random reggeli
számlanyitás

Simon Bálint

2021-05-10

Tuti befektetés lehet, akár háborúkat is vívhatnak érte – Fókuszban a 21. század olaja, a mikrochip

A kérdésre, hogy melyik találmány gyakorolta a legnagyobb hatást a mai modern életünkre, valószínűleg a jó válasz, hogy a mikrochip: ezek a parányi félvezetők megtalálhatók mára a számítógépünktől kezdve az okostelefonunkon és az autónkon át a legtöbb háztartási gépünkig szinte az összes általunk használt tartós fogyasztási cikkben.

Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy mikrochipek nélkül megállna a világ, hiszen számos iparágban már a félvezetők átmeneti hiánya is komoly fennakadásokat tud okozni. Mostanra évente globálisan mintegy 1 billió mikrochipet gyártanak, ami azt jelenti, hogy a világ minden emberére 128 ilyen elektronikai alkatrész jut évente. A probléma azonban a következő: a globális szerződéses mikrochip gyártásának a 63%-a Tajvan szigetére koncentrálódik, a gyakorlatban független szigetországot azonban a hatalmas Kína a saját, szakadár tartományának tekinti, és egyre látványosabb lépéseket tesz annak érdekében, hogy a világ mikrochip iparának a központját a saját uralma alá hajtsa. Mindeközben az USA és Kína versenye a számítógépes kapacitást is forradalmasító kvantumtechnológiáért már-már a hidegháború alatt a Szovjetunióval folytatott űrversenyhez hasonlatos. A következő háborút a mikrochipért fogják vívni? A cikkben választ keresünk erre a kérdésre.

 

Egyre fejlettebb technológia, egyre kisebb mikrochipek

A mikrochip egy, a digitális számításokhoz használt apró méretű, egy síkba rendezett integrált áramkör. A mikrochipek méretét kezdetben egyik alkotóelemük, a háromrétegű félvezető térvezérlésű tranzisztorok szilikoncsatornájának a hossza alapján – nyugi, én sem értem pontosan miről írok éppen –, mikrométerben adták meg. Egy mikrométer nagyon pici hosszúságot jelent, mindössze a milliméter ezredrészéről beszélhetünk. Az első chipet Robert Noyce amerikai fizikus, az Intel egyik későbbi alapítója alkotta meg 1959-ben. A technológia fejlődésével a mikrochipek egyre kisebbek lettek, 1987 óta már nanométerben, a milliméter milliomod részében adják meg a méretüket. Jelenleg a technológiai fejlettség az 5 nanométeres mikrochipeknél tart, és várhatólag 2023-ra el fogjuk érni a 2 nanométeres chipeket: hogy még jobban összezavarjuk az olvasót, ezeknek a nanométereknek már semmi köze nincsen a bennük található térvezérlésű tranzisztorok szilikoncsatornájának a hosszához, hanem egyszerű, marketingcélú elnevezésekről van szó, ahol a minél kevesebb nanométer jelenti a leginkább fejlett technológiát.

Példának okáért annak az okostelefonnak vagy a számítógépnek a processzora, melyről most ezt a cikket olvasod, többmilliárd apró tranzisztort tartalmaz, melyek aprócska elektromos kapukként működnek: a kinyitásukkal és a becsukásukkal tud a számítógép vagy az okostelefon számításokat végezni, a sztori végén pedig nagyon sok 0 és nagyon sok 1 megfelelő kombinációjából megjelenik a képernyőn ez a cikk. Ha vannak sci-fi élményeink, vagy nagyon érdekel minket az informatika története, akkor minden bizonnyal arra is emlékszünk, hogy régen a számítógépek akkorák voltak, mint egy szoba: ennek is az az oka, hogy a számolókapacitás építőkövei, a mikrochipek még sokkal nagyobbak voltak akkoriban. Heinlein 1966-ban kiadott klasszikusában, A Hold börtönében című regényben Mike – a szuperszámítógép, akivel szövetkezve Mannie és barátai elűzik a megszállókat – akkora, hogy több külön épületet kellett neki felhúzni az égitest különböző pontjain – ehhez képest ma Siri elfér mindannyiunk zsebében. Idevágó zsékategóriás filmes párhuzam az Iron Sky, ahol a holdlakók orbitális méretű űrcirkálóját egy földi űrhajós iPhone-jával tudják csak végül mozgásba hozni. Minél kisebbre sikerül csökkenteni a mikrochipek méretét, annál fejlettebb személyi számítógépek és okostelefonok építhetők meg belőlük. Gordon Moore, az Intel egy másik társalapítója 1965-ben egy újságcikkben megjegyezte, hogy a tranzisztorok száma egy integrált áramkörben a technológia fejlődése következtében kétévente megduplázódik – ezzel áll összefüggésben a mikrochipek méretének folyamatos csökkenése, és ezt a tapasztalati megfigyelést nevezzük azóta Moore törvényének.

