Random Reggeli

Van-e a tőzsdéknek jövője?

Egy gondolatkísérlet arról, hogy miként változhatnak meg a jövőben a tőzsdei folyamatok, a tőzsdei szereplők közötti kapcsolatok.

A cikk címe – némiképp hatásvadász módon – azt sejteti, hogy a ma ismert tőzsdéknek leáldozóban van. Természetesen nem arról van szó, hogy a tőzsdék, mint a világgazdaság szabad piacterei feleslegessé váltak volna. A szabályozott piacok továbbra is elengedhetetlenek annak érdekében, hogy a kereslet-kínálati egyensúly révén az értékekhez árakat tudjunk rendelni, méghozzá transzparens módon. A tőzsdék feladatai és szerepük biztosan megmaradnak, azonban érdemes eljátszani a gondolattal, hogy a folyamatosan megjelenő újabbnál újabb technológiák milyen változásokat indukálnak majd, akár már a közeli jövőben. A blockchain technológia néhány évvel ezelőtti megjelenésével és napjainkban is tartó rohamléptékű fejlődésével nemsokára minden lehetőség adott lesz ahhoz, hogy a tőzsdék működése mind üzemeltetői, mind szabályozói aspektusból alapvetően változzon meg. Ahogy a DeFi a szemünk előtt reformálja meg a retail bankrendszert, úgy előbb-utóbb a piacokra is sor kerül, efelől ne legyenek kétségeink. Alábbi okfejtés ezen formájában inkább csak gondolatkísérlet, de ha jobban megvizsgáljuk, a jövő akár ilyen is lehet.

Miért léteznek tőzsdék?

De kezdjük az elején! A tőzsde egy szabályozott keretek között működő piactér, ahol különböző értéket reprezentáló termékek (pénzügyi eszközök) cserélnek gazdát, ezáltal kialakítva azok egyensúlyi árát. Ugyanakkor a fenti kérdésre több helyes válasz is van, annak függvényében, kinek a nézőpontjából szemlélődünk.

A cégeknek:

  • Részvényeik értékesítésén keresztül fontos tőkebevonási lehetőség.
  • Közvetlen és azonnali visszajelzésen alapuló összemérhetőséget tesz lehetővé versenytársaikkal.
  • A szabályozói elvárások miatt meg kell felelniük egy sor követelménynek. Többek között transzparens módon kell gazdálkodniuk, ami növeli irányukban a befektetői és üzleti bizalmat.
  • A fejlett kapitalizmusban a gazdálkodók között komoly státuszt jelent tőzsdén jegyzett cégként működni.

A befektetők számára:

  • Lehetőséget biztosít a szabályozott keretek között történő kereskedésre.
  • Fontos, hogy a tőzsdén kereskedett értékpapírok publikusan listázottak és standardizáltak. Az egyes eszközosztályok pontosan definiáltak, az értékpapírokkal járó jogok és kötelezettségek érvényesíthetőek.
  • A folyamatos árazás lehetővé teszi az egyes vállalatok értékének kapitalizáción keresztül történő valós idejű meghatározását, segíti az összehasonlító elemzést.
  • Az elszámolóházak jelenléte megszünteti az ügyletekkel járó partnerkockázatot.
  • A tőzsdén szereplő cégek osztalékfizetéssel, vagy sajátrészvény vásárlással közvetlenül juttathatnak vissza értéket a befektetőiknek
  • Egy vállalkozó, vagy egy kockázatitőke-befektető számára a nyilvános részvénykibocsátás (IPO) a lehetséges exitek csúcsa.

Az állam és a szabályozók oldaláról:

  • Makrogazdasági szempontból a tőkepiacok teljesítménye közvetlen visszajelzést adhat a gazdaságpolitikai döntésekről.
  • A nyílt és szabványos tőkepiac megkönnyíti az ország eszközeibe történő befektetést, ezáltal segíti a külföldi tőke beáramlását.
  • Ha egy gazdaság egészséges, akkor van kellő számú aktív szereplő, akik az államtól függetlenül, piaci alapon működtetik azt. Egy ilyen gazdaság működésének – ha nem is feltétele -, de egyik legfontosabb szimbóluma a tőzsde. (Hogy az államnak ez hol mennyire érdeke, az már egy másik kérdés.)

