Donald Trump, korábbi amerikai elnök, a New Jersey-i Bedminster városában található golfklubjában tartott sajtóértekezleten jelentette be, hogy pert indít – az általa vélt – cenzúra miatt a Twitter, a Facebook és a Google – azon három technológiai vállalat ellen, amelyek eltávolították platformjaikról azután, hogy támogatóinak egy radikális része január 6-án megtámadta a Kapitóliumot.
„Ma reggel eljöttem, hogy bejelentsek egy nagyon fontos lépést a szabadságunk és a szólásszabadságunk biztosítása érdekében” – mondta Trump. „Az America First Policy Institute-tal – egy közhasznú nonprofit szervezettel, amelyet adminisztrációjának veteránjai működtetnek – együtt, fő képviselőként csoportos keresetet nyújtok be a nagy technológiai óriás cégek, köztük a Facebook, a Google (a Youtube tulajdonosa) és a Twitter, valamint azok vezérigazgatói ellen, mert engem és más konzervatívokat jogellenesen „cenzúráztak.” Trump hivatkozásának alapja az amerikai alkotmány első kiegészítése (l. később).
„Nincs annál jobb bizonyíték arra, hogy a kifejlesztett technika nincs kontroll alatt, mint az a tény, hogy az év elején letiltották az Egyesült Államok elnökét” – tette hozzá Trump. – „Ha meg tudták tenni velem, akkor bárkivel megtehetik. Követeljük az árnyékhatalom és az elhallgattatás megszüntetését és a feketelista, a száműzetés és a törlés tiltását. Be fogjuk bizonyítani, hogy ez a cenzúra törvényellenes, alkotmányellenes és teljesen Amerika-ellenes.”
A jelenlegi állapot szerint Trumpot végleg eltiltották a Twittertől, és még két évig nem lesz jogosult visszatérni a Facebookra.
A kereset lényege
A közösségi médiacégek ellen indított keresetben kompenzációs és büntető kártérítést követelnek a felperes és a pertársak számára a tárgyalás során meghatározandó összegben. A keresetben kérik, hogy haladéktalanul állítsák vissza a felperesek honlapjait; és kérik előírni, hogy a médiapiac szereplői, illetve maguk a platformok ne tehessenek figyelmeztető címkéket a posztokra és ne osztályozhassák azokat. A kereset kéri, hogy a bíróság mindezen magatartásoktól a jövőben is tiltsa el az alpereseket. Végül kérik annak kimondását, hogy az 1996-os hírközlési tisztességességről szóló törvény 230. szakasza alkotmányellenes.
Az említett törvény azt tartalmazza, hogy a közösségi média csupán felületet biztosít, és nem felelős semmilyen felhasználói tartalomért, továbbá az ebbe a szegmensbe tartozó szereplők moderálhatják platformjaikat, és lehetővé teszi számukra a normáikat sértő hozzászólások eltávolítását is.
Trump – eltiltása előtt – már évek óta küzdött az általa értelmezett szólásszabadság érdekében a cenzúrával szemben. Arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt cenzúrázták az általa és mások által bejegyzett hozzászólásokat, beleértve a hidroxiklorokinról és a COVID-19 egyéb kezeléseiről szóló bejegyzéseit.
„A szabadságot sokan fokozottan fenyegetik és támadják” – mondta Trump. „Mi vagyunk a többségi oldal. A közösségi média rendkívüli hatalmat adott a Big Tech egy csoportjának. Ők azok, akik a mostani kormánnyal, a mainstream médiával és a másik politikai párt nagyrészével együtt tevékenykednek az amerikai emberek és nézeteiknek nagyon sikeres elnyomásában.”
Azt is elmondta, hogy „emberek ezrei” akarnak csatlakozni a perhez, és a legnagyobb ilyen jellegű pernek nevezte.
„Amit a Facebook, a Twitter és a Google tett, az teljes szégyent és zavart okoz hazánknak” – mondta nyilatkozatában. „A szólásszabadságot elvették az Egyesült Államok elnökétől, mert a radikális baloldali őrültek félnek az igazságtól, de az igazság mindenképpen kiderül, nagyobb és erősebb, mint valaha.”
„Hazánk emberei nem fognak kiállni mellettük! Ezeknek a korrupt közösségi média vállalatoknak politikai árat kell fizetniük, és soha többé nem szabad, hogy tönkre tegyék és befolyásolják a választási folyamatunkat.” A várható kártérítéseket a Republikánus Párt támogatására – vagyis saját jövőbeni kampányára szánja.