integrált áramkör.gif

Az emberiség egyik legfontosabb találmánya, a mikrochip. Forrás: gifmania.hu

A bökkenő azonban a következő: a tranzisztorok mérete a mikrochipekben nem csökkenthető a végtelenségig, és ezáltal a sűrűségük sem fokozható örökké: 2016-ban az International Technology Roadmap for Semiconductors (ITRS) előrejelzéseit megfogalmazó iparági szakemberek figyelmeztettek, hogy a tranzisztorok mérete vészesen közelít az abszolút korlátot jelentő atomi méret felé, ennek kapcsán pedig maga Moore is megjegyezte, hogy a törvénye várhatólag csak 2025-ig maradhat érvényben. Ezt a problémát hidalhatja át a fejlettebb kvantumtechnológiára való átállás, mellyel már az USA-ban és Kínában is kísérleteznek.

 

Ha nincs chip, nincsen termelés sem

A nyugati világba 2020 februárjában begyűrűző, Kínából kiinduló globális koronavírus-járvány rávilágított arra a problémára, hogy mennyire törékenyek a komplexitásukban egyébként lenyűgöző horizontális vagy vertikális globális ellátási láncok. Szinte az összes ágazat szembesült azzal, hogy bizonyos termékek esetében a járványügyi korlátozások miatt beszerzési nehézségei vannak, mások kénytelenek voltak átmenetileg visszafogni, vagy leállítani a termelést, mivel a vírus elleni intézkedések miatt nem tudták a termelést hatékonyan működtetni, vagy egészen egyszerűen a korlátozások miatt visszaesett a kereslet.

Az egyik ilyen ágazat, mely hónapokra a termelés drasztikus visszafogására kényszerült, az az autógyártás volt. A nyugat-európai és az észak-amerikai koronavírus-járvány kezdeti szakaszában beköszöntöttek a hirtelen, szigorú kijárási korlátozások, melyek következtében tömegek veszítették el a munkájukat, aki pedig szerencsés volt, és megmaradt a munkahelye, valószínűleg az sem autóvásárláson gondolkozott: felhalmozta a tartalékait a nehezebb időkre, laptopot vásárolt a kisiskolás korú gyerekeinek a távoktatáshoz, súlyzókat rendelt az otthoni edzéshez, vagy éppen a home office munkaállomását csinosította. Reagálva a korlátozások miatt egyre nehezebben megszervezhető termelésre és a negatív keresleti sokkra, az autógyártók visszafogták a termelést.

Az informatikai és az elektronikus szórakoztató eszközök gyártói azonban bankot robbantottak: a vállalatok kénytelenek voltak elrendelni a home office-t, és ezzel összefüggésben laptopokat rendeltek a munkavállalóik számára, eközben szolidáris társadalmakban az állami vagy az önkormányzati szervek szintén laptopokat rendeltek a gyerekeknek a távoktatáshoz – kevésbé szolidárisokban pedig ezt megoldották azok a családok, akik tudták. Mivel nem lehetett szórakozóhelyekre járni, ezért megnőtt a kereslet a különböző elektronikus szórakoztató eszközök, például a PS5 vagy az Xbox Series X játékkonzolok iránt – a péntek esti sörözést a haverokkal felváltotta a Ghost of Tsushima vagy a Cyberpunk maraton. Most jön a plot twist: a home office-ban vagy a távoktatáshoz használt munkaeszközökben, és a szórakoztató kütyükben is közös, hogy mindegyikük összeállításához rengeteg mikrochipre van szükség: a laptop-, játékkonzol-, processzor- vagy videókártyagyártók kapacitásaikhoz mérten gyártották és rendelték is őket, mintha nem lenne holnap.

home office.jpg

A koronavírus-járvány felgyorsította a digitális transzformációt, és megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. Forrás: depositphotos.com

A duplacsavar a történetben akkor következett be, amikor tavaly nyárra ellaposodott a járvány első hulláma Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, a gazdaság pedig a várakozásokhoz képest sokkal gyorsabban magára talált. A fejlett országokban jelentős gazdasági mentőcsomagokat szavaztak meg az állami törvényhozások, az USA-ban és több Nyugat-Európai országban helikopterpénzt dobtak le az embereknek. Az embereknek az a többsége, aki meg tudta tartani a munkáját, ráeszmélt arra, hogy gyakorlatilag az elmúlt hónapok visszafogott költekezési lehetőségei miatt áll a pénz a bankszámláján – elmaradtak a szombat esti bulik, kevesebb ruhát kellett venni a gyerekeknek, nem lehetett külföldre nyaralni menni, ezt pedig a másik oldalról csak felerősítette, hogy a fejlett országokban a szupergazdagokat leszámítva alanyi jogon járt mindenkinek a COVID miatti segély.