De hogy jön ide a blokklánc? – A vízió

Vegyük észre, hogy a fenti pontok közül mennyiben jelenik meg közvetlenül, vagy közvetve valamilyen formában a szabályozott működés (pl. egy tőzsdei ügylet csak az adott pillanatban elérhető legjobb áron teljesülhet), az átláthatóság (transzparens árazás), a bizalom (elszámolóházak), vagy az adatok integritásának kérdése (tranzakciók atomicitása, utólagos megváltoztathatatlanság, stb) és akkor még a piacokhoz való hozzáférésről nem is beszéltünk, hiszen jelenleg mindenképp valamilyen közvetítőre (brókerek, bankok) van szükség.

Ezeknek a problémáknak a kezelésére napjainkra komplett intézményi struktúrák jöttek létre, melyek mind-mind teszik a maguk dolgát. A brókerek befogadják az ügyfelek ajánlatait és továbbítják azokat a piacokra. Az adatszolgáltatók megvásárolják a tőzsdei könyvekhez való hozzáféréseket, majd szolgáltatásként eladják a brókercégeknek, akik továbbértékesítik azt ügyfeleiknek. Az elszámolóházak nettósítják a forgalmat, számlákat vezetnek, és beállnak a vevők és eladók közé az egyes tranzakcióknál, ezzel megszüntetve a partnerkockázatot. Az árjegyzők likviditást biztosítanak, amiért cserébe jutalékot kapnak, végül pedig itt vannak maguk a tőzsdék, akik működtetik magát az infrastruktúrát, végzik az ajánlatok párosítását és szinte minden eddig tárgyalt szereplővel kapcsolatban állnak valamilyen formában.

A tőzsde, a felhasználók és az egyéb pénzügyi intézmények kapcsolata

Ezt az egyszerűnek egyáltalán nem nevezhető intézményi pókhálót végső soron az hívta életre, hogy a szabályozók és az egyes szereplők a feladatok és felelősségi körök feldarabolásával tudják garantálni a piacok megbízhatóságát. Ami ennél is nagyobb problémát jelent, hogy ennek a struktúrának a fenntartása óriási költségekkel jár. 

Mi van, ha azt mondjuk, erre a rengeteg szereplőre csak addig van szükség, amíg nem létezik a fentieket szoftveresen kiváltani képes technológia? Nos, ma még nem feltétlenül élesben is bevethető módon, de a blockchain lényegében az összes fenti problémára képes valamilyen módon megoldást kínálni.

Értékpapír nyilvántartás, számlavezetés

Jelenleg, ha valaki részvényt, vagy valamilyen tőzsdei terméket szeretne birtokolni, szüksége van egy értékpapírszámlára, amit praktikusan egy brókercég vezet a számára. A brókercég ugyancsak számlát vezet az elszámolóháznál. Miért ne történhetne az értékpapírok nyilvántartása egy nyilvános blokkláncon ugyanúgy, ahogyan például a bitcoin hálózatán is? Egy ilyen megoldást feltételezve, pusztán technológiai szempontból maga a számlavezetés már nem indokolja az elszámolóházak, de még a brókercégek létezését sem. Az egyes ügyfelek saját maguk “vezetik” saját “számlájukat”, amihez csak ők férhetnek hozzá saját privát kulcsukkal. A partnerkockázat értelmetlen fogalommá válik, ha az értékpapírok nyilvántartása és megléte a teljes hálózat számára átlátható, az egyes szereplők  anonimitása pedig privát kulcsok használatával biztosítható.

Persze jogos a kérdés, hogy hogyan lesz a ma használt pénzből a blokkláncon nyilvántartott kereskedésre használható eszköz, de ez egyrészt szabályozói oldalról akár ma is kezelhető lenne egy állam által felügyelt váltó bevezetésével, másrészt a távolabbi jövőben a CBDC-k (a jegybankok által kibocsátott, legitim, blokklánc alapú pénz) elterjedését követően ez a technikai akadály automatikusan elhárul majd. A CBDC-k egyébként akár a ma ismert kereskedelmi bankrendszert is kiválthatják, de ez egy egészen másik cikk témája lehetne.

