében” – mondta Trump. „Az America First Policy Institute-tal – egy közhasznú nonprofit szervezettel, amelyet adminisztrációjának veteránjai működtetnek – együtt, fő képviselőként csoportos keresetet nyújtok be a nagy technológiai óriás cégek, köztük a Facebook, a Google (a Youtube tulajdonosa) és a Twitter, valamint azok vezérigazgatói ellen, mert engem és más konzervatívokat jogellenesen „cenzúráztak.” Trump hivatkozásának alapja az amerikai alkotmány első kiegészítése (l. később).

„Nincs annál jobb bizonyíték arra, hogy a kifejlesztett technika nincs kontroll alatt, mint az a tény, hogy az év elején letiltották az Egyesült Államok elnökét” – tette hozzá Trump. – „Ha meg tudták tenni velem, akkor bárkivel megtehetik. Követeljük az árnyékhatalom és az elhallgattatás megszüntetését és a feketelista, a száműzetés és a törlés tiltását. Be fogjuk bizonyítani, hogy ez a cenzúra törvényellenes, alkotmányellenes és teljesen Amerika-ellenes.”

A jelenlegi állapot szerint Trumpot végleg eltiltották a Twittertől, és még két évig nem lesz jogosult visszatérni a Facebookra.

 

A kereset lényege

A közösségi médiacégek ellen indított keresetben kompenzációs és büntető kártérítést követelnek a felperes és a pertársak számára a tárgyalás során meghatározandó összegben. A keresetben kérik, hogy haladéktalanul állítsák vissza a felperesek honlapjait; és kérik előírni, hogy a médiapiac szereplői, illetve maguk a platformok ne tehessenek figyelmeztető címkéket a posztokra és ne osztályozhassák azokat. A kereset kéri, hogy a bíróság mindezen magatartásoktól a jövőben is tiltsa el az alpereseket. Végül kérik annak kimondását, hogy az 1996-os hírközlési tisztességességről szóló törvény 230. szakasza alkotmányellenes.

Az említett törvény azt tartalmazza, hogy a közösségi média csupán felületet biztosít, és nem felelős semmilyen felhasználói tartalomért, továbbá az ebbe a szegmensbe tartozó szereplők moderálhatják platformjaikat, és lehetővé teszi számukra a normáikat sértő hozzászólások eltávolítását is.

Trump – eltiltása előtt – már évek óta küzdött az általa értelmezett szólásszabadság érdekében a cenzúrával szemben. Arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt cenzúrázták az általa és mások által bejegyzett hozzászólásokat, beleértve a hidroxiklorokinról és a COVID-19 egyéb kezeléseiről szóló bejegyzéseit. 

„A szabadságot sokan fokozottan fenyegetik és támadják” – mondta Trump. „Mi vagyunk a többségi oldal. A közösségi média rendkívüli hatalmat adott a Big Tech egy csoportjának. Ők azok, akik a mostani kormánnyal, a mainstream médiával és a másik politikai párt nagyrészével együtt tevékenykednek az amerikai emberek és nézeteiknek nagyon sikeres elnyomásában.”

Azt is elmondta, hogy „emberek ezrei" akarnak csatlakozni a perhez, és a legnagyobb ilyen jellegű pernek nevezte.

„Amit a Facebook, a Twitter és a Google tett, az teljes szégyent és zavart okoz hazánknak” – mondta nyilatkozatában. „A szólásszabadságot elvették az Egyesült Államok elnökétől, mert a radikális baloldali őrültek félnek az igazságtól, de az igazság mindenképpen kiderül, nagyobb és erősebb, mint valaha.”

„Hazánk emberei nem fognak kiállni mellettük! Ezeknek a korrupt közösségi média vállalatoknak politikai árat kell fizetniük, és soha többé nem szabad, hogy tönkre tegyék és befolyásolják a választási folyamatunkat.” A várható kártérítéseket a Republikánus Párt támogatására – vagyis saját jövőbeni kampányára szánja.

 

Vélemények

A techcégek egyikének sem volt azonnal észrevétele Trump bejelentésével kapcsolatban.

„A Facebook-ot jobban érdekli a demokrata politikai akciózás, mint a szólásszabadság és a nyílt vita platformja” – tweetelt Kevin McCarthy, a ház republikánus kisebbségi vezetője. „Ha betilthatják az elnök üzeneteit, akkor minden konzervatív hang ugyanígy elfojtható lehet.