Ha jól állsz anyagilag, akkor miért ne vennél egy új autót? Az autógyártók újra is indították a termelést, és masszív hirdetési kampányokba kezdtek a nyár folyamán – ha visszaemlékezünk, Budapest is tele volt plakátolva autóhirdetésekkel –, azonban ekkor szembesültek azzal, hogy nincs elég, a gyártáshoz szükséges mikrochip, mivel a laptopgyártók és a kütyügyártók már felvásárolták azokat. Tudom, ez a Smoke & Charm matricázott 4-es Golfok, a Monster matricás másodgenerációs tuningolt Suzuki Swiftek, és a húszéves jobbkormányos, vagy „német doktornőtől rendelt, garázsban tartott” Bömbik országában akár meghökkentő is lehet, de egy napjainkban gyártott autó gyakorlatilag egy négy kerékre szerelt számítógép, ahol az összérték több mint 40%-át az elektronika adja. Mivel az autógyártók a kistérségi gyorsulási versenyek bajnokaival szemben hisznek a lesajnált elektronikában, ezért a mikrochipek hiánya hónapos késéseket okozott a megrendelések teljesítésében: többek között a General Motors, a Ford, a Volkswagen és a Honda is elhúzódó csúszásokat volt kénytelen bejelenteni. 

 

Egy kivételes 10 millió dolláros döntés

De hogyan lett Tajvan szigete – egy nemzetközileg el sem ismert ország – a világ mikorchip gyártásának megkerülhetetlen központja? A történet meglehetősen kalandos, és lényegében az összes aspektusában a közgazdaság meglehetősen gyakran használt fogalmának, az útfüggőségnek az illusztris tankönyvi példája lehet.

A sztori gyökerei egészen 1949-ig nyúlnak vissza: ekkor kezdték meg a kínai polgárháborúban a kommunistákkal szemben véglegesen alulmaradó, a Kínai Nemzeti Párthoz (Kuomintang/KMT) lojális erők az evakuációjukat a kínai szárazföldtől mindössze 180 km távolságra elhelyezkedő Tajvan szigetére. Mivel a kommunisták az összes totalitárius rendszerhez hasonlóan hírhedtek voltak az értelmiség-ellenességükről, valamint nem kínáltak túlzottan vonzó perspektívát a polgárosodott rétegek számára, ezért a visszavonuló KMT erőkhöz a szárazföldi Kína szürkeállományának és magasan képzett munkaerejének egy jelentős része – összesen mintegy kétmillió fő – csatlakozott. A KMT vezetői amerikai támogatással egy jobboldali autoriter rendszert hoztak létre a szubtrópusi klímájú, nyersanyagszegény szigeten, melyet a hivatalos narratíva szerint egészen a ’80-as évekig csak átmeneti katonai bázisként használtak, hogy előkészítsék a kínai szárazföld visszahódítását.

Tajpej.jpg

Tajvan fővárosa, a vonzáskörzetével együtt több mint 8,5 millió fő lakta Tajpej napjainkban. Forrás: depositphotos.com

Azonban az esélyek egyre romlottak a kínai szárazföld visszahódítására: a kommunistáknak sikerült bebetonozniuk a hatalmukat a szárazföldön, sőt, hamarosan kiderült, hogy a tajvani rendszer szorult defenzívába. 1971-ben az ENSZ a szárazföldi kommunista berendezkedést ismerte el a kínai nép egyetlen legitim kormányának, az addigi hivatalos nevén Kínai Köztársaságnak hívott Tajvan önálló képviselete pedig megszűnt a nemzetközi szervezetben. A Szovjetunió elszigetelése érdekében 1979-ben Tajvan legfontosabb korábbi szövetségese, az USA is bejelentette, hogy ettől a ponttól kezdve a pekingi kommunista kormányt ismeri el, és minden hivatalos diplomáciai kapcsolatot megszakít Tajvannal. Teljesen azonban nem engedték el a korábbi szövetséges kezét: az intenzív fegyverszállítások továbbra is folytatódtak a tajvani kormány számára, hogy a sziget meg tudja magát védeni a kommunista szárazfölddel szemben, valamint Amerika gazdasági és technológiai területen is fontos segítséget nyújtott Tajvannak.