Vélemények
A techcégek egyikének sem volt azonnal észrevétele Trump bejelentésével kapcsolatban.
„A Facebook-ot jobban érdekli a demokrata politikai akciózás, mint a szólásszabadság és a nyílt vita platformja” – tweetelt Kevin McCarthy, a ház republikánus kisebbségi vezetője. „Ha betilthatják az elnök üzeneteit, akkor minden konzervatív hang ugyanígy elfojtható lehet.
A Belpolitikai Tanács egykori igazgatója, Brooke Rollins szerint: „Nincs sok példa arra, hogy egy volt amerikai elnök a média nagyvállalatait bíróság elé állítsa, és arra sincs példa, hogy – elnöki mandátumának lejártát követően az igazságszolgáltatást bevonva – alakítsa az amerikai szabadságjogok körét.”
Az eseményen és a bírósági iratokban Trump korábbi elnök jogi csapata azzal érvel, hogy a technológiai cégek állami szereplőknek felelnek meg, ezért az alkotmány első módosítása vonatkozott rájuk.
Jogi szakértők szerint hasonló érvek korábban már többször kudarcot vallottak a bíróságokon.
„Sem Mark Zuckerberg (Facebook), sem Jack Dorsey (Twitter) vezérigazgatóként nem a kormánynál dolgoznak” – mondta Eric Goldman, a Santa Clara Egyetem Jogi Karának jogi professzora és a High Tech Law Institute társelnöke.
„Az az elképzelés, hogy valahogy varázslatosan a kormány meghosszabbításaként kezelhetjük őket, logikátlan.”
Szakmai megfigyelők szerint a Twitter, a YouTube és a Facebook Trumpot azon hamis állításai miatt tiltották le, miszerint elcsalták tőle az elnökválasztást, és a média arra is hivatkozott, hogy beszéde kifejezetten hozzájárult a Kapitóliumban január 6-án elkövetett erőszakhoz.
A Twitter és a Facebook szerint a tilalmakat biztonsági okokból hozták létre a támadást követően. Májusban a Facebook független felügyelőbizottsága támogatta a vállalat döntését az elnök fiókjának felfüggesztéséről.
Trump – még hivatali idejében – aláírt egy elnöki rendeletet, amelynek célja a fenti törvény által a közösségi médiafelületek számára biztosított jogi védelem korlátozása.
Joe Biden elnök májusban visszavonta Trump rendeletét.
Csak reklám?
Blake Reid, a Colorado Egyetem Jogi Karának professzora, aki a jog és a technológia közös kérdéseit kutatja, másképp fogalmazott: „A per jogilag komolytalan reklámfogás, amelynek lényegében esélye sincs a bírósági sikerre, de nagy az esélye, hogy kitüntetett figyelemmel kísérjék a választók.”
GETTR – új platform indult
Korábban Trump csapata – GETTR néven – elindított egy új közösségi média platformot a Big Tech platformok alternatívájaként, azt állítva, hogy elkötelezettek a közösségi médiacégeknél elharapódzott cancel culture ellen. Céljuk a józan ész népszerűsítése, a szólásszabadság védelme a közösségi média kialakult monopóliumainak megtörésével.
Az alkalmazás június közepén jelent meg a Google és az Apple alkalmazásboltokban. A konzervatív technológiai és közösségi médiaplatformok egyik legmagasabb szintű projektjének számít, és olyan vádak között próbálják népszerűsíteni, hogy a Big Tech megpróbálta elhallgattatni a Trump-párti kommentárokat, különösen azután, hogy a nagy webhelyek január 6-a után is érvényben tartották a volt elnök letiltását.
A GETTR-nek azonban már volt néhány problémája. Az oldalt rövid időn belül feltörték az indításkor, bár a platform tulajdonosa szerint a problémát „percek alatt észlelték, a biztonsági rést pedig lezárták, így a betolakodónak csak néhány felhasználónevet sikerült megváltoztatnia.”
A Tech Crunch (amerikai online újság, amelynek témája a csúcstechnológia és az induló vállalkozások) azonban arról számolt be július 6-án, hogy a hackerek több mint 85 000 felhasználó nevében képesek voltak használni a GETTR API-ját (alkalmazásprogramozási felületét), és lemásolni az e-mail címeket, felhasználóneveket, neveket és a születési dátumokat is.
Lapzártáig Trump nem volt jelen az új alkalmazásban, még akkor sem, amikor közeli barátja és volt vezető tanácsadója, Jason Miller vezette az oldalt.