A Belpolitikai Tanács egykori igazgatója, Brooke Rollins szerint: „Nincs sok példa arra, hogy egy volt amerikai elnök a média nagyvállalatait bíróság elé állítsa, és arra sincs példa, hogy – elnöki mandátumának lejártát követően az igazságszolgáltatást bevonva – alakítsa az amerikai szabadságjogok körét.”

Az eseményen és a bírósági iratokban Trump korábbi elnök jogi csapata azzal érvel, hogy a technológiai cégek állami szereplőknek felelnek meg, ezért az alkotmány első módosítása vonatkozott rájuk.

Jogi szakértők szerint hasonló érvek korábban már többször kudarcot vallottak a bíróságokon.

„Sem Mark Zuckerberg (Facebook), sem Jack Dorsey (Twitter) vezérigazgatóként nem a kormánynál dolgoznak” – mondta Eric Goldman, a Santa Clara Egyetem Jogi Karának jogi professzora és a High Tech Law Institute társelnöke.

„Az az elképzelés, hogy valahogy varázslatosan a kormány meghosszabbításaként kezelhetjük őket, logikátlan.”

 Szakmai megfigyelők szerint a Twitter, a YouTube és a Facebook Trumpot azon hamis állításai miatt tiltották le, miszerint elcsalták tőle az elnökválasztást, és a média arra is hivatkozott, hogy beszéde kifejezetten hozzájárult a Kapitóliumban január 6-án elkövetett erőszakhoz.

A Twitter és a Facebook szerint a tilalmakat biztonsági okokból hozták létre a támadást követően. Májusban a Facebook független felügyelőbizottsága támogatta a vállalat döntését az elnök fiókjának felfüggesztéséről. 

Trump – még hivatali idejében – aláírt egy elnöki rendeletet, amelynek célja a fenti törvény által a közösségi médiafelületek számára biztosított jogi védelem korlátozása.

Joe Biden elnök májusban visszavonta Trump rendeletét. 

 

Csak reklám?

Blake Reid, a Colorado Egyetem Jogi Karának professzora, aki a jog és a technológia közös kérdéseit kutatja, másképp fogalmazott: „A per jogilag komolytalan reklámfogás, amelynek lényegében esélye sincs a bírósági sikerre, de nagy az esélye, hogy kitüntetett figyelemmel kísérjék a választók.”

 

GETTR – új platform indult

Korábban Trump csapata – GETTR néven – elindított egy új közösségi média platformot a Big Tech platformok alternatívájaként, azt állítva, hogy elkötelezettek a közösségi médiacégeknél elharapódzott cancel culture ellen. Céljuk a józan ész népszerűsítése, a szólásszabadság védelme a közösségi média kialakult monopóliumainak megtörésével.

Az alkalmazás június közepén jelent meg a Google és az Apple alkalmazásboltokban. A konzervatív technológiai és közösségi médiaplatformok egyik legmagasabb szintű projektjének számít, és olyan vádak között próbálják népszerűsíteni, hogy a Big Tech megpróbálta elhallgattatni a Trump-párti kommentárokat, különösen azután, hogy a nagy webhelyek január 6-a után is érvényben tartották a volt elnök letiltását. 

A GETTR-nek azonban már volt néhány problémája. Az oldalt rövid időn belül feltörték az indításkor, bár a platform tulajdonosa szerint a problémát „percek alatt észlelték, a biztonsági rést pedig lezárták, így a betolakodónak csak néhány felhasználónevet sikerült megváltoztatnia.”

A Tech Crunch (amerikai online újság, amelynek témája a csúcstechnológia és az induló vállalkozások) azonban arról számolt be július 6-án, hogy a hackerek több mint 85 000 felhasználó nevében képesek voltak használni a GETTR API-ját (alkalmazásprogramozási felületét), és lemásolni az e-mail címeket, felhasználóneveket, neveket és a születési dátumokat is.  

Lapzártáig Trump nem volt jelen az új alkalmazásban, még akkor sem, amikor közeli barátja és volt vezető tanácsadója, Jason Miller vezette az oldalt.

 

A Facebook fenntartja a tilalmat

A Facebook felügyelőbizottsága úgy döntött, hogy fenntartja Donald Trump volt elnök közösségi oldalának tiltását –, de a testület elrendelte a „határozatlan felfüggesztés” új felülvizsgálatát is, amelyre hat hónapon belül sor kerül, és kissé nyitva hagyja az ajtót Trump jövőbeli visszahelyezéséhez.