Erre a segítségre mindenképpen szükség volt: a ’70-es évek olajválságai nagyon megviselték az addig olcsóbb fogyasztói cikkek összeszerelésére és műanyag játékok gyártására szakosodott tajvani gazdaságot. Az ország gazdasági minisztere és későbbi miniszterelnöke, a tajvani közlekedési és ipari infrastruktúra kiépítésében korábban elévülhetetlen érdemeket szerzett Szun Jün-szuan ekkor úgy döntött, hogy a nyersanyagszegény szubtrópusi szigetnek az egyetlen esélye a túlélésre a növekvő nemzetközi elszigetelődés közepette, ha sikeresen átáll a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására, ezért a költségvetésből 10 millió dollárért megvásárolta a félvezetők gyártásának a technológiáját az elektronikai cikkek gyártásával foglalkozó Radio Corporation of America cégtől. Kis túlzással talán azt is mondhatjuk, hogy ezzel a döntésével Szun Jün-szuan megmentette Tajvant – vagy legalábbis szerzett a szigetnek még néhány jó évtizedet.

kutató.jpg

A gyártásban részvevő szakember az egyik high-tech mikrochip gyárban. Forrás: dephositphotos.com

 

Tajvan – a mikrochipek Mekkája

Mikrochipet gyártani kissé összetettebb dolog, mint Ikarus buszt, de mint olvashattuk, mind a szürkeállomány, mind pedig az elhatározás megvolt hozzá Tajvanon. 1973-ban egy, a korábban a Harvardon, az MIT-n és a Stanfordon is tanult, később a Texas Instruments félvezetőket tervező divíziójánál elhelyezkedő tajvani származású szakember, Morris Chang vezetésével megalapították az állami nonprofit Ipartechnológiai Kutatóintézetet, néhány évvel később pedig a sziget északnyugati részén található Hszincsu Ipari és Tudományos Parkokat, lefektetve Tajvan saját Szilícium-völgyének az alapjait a Nemzeti Csinghua és a Nemzeti Csiaotung Egyetemek közvetlen vonzáskörzetében. 1987-ben, éppen, amikor a nagy amerikai és nyugat-európai technológiai cégek költséghatékonysági okokból megkezdték kiszervezni a termelést Ázsiába, Chang úr Hszincsuban megalapította a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-t, vagy gyakran hallható rövidebb nevén a TSMC-t: napjainkra ez az egyetlen vállalkozás gyártja a világ összes bérgyártásban készülő mikrochipjének 54%-át, a többi kisebb tajvani gyártóval, az UMC-vel, a PSMC-vel és a VIS-szel kiegészülve pedig a globális termelés 63%-át adják.

A TSMC egy tervezéssel nem, kizárólag mikrochipek gyártásával – elsősorban bérgyártással – foglalkozó mikrochip öntöde. Többek között ma a tajvani gyártó készíti az Apple tervei alapján a világ leggyorsabb okostelefonokban található chipjét, az iPhone 12-ben megtalálható A14 5 nanométeres bionikát. A Forbes 2000 ranglista alapján a TSMC jelenleg Tajvan legnagyobb cége, és világszinten az előkelő 108. helyezéssel büszkélkedhetnek (összehasonlításképp: a legjobb helyezést szerzett magyar vállalkozás a lista 841. helyét elfoglaló OTP, a top2000-be még a MOL fért be a maga 1044. helyezésével). Mivel a gyártásnál is nagyobb hozzáadott értéket képviselő tervezéssel a TSMC nem foglalkozik, ezért a mikrochipek eladásából származó 45,52 milliárd dolláros bevétele 2020-ban a globális harmadik helyezésre volt elegendő: az amerikai Intel, és a dél-koreai Samsung integrált tervező-gyártó mikrochip divíziói 73,09, illetve 60,48 milliárd dolláros árbevételt tudtak kitermelni, megelőzve ezzel Tajvan legnagyobb cégét.

 

Szerződéses mikrochipgyártók a piaci részesedésük szerint. Forrás: cnbc.com

Az NYSE-n is kereskedett TSMC 2020-ban a COVID által felgyorsított digitális transzformációnak köszönhetően nagyszerű évet zárt: míg éves bázison a globális mikrochip eladások 8,3%-kal bővültek, addig a tajvani gyártó elképesztő mértékben, 31,4%-kal tudta növelni az eladásait, és tette mindezt szintén kiválónak mondható, 38,7%-os nettó profitráta mellett, a részvényeseknek pedig 1,347 dollár részvényenkénti osztalékot fizetett. 2020. január 24-én, az első jelentett európai COVID fertőzés napján a papír 57,73 dolláron zárta a New York-i kereskedést, ezt követően az év végéig az árfolyam 109,04 dollárig menetelt, ami egy lélegzetállító, 89%-os emelkedés alig több, mint 11 hónap alatt. Azonban még innen is volt tér a növekedésre: az árfolyam a mindenkori maximumát idén február 16-án érte el, amikor a részvény 140,05 dolláros árfolyamon zárta az aznapi kereskedést. Hogy a gyártó ki tudja szolgálni a megnövekedett keresletet, az előzetes terveknél nagyobb mértékben kellett beruháznia a kapacitások bővítésébe – ez noha csökkenti a profitrátát, még jobb hosszútávú növekedést helyez kilátásba. A záróár május 7-én 116,83 USD volt.