Teljes transzparencia, elosztott főkönyv

De hogy lesz brókerek nélkül üzletkötés? A blokklánc egyik nagy vívmánya az elosztott főkönyvi technológia (distributed ledger), ami lehetővé teszi, hogy a tőzsdéhez hasonló központi nyilvántartás helyett egy, az egyes szereplők által közösen működtetett, mindenki számára látható ajánlati könyvbe közvetlenül kerüljenek be a megbízások. Főleg, ha a saját értékpapírállományuk is ugyanabban a rendszerben van nyilvántartva, ahol maga a kereskedés zajlik. Bár tulajdonképpen az egyes interoperábilis blokklánc megoldások használatával még ez sem szükségszerű.

Miért kéne, hogy a tőzsde mindenféle díjakat számoljon fel az adatszolgáltatásért? A fenti technológiával az összes ajánlat és ügylet minden időpillanatban nyilvános. Az egyetlen oka, hogy jelenleg nem így van, hogy a tőzsdék maguk is profitorientált cégek, akiknek az egyik legfontosabb bevételi forrása a tőzsdei adatok különféle késleltetésű és mélységű eladása. Ez a gyakorlat márpedig nonszensz: ha tényleg szabad piacokról beszélünk, nem lenne szabad, hogy bizonyos szereplők előnyt tudjanak vásárolni maguknak.

Működési költségek, “bányászat”

Természetesen nincs ingyen ebéd, egy ilyen infrastruktúrát is fenn kell valahogy tartani, amiben valamilyen módon érdekeltté kell tenni az egyes szereplőket. A blokkláncon tárolt adatok közzététele és hitelesítése munka, amit valakinek el kell végeznie (bányászat), tehát az egyes tranzakcióknak a jelenlegi rendszerhez hasonlóan itt is lennének költségei. A bányászok az adatok hitelesítését végeznék és végrehajtanák a megbízásokat, amiért cserébe a többi blokklánchoz hasonlóan kvázi jutalékot kapnának, amit az ügyfelek tranzakciós költségeiből oszthatna vissza a rendszer. Az aktuális tranzakciós költség a rendszer terheltségének függvényében változhatna: nagy forgalom esetén értelemszerűen drágább lenne egy order, vagy egy tranzakció lekönyvelése, ezáltal a validátorok is magasabb jutalékra tarthatnak számot, így a rendszer önszabályozó.

A jelenlegi struktúrában szinte mindenki mindenkinek fizet valamilyen jutalékot. A traderek a brókernek, a brókerek a tőzsdéknek, a tőzsdék a liquidity providereknek, de vannak itt mindenféle egzotikus rebate fee-k, stb. A fent vázolt elosztott rendszerben ezeknek a költségeknek a nagy része eltűnik, az olyan vitatott tevékenységek, mint például a nagyfrekvenciás kereskedés pedig megdrágulnának.

Összefoglalás, előnyök

A fentiekben felépített infrastruktúra tehát publikus és elosztott, a rajta tárolt információkhoz minden szereplőnek teljes és szabad hozzáférése van. Ennek folyományaként maga a rendszer felfogható platformként, amire megfelelő technikai tudással – a különböző kripto tárca megvalósításokhoz hasonlóan – bárki készíthet a blockchainnel interaktáló kliens alkalmazásokat, amelyek felhasználóbarát módon tennék lehetővé a kereskedést.

Megszűnhetnének a brókercégek, vagy legalábbis átalakulna a szerepük, hiszen levettük a vállukról a megbízások végrehajtásával és a számlavezetéssel járó terhet. Ugyanakkor versenghetnének egymással a kereskedési rendszerek minőségében és kapcsolt szolgáltatások nyújtásában, például kiegészítő adatszolgáltatások, elemzések, vagy oktatás.

Gyakorlatilag megszűnhetnének a világ különböző pontjain működő centralizált tőzsdék, az azokhoz tartozó egyedi szabályok, termékek stb, hiszen akár az egész világ minden kereskedett terméke nyilvántartható lenne egyetlen blokkláncon, ahol nincsenek elszámolóházak, nincs szükség klíringre, a kereskedés pedig 24/7-ben elérhető, a jelenlegi decentralizált kriptotőzsdékhez hasonlóan.

Technológiai problémák

Akik a fentiek alapján már elkezdenék temetni a jelenlegi rendszereket és lelkesen üdvözölnék az új paradigmát, azoknak egyelőre csalódniuk kell. A blockchain technológiának van egy komoly problémája, ami egyelőre nem igazán teszi alkalmassá a fenti magasztos célok beteljesítésére: ez pedig elsősorban a sebesség. Az elosztott főkönyvi technlógia éppen a decentralizáltsága miatt összehasonlítva más adatbázisokkal, nagyon lassú.