Trump „teljes gyalázatként” bírálta a döntést.

A Testület határozata az Instagram közösségi alkalmazásra is vonatkozik, amelynek tulajdonosa a Facebook.

„Az igazgatóság helybenhagyta a Facebook 2021. január 7-én hozott határozatát, amely korlátozta Donald Trump, akkori elnök hozzáférését a tartalom közzétételéhez a Facebook-oldalán és az Instagram-fiókjában” - közölte az igazgatóság. A testület azonban hozzátette: 

„Nem volt helyénvaló, hogy a Facebook határozatlan és szokatlan formájú büntetést szabjon ki határozatlan időre. A Facebook szokásos büntetései közé tartozik a jogsértő tartalom eltávolítása, az időhöz kötött felfüggesztés elrendelése vagy az oldal és a fiók végleges letiltása.

„A testület ragaszkodik ahhoz, hogy a Facebook vizsgálja felül ezt az ügyet, hogy meghatározzon és igazoljon egy arányos választ, amely összhangban áll a platformja többi felhasználójára alkalmazott szabályokkal. A Facebook-nak a döntés dátumától számított hat hónapon belül be kell fejeznie az ügy felülvizsgálatát.

 

Trump tudatosan használta a közösségi médiát

Megkülönböztette magát a republikánus jelöltek széles körétől, erős és szúró retorikával, gyakran a Twitter közösségi hálózaton keresztül kommunikált közvetlenül az állampolgárokhoz fordulva, miközben támadta a politikai kérdésekkel foglalkozó hírmédiát. Kétséges, hogy Nixon elnök alelnöke, Spiro Agnew óta bármelyik jelölt negatívabban viszonyul a kialakult médiához, mint Trump.

Gyakran tisztességtelennek nevezte a média tagjait, és gyűlésein gúnyolódott rajtuk.  A sajtót „a nép ellenségének” nevezte, és gyakran megkerülte a médiát az interjúk megtagadásával. Ehelyett inkább tweetek útján érte el közvetlenül a követőit, amelyek között sok felháborodott komment is érkezett, de ennek ellenére lekötötte a közvélemény és a médiatudósítók figyelmét.

Szimpatizánsaival együtt gyakran vádolták a médiát „álhírek” gyártásával.

Trump bírálatokkal is szembesült a hírszolgáltatók elleni támadásai miatt. Jeff Flake arizonai szenátor 2018. január 17-én beszédében elmondta, hogy Trump sajtónak a „nép ellenségeként” való jellemzése azonos Sztálin, szovjet diktátor szavaival.

 

Trump vallási körök támogatását nyerte el azzal, hogy nagyobb szabadságot ígért

Kampánya elején Trumpot ifjabb Jerry Falwell, a Liberty Egyetem elnöke támogatta. Trump sok evangéliumi keresztényt meggyőzött arról, hogy biztosítani fogja az alkotmány első módosításának (l. később) jogait, és mentesíti őket a kormányzati előírások alól, például attól a követelménytől, hogy az egészségügyi szerveknek hozzáférést kell biztosítaniuk a fogamzásgátló tablettákhoz. Elnökként Trump végrehajtási parancsot írt alá a vallásszabadság védelme érdekében.

 

Az Egyesült Államok Alkotmányának első kiegészítése

A szöveg megakadályozza a kormányt abban, hogy törvényekkel szabályozza vallás létrehozását vagy korlátozza a szabad vallásgyakorlást, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, és a szabad gyülekezési jogot, vagy a sérelmek orvoslása érdekében a kormányhoz fordulás jogát (panasz joga). 1791. december 15-én fogadták el, a tíz módosítás egyikeként.

A „szabad sajtó klauzula” védi az információk és vélemények közzétételét, és sokféle médiumra vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az első módosítás szinte minden esetben megvédi a közlést az előzetes korlátozástól, a publikáció előtti cenzúrától. A petíciós záradék védi a kormány valamennyi ágához és ügynökségéhez a fellépés iránti petíció benyújtásának jogát. Az e záradékban biztosított gyülekezési jog mellett a Bíróság úgy határozott, hogy a módosítás implicit módon védi az egyesülési szabadságot.