A globális chiphiány miatt logikusan gondolhatnánk, hogy a TSMC számára a kedvező eladások és a további bővülés időszaka folytatódni fog, a Zacks Investment Research befektetési elemzőcég azonban jelenleg csak tartásra javasolja a papírt, amiben szerepet játszhat a technológiai szektor február-márciusi korrekciója, valamint a túlvett állapotot jelző, május 7-én 32,41-es értéket felvevő P/E mutató. Fundamentális alapon értékelve óvatosabb vélemények szerint a részvény jelenleg 20-25%-kal túl lehet értékelve, azonban merészebb elemzések alapján, ha állandósul a túlkereslet, és kitart a technológiai szektor körüli hatalmas hype, akkor három éven belül egy további duplázás, és a 225 dolláros célár sem elképzelhetetlen. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a cég által alkalmazott chipgyártási technológia jelenleg két termékciklussal a fő versenytárs Intel, és orrhosszal a másik nagy rivális, a Samsung előtt tart. A vállalat a következő 5 évre folyamatos, éves szinten 10-15%-os növekedést jelzett előre a 2020. évre vonatkozó éves beszámolójában, amely egy 1,5 körüli PEGY arányszámot jelent a mostani részvényárfolyam mellett: jelen cikk keretei között annyit tudok megjegyezni, hogy önmagában a fogyasztói trendek és a vállalat piaci pozícióinak ismeretében középtávon én is egyértelműen bullish lennék, azonban mivel egy tajvani cégről van szó, ezért nem zárhatjuk ki sajnos a geopolitikai faktort. 

 

A TSMC napi záróára az elmúlt 5 évben az NYSE-n. Forrás: finance.yahoo.com

 

Vörös felhők a Tajvani-szoros felett

A napnál is világosabb, hogy a TSMC esetében egy növekedési részvényről van szó, ahol a várakozásokat árazzuk – ez azonban egy olyan növekedési részvény, amely az értékalapú papírok számos kedvező tulajdonságával rendelkezik: osztalékot fizet, és évekre visszamenőleg nagyon stabilok a cash-flow eredményei. Ezen a ponton jön azonban velünk szembe a Tajvani-szoros túloldalát uraló Kínai Kommunista Párt (KKP), és rondít bele masszívan az idáig igen derengős összképbe.

Tajvanon a sikeres gazdasági intézkedéseknek köszönhetően a polgárháborús visszavonulás után évtizedekkel kialakult egy saját nemzeti identitás: a tajvani emberek büszkék a gyakorlatban független szigetország eredményeire, és – nem mintha lenne realitása – többségük már egyáltalán nem gondolja komolyan, hogy fel kellene szabadítani a kínai szárazföldet a kommunista uralom alól. Saját, hivatalos nevén is Tajvannak hívott, nemzetközileg elismert független országot szeretnének. A ’80-as évek végétől a sziget demokratizálódni kezdett, a masszív jobbos nacionalista KMT mellett megjelent a Demokratikus Progresszív Párt (DPP), mint egy balliberális, azonban az önálló tajvani identitást jobban hangsúlyozó politikai erő. Jelenleg Caj Jing-ven személyében ők adják az ország elnökét, és az egykamarás törvényhozásban is magukénak tudhatják a mandátumok abszolút többségét, egészen pontosan a parlamenti férőhelyek 55%-át. A sors furcsa fintora, hogy a szárazföldet uraló Kínai Kommunista Párttal szemben egykor ősellenség KMT mostanra már egészen jó kapcsolatokat ápol a szárazföldi kommunistákkal, és mindketten az egységes kínai nemzeti identitást hangsúlyozzák.

Magyarországon pontosan tudjuk, hogy a kétpártrendszernél egyetlen rosszabb dolog történhet egy országgal: az egypártrendszer. Tajvanon jelenleg egy, a DPP és a KMT rivalizálásán alapuló kétpártrendszer működik, a társadalmi törésvonalak pedig élesek – ezt pedig a Kínai Kommunista Párt pontosan tudja, és lehetőségeihez mérten rá is játszik ezeknek az ellentéteknek a fenntartására. Amennyiben nincsen észak-amerikai vagy nyugat-európai mércével mérten erős civil szféra, és nem áll fönn a több évtizedes, vagy jó esetben több évszázados demokratikus intézményekbe vetett megingathatatlan közbizalom, addig a kétpártrendszer folyamatosan magában hordozza az egypártrendszer kialakulásának a lehetőségét – elég az egyik oldalnak egy megfelelően időzített cselekvési programmal a másik oldal fölébe kerekednie, majd pedig tartalmilag kiüresítenie a demokratikus intézményeket. Tajvan pedig egy fiatal demokrácia, amely hatalmas ellenszélben küzd a fennmaradásáért. A szárazföldi Kína törvényhozása 2005-ben elfogadta az elszakadásellenes törvényt, amely katonai inváziót helyez kilátásba arra az esetre, hogyha Tajvan formálisan kikiáltaná a függetlenségét. Ezt a kínai üzenetet pedig érdemes halálosan komolyan venni: Hongkong esetében nem is annyira régen láthattuk, hogy a kommunista hatalom még a saját maga által vállalt szerződéses kötelezettségeket sem tartja be, mivel a gyakorlatban nem hisz a többoldalú nemzetközi kapcsolatokban. Hongkong példája pedig egyfajta elrettentésként folyamatosan ott lebeg Tajvan fölött is.