A Facebook fenntartja a tilalmat
A Facebook felügyelőbizottsága úgy döntött, hogy fenntartja Donald Trump volt elnök közösségi oldalának tiltását –, de a testület elrendelte a „határozatlan felfüggesztés” új felülvizsgálatát is, amelyre hat hónapon belül sor kerül, és kissé nyitva hagyja az ajtót Trump jövőbeli visszahelyezéséhez.
Trump „teljes gyalázatként” bírálta a döntést.
A Testület határozata az Instagram közösségi alkalmazásra is vonatkozik, amelynek tulajdonosa a Facebook.
„Az igazgatóság helybenhagyta a Facebook 2021. január 7-én hozott határozatát, amely korlátozta Donald Trump, akkori elnök hozzáférését a tartalom közzétételéhez a Facebook-oldalán és az Instagram-fiókjában” – közölte az igazgatóság. A testület azonban hozzátette:
„Nem volt helyénvaló, hogy a Facebook határozatlan és szokatlan formájú büntetést szabjon ki határozatlan időre. A Facebook szokásos büntetései közé tartozik a jogsértő tartalom eltávolítása, az időhöz kötött felfüggesztés elrendelése vagy az oldal és a fiók végleges letiltása.
„A testület ragaszkodik ahhoz, hogy a Facebook vizsgálja felül ezt az ügyet, hogy meghatározzon és igazoljon egy arányos választ, amely összhangban áll a platformja többi felhasználójára alkalmazott szabályokkal. A Facebook-nak a döntés dátumától számított hat hónapon belül be kell fejeznie az ügy felülvizsgálatát.
Trump tudatosan használta a közösségi médiát
Megkülönböztette magát a republikánus jelöltek széles körétől, erős és szúró retorikával, gyakran a Twitter közösségi hálózaton keresztül kommunikált közvetlenül az állampolgárokhoz fordulva, miközben támadta a politikai kérdésekkel foglalkozó hírmédiát. Kétséges, hogy Nixon elnök alelnöke, Spiro Agnew óta bármelyik jelölt negatívabban viszonyul a kialakult médiához, mint Trump.
Gyakran tisztességtelennek nevezte a média tagjait, és gyűlésein gúnyolódott rajtuk. A sajtót „a nép ellenségének” nevezte, és gyakran megkerülte a médiát az interjúk megtagadásával. Ehelyett inkább tweetek útján érte el közvetlenül a követőit, amelyek között sok felháborodott komment is érkezett, de ennek ellenére lekötötte a közvélemény és a médiatudósítók figyelmét.
Szimpatizánsaival együtt gyakran vádolták a médiát „álhírek” gyártásával.
Trump bírálatokkal is szembesült a hírszolgáltatók elleni támadásai miatt. Jeff Flake arizonai szenátor 2018. január 17-én beszédében elmondta, hogy Trump sajtónak a „nép ellenségeként” való jellemzése azonos Sztálin, szovjet diktátor szavaival.
Trump vallási körök támogatását nyerte el azzal, hogy nagyobb szabadságot ígért
Kampánya elején Trumpot ifjabb Jerry Falwell, a Liberty Egyetem elnöke támogatta. Trump sok evangéliumi keresztényt meggyőzött arról, hogy biztosítani fogja az alkotmány első módosításának (l. később) jogait, és mentesíti őket a kormányzati előírások alól, például attól a követelménytől, hogy az egészségügyi szerveknek hozzáférést kell biztosítaniuk a fogamzásgátló tablettákhoz. Elnökként Trump végrehajtási parancsot írt alá a vallásszabadság védelme érdekében.
Az Egyesült Államok Alkotmányának első kiegészítése
A szöveg megakadályozza a kormányt abban, hogy törvényekkel szabályozza vallás létrehozását vagy korlátozza a szabad vallásgyakorlást, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, és a szabad gyülekezési jogot, vagy a sérelmek orvoslása érdekében a kormányhoz fordulás jogát (panasz joga). 1791. december 15-én fogadták el, a tíz módosítás egyikeként.
A „szabad sajtó klauzula” védi az információk és vélemények közzétételét, és sokféle médiumra vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az első módosítás szinte minden esetben megvédi a közlést az előzetes korlátozástól, a publikáció előtti cenzúrától. A petíciós záradék védi a kormány valamennyi ágához és ügynökségéhez a fellépés iránti petíció benyújtásának jogát. Az e záradékban biztosított gyülekezési jog mellett a Bíróság úgy határozott, hogy a módosítás implicit módon védi az egyesülési szabadságot.