Hangsúlyozandó, hogy az első módosítás csak az állami szereplőkre vonatkozik és általános tévhit, hogy mindenkinél, általánosan tiltja a szólásszabadság korlátozását, ideértve a magán, nem kormányzati szervezeteket is.

A Kongresszus nem hozhat olyan törvényt, amely nem tartja tiszteletben egy vallás megalapozását, vagy megtiltja annak szabad gyakorlását; és nem korlátozhatja a szólás – vagy a sajtó szabadságát; illetve az embereknek a békés gyülekezéshez való jogát.

Az első módosítás széles körben védi a szólásszabadság és a sajtószabadság jogait. A szólásszabadság a vélemények szabad és nyilvános kifejezését jelenti a kormány általi cenzúra, beavatkozás és korlátozás nélkül. Az első módosításba ágyazott „szólásszabadság” kifejezés magában foglalja a kimondott és a ki nem mondott döntést. A szabad sajtó az egyének azon jogát jelenti, hogy az információk, ötletek és vélemények publikálása és terjesztése révén a kormány beavatkozása, korlátozása vagy vádemelése nélkül fejezzék ki magukat.

A Legfelsőbb Bíróság a szólásszabadság és a sajtószabadság jogait alapvető személyi jogként és szabadságként jellemezte, azzal a központi kötelezettséggel, hogy a nyilvános kérdésekről folytatott vitának gátlásoktól mentesnek, robusztusnak és széles körűnek kell lennie. A bíróság kifejtette továbbá, hogy ugyanúgy védeni kell a téves állításokat, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága megteremtse a túléléshez szükséges légkört, így a közrendet és annak végrehajtását kritizáló kijelentéseket is hasonlóan védeni kell.

„De mindenekelőtt az első módosítás azt jelenti, hogy a kormánynak nincs joga korlátozni a megnyilvánulásokat üzenete, ötletei, tárgya vagy tartalma miatt. Politika és kultúra további építésének lehetővé tétele, és az egyes emberek önmegvalósításának biztosítása érdekében a lakosságnak garantálják a kormányzati cenzúrától mentes bármilyen gondolat kifejezésének jogát. A tiltott cenzúrának a lényege a tartalom ellenőrzése. A kifejező tevékenység bármilyen tartalmi korlátozása teljesen aláássa a „mély nemzeti elkötelezettséget azon elv mellett, hogy a nyilvános kérdésekről folytatott vita gátlásoktól mentes, határozott és nyitott legyen.”

 

A kereset tőzsdei hatása

A szociális médiacégek befektetőit gyakorlatilag hidegen hagyta Trump perkeresete, mert az árfolyamok csak kismértékben változtak. A bejelentés napján az alábbi záróértékek alakultak.

 

 

Az értelmezhetőség érdekében az elmúlt hónap záróértékeinek grafikonját is megadjuk:

 
 
 

 

 

 

 

A befektetők nyilvánvalóan nem örülnek annak, hogy cégük többéves jogi eljárásban több száz millió dolláros kártérítési perekkel néz szembe. Nem feltétlenül a várható ítélet miatt, mert azt a szakértők is eltérően ítélik meg, hanem az óvatos számviteli előírások és céltartalékolások nyilván rontják az eredményt a tárgyalások időszaka idején. Ezzel együtt várható bizonyos korrekció az egyébként emelkedő trendű árfolyamokban, sőt a remegő kezűek esetleg nagyobb volumenű eladási hullámot is generálhatnak. A bejelentés óta a Twitter és a Google korábbi trendje alatt zárt. Mivel az amerikai részvénypiac az elmúlt hónapokban csúcsra járt, lehetséges korrekció, de nem feltétlenül Trump perkeresete miatt.

 

 

Források:

Cornell Law School. (Letöltve 2021. 07.08.) First Amendment Elérhető: https://www.law.cornell.edu/constitution/first_amendment

Shane Goldmacher (2021. július 7.) Trump sues tech firms for blocking him, and fund-raises off it. The New York Times Elérhető: https://www.nytimes.com/2021/07/07/us/politics/trump-lawsuit-facebook-google-twitter.html

Tőzsdei adatok. Finane.yahoo.com.

FOXNews TV közvetítés 2021. július 7-én.

John Seigenthaler (Letöltve: 2021. július 7=-én.) The First Amendment Encyclopedia Elérhető: https://www.mtsu.edu/first-amendment/article/1530/donald-trump


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.