Kínai tengerészgyalogosok.jpg

A Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló Népi Felszabadító Hadsereg folyamatosan fenyegeti Tajvan területét és felségvizeit. Forrás: depositphotos.com

 

Óriási a geopolitikai kockázat

Ismerve a szárazföldi Kína hozzáállását, illetve a szigetország belső megosztottságát, a gyakorlatban óriási geopolitikai kockázatot jelent, hogy a világ mikrochipgyártásának a közel kétharmada Tajvan szigetére koncentrálódik. A feszültséget pedig csak fokozza, hogy az Egyesült Államok és a szárazföldi Kína között egy, a hidegháborús időket idéző technológiai verseny van kibontakozóban a leginkább fejlett számítógépes kapacitásért: manapság már az lehet a világ ura, akié a legjobb mikrochip, ezek a félvezetők pedig akkora stratégiai jelentőséget képviselnek mostanra, amekkora fontosságra az olaj tett szert a megelőző évszázadban.

Kína napjainkra már minden számítógép-alkatrészt legalább a belépő kategóriás minőségben tud előállítani, leszámítva a mikrochipet. A még a Trump elnök által kezdeményezett kereskedelmi háborúnak éppen a technológiatranszfer leállítása volt a lényege amerikai oldalról nézve, és azt, hogy az amerikai külpolitikai stratégia mennyire értékalapú és konzisztens, jól mutatja, hogy a mikrochipek a Biden-adminisztráció hivatalba lépése után is a Kína irányában fennálló exportkorlátozásokat tartalmazó listán maradtak. A kommunista ország vezetése március elején bejelentette a 2025-ig tartó időszakra vonatkozó 14. Ötéves Tervet, melyben fontos szerepet szánnak a mikrochipek belföldi tervezésének és gyártásának: mivel azonban jelenleg Kína technológiai hátránya még jelentős, ezért a kínai titkosszolgálatok folyamatosan próbálkoznak az amerikai szankciók megkerülésével – klasszikus trükk, közvetítő országokat iktatnak be –, valamint az olyan kínai technológiai cégek – mint például a Huawei –, hogy be tudjanak raktározni chipekből, agresszív felvásárlásokba kezdtek a tajvani készletek vonatkozásában, már a kereskedelmi háború felfutó szakaszában.

Az Egyesült Államok jelenleg a világ mikrochipjeinek a 47%-át adja el végfelhasználóknak, azonban jelenleg csak a gyártási kapacitás 12%-a fölött rendelkezik. A TSMC idén az általa Tajvanon gyártott chipeknek közel a 70%-át adja el az Egyesült Államokba köztes felhasználóknak, ahol olyan nagy amerikai technológiai cégek a legfontosabb vevői, mint az Apple, az AMD, a Broadcom, a Qualcomm, az Intel vagy az Nvidia. Elég komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogyha a gazdaságod húzóágazatát jelentő technológiai szektor az egyik legfontosabb alapanyagát egy olyan, nemzetközileg el sem ismert országból szerzi be, amelyet várhatóan előbb vagy utóbb, ilyen vagy olyan eszközökkel, de a legfontosabb nemzetközi riválisod az irányítása alá fog vonni – ezzel az amerikai gazdasági és politikai vezetés pontosan tisztában van, és már meg is kezdték a szükséges óvintézkedések végrehajtását.

 

          Forrás: seekingalpha.com

Tavaly májusban a Trump-adminisztráció megállapodást kötött a TSMC-vel, melyben a tajvani gyártó vállalta, hogy 12 milliárd dollár összértékben egy új, 5 nanométeres chipek gyártására is képes öntödét létesít az arizonai Phoenixben, ahol 2024-ben kezdődhet meg a termelés. Januárban pedig az új Biden-adminisztráció kötött szerződést a mikrochipek tervezésével és gyártásával egyaránt foglalkozó Samsunggal, hogy a dél-koreai elektronikai konglomerátum adókedvezményekért cserébe 10 milliárd dollárt fektessen be egy újgenerációs chipgyár megépítésébe a texasi Austinban, mely képes lesz csúcstechnológiás 3 nanométeres mikrochipeknek az előállítására is. Az azóta eltelt időszakban a TSMC is megszellőztette, hogy az előttünk álló időszakban akár további öt öntödét létesíthetnek az USA-ban, összhangban a Biden-adminisztrációnak a nemzetbiztonsági stratégiájával. A fejleményekre reagálva egy, a Fehér Ház által idén áprilisban szervezett videókonferencián Pat Gelsinger, a chipgyártás technológiájában a TSMC és a Samsung mögött is lemaradó Intel CEO-ja megjegyezte, hogy a mikrochipeket „amerikai földön, amerikai cégeknek kellene gyártaniuk.”