Hangsúlyozandó, hogy az első módosítás csak az állami szereplőkre vonatkozik és általános tévhit, hogy mindenkinél, általánosan tiltja a szólásszabadság korlátozását, ideértve a magán, nem kormányzati szervezeteket is.
A Kongresszus nem hozhat olyan törvényt, amely nem tartja tiszteletben egy vallás megalapozását, vagy megtiltja annak szabad gyakorlását; és nem korlátozhatja a szólás – vagy a sajtó szabadságát; illetve az embereknek a békés gyülekezéshez való jogát.
Az első módosítás széles körben védi a szólásszabadság és a sajtószabadság jogait. A szólásszabadság a vélemények szabad és nyilvános kifejezését jelenti a kormány általi cenzúra, beavatkozás és korlátozás nélkül. Az első módosításba ágyazott „szólásszabadság” kifejezés magában foglalja a kimondott és a ki nem mondott döntést. A szabad sajtó az egyének azon jogát jelenti, hogy az információk, ötletek és vélemények publikálása és terjesztése révén a kormány beavatkozása, korlátozása vagy vádemelése nélkül fejezzék ki magukat.
A Legfelsőbb Bíróság a szólásszabadság és a sajtószabadság jogait alapvető személyi jogként és szabadságként jellemezte, azzal a központi kötelezettséggel, hogy a nyilvános kérdésekről folytatott vitának gátlásoktól mentesnek, robusztusnak és széles körűnek kell lennie. A bíróság kifejtette továbbá, hogy ugyanúgy védeni kell a téves állításokat, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága megteremtse a túléléshez szükséges légkört, így a közrendet és annak végrehajtását kritizáló kijelentéseket is hasonlóan védeni kell.
„De mindenekelőtt az első módosítás azt jelenti, hogy a kormánynak nincs joga korlátozni a megnyilvánulásokat üzenete, ötletei, tárgya vagy tartalma miatt. Politika és kultúra további építésének lehetővé tétele, és az egyes emberek önmegvalósításának biztosítása érdekében a lakosságnak garantálják a kormányzati cenzúrától mentes bármilyen gondolat kifejezésének jogát. A tiltott cenzúrának a lényege a tartalom ellenőrzése. A kifejező tevékenység bármilyen tartalmi korlátozása teljesen aláássa a „mély nemzeti elkötelezettséget azon elv mellett, hogy a nyilvános kérdésekről folytatott vita gátlásoktól mentes, határozott és nyitott legyen.”
A kereset tőzsdei hatása
A szociális médiacégek befektetőit gyakorlatilag hidegen hagyta Trump perkeresete, mert az árfolyamok csak kismértékben változtak. A bejelentés napján az alábbi záróértékek alakultak.
Az értelmezhetőség érdekében az elmúlt hónap záróértékeinek grafikonját is megadjuk:
A befektetők nyilvánvalóan nem örülnek annak, hogy cégük többéves jogi eljárásban több száz millió dolláros kártérítési perekkel néz szembe. Nem feltétlenül a várható ítélet miatt, mert azt a szakértők is eltérően ítélik meg, hanem az óvatos számviteli előírások és céltartalékolások nyilván rontják az eredményt a tárgyalások időszaka idején. Ezzel együtt várható bizonyos korrekció az egyébként emelkedő trendű árfolyamokban, sőt a remegő kezűek esetleg nagyobb volumenű eladási hullámot is generálhatnak. A bejelentés óta a Twitter és a Google korábbi trendje alatt zárt. Mivel az amerikai részvénypiac az elmúlt hónapokban csúcsra járt, lehetséges korrekció, de nem feltétlenül Trump perkeresete miatt.
Források:
Cornell Law School. (Letöltve 2021. 07.08.) First Amendment Elérhető: https://www.law.cornell.edu/constitution/first_amendment
Shane Goldmacher (2021. július 7.) Trump sues tech firms for blocking him, and fund-raises off it. The New York Times Elérhető: https://www.nytimes.com/2021/07/07/us/politics/trump-lawsuit-facebook-google-twitter.html
Tőzsdei adatok. Finane.yahoo.com.
FOXNews TV közvetítés 2021. július 7-én.
John Seigenthaler (Letöltve: 2021. július 7=-én.) The First Amendment Encyclopedia Elérhető: https://www.mtsu.edu/first-amendment/article/1530/donald-trump