A lehetséges megvalósítások persze blockchain implementáció függvényében mások és mások, de mindenhol probléma, hogy az adatokat validálni kell, amihez szükséges egy bizonyos konszenzus mechanizmus a node-ok között. A pénzügyi piacokon a terhelés jóval nagyobb, mint amit a technológia jelenlegi korlátai megengednek. Ugyanakkor ezen a területen is komoly munka folyik, és léteznek már implementációk, amik, ha forradalminak nem is nevezhetőek, de jelentős teljesítménynövekedést tudnak felmutatni.

De tényleg ez a jövő?

Ahhoz, hogy a fent vázolt elosztott piac tényleg megszülethessen, technológiai és jogi problémák hosszú sorát kell még áthidalni. A tőzsdéket felügyelő szervezeteknek át kéne értékelniük saját szerepüket a világ pénzpiacainak működtetésében és háttérbe vonulniuk, amikor azt az új megoldások használata már megengedi. Felügyeleti szervekre ugyanakkor továbbra is szükség van, hiszen nem léphet bárki csak úgy tőzsdére és a blokkláncon nyilvántartott részesedésekkel járó jogok biztosítása is ugyanúgy szükséges marad. Hiába tehát a nyilvánvaló gazdasági előnyök, ha az új technológiát nem veszi körül támogató jogi környezet, az önmagában életképtelen.

Ugyanakkor a világ úgy működik, hogy a tőke és a tudás oda áramlik, ahol a leginkább képes hasznosulni és önmagát gyarapítani. Ez egyszerű evolúciós logika. Ugyanez igaz az innovációra is. A kapitalizmus maga is egy olyan szerveződés, ahol az egyes módszerek, eszközök, elméletek ugyanúgy versengenek egymással a fennmaradásért, mint ahogy az egyes vállalkozók, dolgozók, cégek, vagy akár egész iparágak teszik. Amikor megjelenik valamilyen újszerű gondolat, vagy technológia, az legtöbbször falakba ütközik, hiszen egy már kialakult, stabil szabályrendszerben kell helyet találnia magának, aminek már megvannak a jól beágyazódott haszonélvezői, akik mindent megtesznek azért, hogy az új ne cserélhesse le a régit. Ez annál inkább igaz, minél nagyobb horderejű a változás.

A blockchainnel kapcsolatban nagyjából itt tarthatunk most. Azok az innovátorok, akik először megértik az előnyeit, elkezdenek kísérletezni vele, megpróbálják megtalálni a módját, hogy valahogy felhasználva, lépésről lépésre hatékonyabbá tegyék a már létező struktúrákat. Nem csak úgy pro bono, hanem önös érdekből, hiszen ez biztosítja a fennmaradást, éppúgy az innovátornak, mint ahogyan a technológiának is.

Ez persze az olyan pénzzel, politikai lobbival, jogszabályokkal körülbástyázott entitással szemben, mint amilyenek a tőzsdék, hatványozottan nehezebb feladat. Viszont az olcsóbb, mégis jobb megoldás végül úgyis be fog szivárogni a rendszer repedésein keresztül, és egyre inkább kiszélesíti azokat, míg végül képes lesz teljesen átalakítani a jelenlegi struktúrát. Ezek a repedések már látszanak: A világ vezető pénzintézetei (sok esetben maguk a tőzsdék is) foglalkoznak már a blokklánc technológiával és keresik azokat a lehetőségeket, ahol költséget csökkentve be tudják építeni azt működésükbe. A rendszer elkezdett átalakulni, a jelenlegi szereplők pedig – okosan – inkább előre menekülnek. Ezek viszont egyelőre csak félmegoldások, és a mostani struktúra fennmaradását szolgálják. Új homlokzat a régi alapokon, de a ház lényegében ugyanaz. Persze minden változás kicsiben kezdődik. A technológia minél inkább bizonyít a gyakorlatban, annál nyilvánvalóbbak lesznek a további előnyei is. A mai feleslegesen bonyolult rendszer a technológiai fejlődés miatt predesztinálva van a gyökeres átalakulásra. Hogy ez mikor történik meg? Amikor már elég sokan látják úgy, hogy tényleg ez a jövő.

A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.