 

Rövid táv, hosszú táv

Úgy gondolom, hogy rövid távon a növekvő kínai nyomásgyakorlás ellenére is jó befektetési döntés lehet TSMC részvényt vásárolni, hiszen a mikrochipek iránt továbbra is hatalmas a kereslet, melynek köszönhetően a vállalat az árbevétel évi 10-15%-os növekedésével kalkulál egészen 2025-ig. Ezen az időtávon fel fog épülni amerikai területen a tajvani gyártó új gyára, melyet, ha minden jól megy, további hasonló beruházások fognak követni az amerikai védőernyő alatt.

Joe Biden beiktatásakor Amerika látványos gesztust tett a szigetország felé: az eseményre meghívták a hivatalosan államként el sem ismert Tajvan diplomáciai képviselőjét, ilyenre pedig a diplomáciai kapcsolatok Pekinggel való 1979-es újrafelvétele óta nem került sor. Az új elnök a beiktatását követően nem volt rest a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó által vezetett flottát Tajvan közelébe vezényelni, majd az első hivatalos megnyilvánulásai között sziklaszilárdnak nevezte az USA és Tajvan között fennálló biztonsági együttműködést. Az üzenet világos: Tajvan Amerika barátja, az elnök pedig ennek demonstrálására a világ legerősebb flottáját is hajlandó felvonultatni.

Kína azonban nem tántorodott el a Tajvannal kapcsolatban dédelgetett ambícióitól, hanem egyelőre kivár: pontosan tudja, hogy az idő neki dolgozik. Az első olyan adandó alkalommal, amikor a Népi Felszabadító Hadsereg presztízsveszteséget jelentő mértékű emberveszteség nélkül partra tud szállni a szigeten, meg fogják fújni a harci kürtöt. Ehhez azonban szükség van arra, hogy Amerika katonai erőforrásai a világ más pontjain legyenek lekötve, vagy az USA tartósan a saját belső problémáival legyen elfoglalva – Hszi Csin-ping kínai elnök óvatos ember. Bár a Népi Felszabadító Hadsereg kevés harctéri tapasztalattal rendelkezik, a sziget közelsége és a Tajvannal szembeni óriási erőfölény is Kínának kedvez, továbbá a Kommunista Párt felügyelete alatt álló haderő éppen egy jelentős képességfejlesztési programon esik át. Hosszabb távon persze fennáll a nagyjából békés újjáegyesülés lehetősége is, melyhez Peking a szigetország politikai megosztottságát tudná felhasználni, ez azonban egyelőre – és úgy tűnik egy hosszabb időre – lekerült a napirendről, mivel a tajvaniak Hongkong bedarálása kapcsán ízelítőt kaptak abból, hogy milyen a kommunistáknak a békés egyesülésről alkotott elképzelése – ebből pedig érthető módon nem kérnek. A hongkongi események megerősítették a tajvani identitást, és az egekbe csapott a tajvani nemzeti érzület.

Mindenesetre, aki komolyan tart Tajvan kínai inváziójától már rövidtávon, de szeretne profitálni a félvezető szektor várható további emelkedéséből, az, ha kedve tartja, vásárolhat félvezető ETF-eket is: a vészforgatókönyv esetén, hogyha Kína tényleg rövid időn belül lerohanja Tajvant – bár a TSMC árfolyama ebben az esetben szinte biztosan a földbe fog állni – a mikrochipek ára várhatóan nagyon jelentős mértékben el fog szállni, mivel egy ész nélküli tartalékolás venné a kezdetét ebben az esetben. A szektor egésze, ha kivonjuk az egyenletből Tajvant, talán még nagyobb momentumot is tartogat a kínai agresszió, mint a békés egymás mellett élés forgatókönyve esetén.

TSMC NA.jpg

Tajvani gyökerek, amerikai jövő? Forrás: semiwiki.com

 

 

 

Források:

asianometry (2020, October 14). Sun Yunsuan, Taiwan’s Economic Mastermind. [videófájl] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=oezV7TTGFM8&t=274s (letöltve: 2021. 05. 08.)

CNBC (2021, February 26). How The Global Computer Chip Shortage Happened. (sic) [videófájl] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=sfAyXjRFUJk (letöltve: 2021. 05. 08.)

DW News (2021, February 20). Global chip shortage: How microchips became one of the worlds most precious resources. (sic) [videófájl] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=vIcDqs5GLNw (letöltve: 2021. 05. 08.)

Economics Explained (2020, September 27). The Economy of Taiwan. [videófájl] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=m2ItyqNiYuo (letöltve: 2021. 05. 08.)

Finding Alpha (2021, April 6). TSM Stock : (TSMC) Stock Analysis & Valuation : Is TSMC the Best Semiconductor Stock? [videófájl] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=Pe5ceo0HJ1Y&t=139s (letöltve: 2021. 05. 08.)

Kim, Sohee & King, Ian (2021, January 22). Samsung Considers $10 Billion Texas Chipmaking Plant, Sources Say. Bloomberg. Technology. Elérhető: https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-01-22/samsung-is-said-to-consider-10-billion-texas-chipmaking-plant (letöltve: 2021. 05. 08.)

Kovács Krisztián (2021. február 22.). Hát mi baj lehet?! Például egy tajvani válság. Concorde blog. Elérhető: https://concordeblog.hu/2021/02/22/hat-mi-baj-lehet-peldaul-egy-tajvani-valsag/ (letöltve: 2021. 05. 08.)

Lee, Yen Nee (2021, March 15). 2 charts show how much the world depends on Taiwan for semiconductors. CNBC. Tech. Elérhető: https://www.cnbc.com/2021/03/16/2-charts-show-how-much-the-world-depends-on-taiwan-for-semiconductors.html (letöltve: 2021. 05. 08.)

Leswing, Kif (2021, April 12). Intec CEO hopes U.S. can reclaim one-third of chip manufacturing industry. CNBC. Tech. Elérhető: https://www.cnbc.com/2021/04/12/intel-ceo-hopes-us-can-reclaim-one-third-of-chip-manufacturing.html (letöltve: 2021. 05. 08.)

Porter, Jon (2021, January 22). Samsung will reportedly make 3nm processors at expanded Texas plant. In an investment worth over $10 billion. The Verge. Tech. Elérhető: https://www.theverge.com/2021/1/22/22243994/samsung-chipmaking-texas-plant-3nm-10-billion-report (letöltve: 2021. 05. 08.)

Real Engineering (2016, September 12). Transistors – The Invention That Changed The World. (sic) [videófájl] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=OwS9aTE2Go4 (letöltve: 2021. 05. 08.)

Reuters (2021, May 5). Chipmaker TSMC eyeing expansion of planned Arizona plant – sources. (sic) Technology. Elérhető: https://www.reuters.com/technology/chipmaker-tsmc-eyeing-expansion-planned-arizona-plant-sources-2021-05-04/ (letöltve: 2021. 05. 08.)

Shead, Sam (2021, February 23). Carmakers have been hit hard by a global chip shortage – here’s why. CNBC. Tech. Elérhető: https://www.cnbc.com/2021/02/08/carmakers-have-been-hit-hard-by-a-global-chip-shortage-heres-why-.html (letöltve: 2021. 05. 08.)

The Intelligent Investor (2021, February 8). TSMC STOCK ANALYSIS – 2X STOCK! Price Target $225/share! [videófájl] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=SErVP0DAPSo&t=1027s (letöltve: 2021. 05. 08.)

TSMC (2021). TSMC Annual Report 2020 (I). Elérhető: https://investor.tsmc.com/sites/ir/annual-report/2020/2020Annual%20Report_E_%20.pdf (letöltve: 2021. 05. 08.)

TSMC (2021). TSMC Reports First Quarter EPS of NT$5.39. Elérhető: https://investor.tsmc.com/english/encrypt/files/encrypt_file/reports/2021-04/51a93fd1fb06c27f863cf96eecdea0e1a0aa65af/1Q21EarningsRelease.pdf (letöltve: 2021. 05. 08.)

Value Investing with Sven Carlin, Ph.D. (2021, January 28). TSMC STOCK ANALYSIS – Keep in mind the cyclicality! [videófájl] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=_km6QOMFjnY (letöltve: 2021. 05. 08.)

VisualPolitik EN (2021, March 15). Why TAIWAN become the most IMPORTANT country in the world? – VisualPolitik EN. [videófájl] Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=U1jN0Dizn9M (letöltve: 2021. 05. 08.)

Wu, Debby (2021, April 16). TSMC Lifts Targets After Warning Chip Crunch May Hit 2022. Bloomberg. Technology. Elérhető: https://finance.yahoo.com/news/tsmc-profit-beats-chip-shortage-053347899.html (letöltve: 2021. 05. 08.)

Zacks Equity Research (2021, May 5). Is Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSM) Outperforming Other Computer and Technology Stocks This Year?  Elérhető: https://www.zacks.com/stock/news/1504925/is-taiwan-semiconductor-manufacturing-company-tsm-outperforming-other-computer-and-technology-stocks-this-year?art_rec=quote-stock_overview-zacks_news-ID01-txt-1504925 (letöltve: 2021. 05. 08.)

 


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.