random reggeli
számlanyitás

Varga Gusztáv

2021-04-23

Véget ér az afganisztáni kaland Amerika számára

Biden döntött, a katonai csapatok közel 20 év után kivonulnak Afganisztánból

Miután éveken át vitatta a kiterjedt katonai jelenlétet Afganisztánban, Biden elnök a maga módján cselekedett.

Az USA magasrangú katonai vezetői már számítottak arra, hogy az elnök április 6-án reggeli nemzetbiztonsági tájékoztatóján bejelenti, hogy az összes amerikai katonát szeptember 11-ig, a New York és a Pentagon elleni támadások 20. évfordulójáig ki akarja vonni Afganisztánból.

A Fehér Ház ovális irodájában Lloyd J. Austin védelmi miniszter és Mark A. Milley tábornok, a vezérkari főnökök közös parancsnoka volt jelen, amikor megbizonyosodtak erről. – „Az ön által mondottakat döntésként fogadom el, uram” - mondta Milley tábornok – „Helyesen gondolom, elnök úr?”

A hat elnöki cikluson átívelő két évtizedes háború alatt a Pentagonnak mindig sikerült meggyőznie a választott elnököket, hogy akármennyire megcsömörlöttek az afganisztáni háborúban, ismételten több időt és újabb katonákat biztosítsanak. Az amerikai erők létszáma Afganisztánban folyamatosan csökkent, – mostanra 2500 főre –, a Védelmi Minisztérium vezetői ismételten előterjesztették azokat a katonai terveket, amelyekkel sikerülhet megvédeni a világot a terrortámadásoktól. Látványosan nem sikerült legyőzni a tálibokat egy olyan országban, amely 2000 éve harcol a külföldi megszállók ellen.

A jelenlegi katonai vezetés azt remélte, hogy meg tudja győzni az új elnököt legalább egy szerény csapat fenntartásáról, és kérték, hogy tartson fenn bizonyos katonai erőt, továbbá szabjon feltételeket az esetleges kivonulásra, azonban Bident nem sikerült meggyőzni.

„A csapatkivonásnak nincsenek feltételei” – mondta Biden a tábornokoknak, elvágva az utolsó szálat: „a zéró ezesetben nullát jelent”.

Nyilvánvaló, hogy a 2400 amerikai katona halálával és 20 000 sérülttel, 13 000 légicsapással járó reménytelen háborúban nem volt kilátás katonai értelemben vett előrelépésre, be kellett fejezni.

Biden szenátorként, alelnökként, elnökjelöltként és megválasztott elnökként több száz tájékoztatón vett részt az afganisztáni helyzettel kapcsolatban. Aligha mondhatnak neki bármit, amit még nem hallott.

A helyzetet ismerő szakértők szerint az afgán kormánynak és törékeny biztonsági erőinek az amerikai csapatok jelenlétére a harci támogatás érdekében még sokáig nagy szükségük lenne.

Depositphotos_164235968_xl-2015 (1) (1).jpg

(Forrás: Depositphotos)

„Senki sem akarja azt mondani, hogy amerikai katonáknak örökre Afganisztánban kellene lenniük, de a katonai vezetők ragaszkodtak ahhoz, hogy nem most van a megfelelő pillanat a távozásra” – mondta Biden szerdai döntésének bejelentésekor. – „Vajon mikor lesz a megfelelő pillanat a távozásra? Még egy év? Még két év? Még tíz év?”

Az a döntés, hogy befejezi Amerika afganisztáni háborúját, senkit sem lephet meg, aki az elmúlt két évtized alatt megismerte véleményét. 2001. szeptember 14-én csatlakozott 97 másik szenátorhoz , és megszavazta a terroristák elleni katonai fellépést, de később a háború ellenzője lett.

2008-ban, a szenátus külügyi bizottságának elnökeként Afganisztánban tett látogatásai során „minden szinten zavart talált a stratégiában és a célokban” – írta Robert M. Gates, a korábbi védelmi titkár „Duty” című emlékiratában. Biden annyira frusztrált volt az afgán vezetést illetően–, tette hozzá –, hogy egyszer vacsora közben kisétálva hagyta ott Hamid Karzai akkori afgán elnököt.

Biden januári hivatalba lépése után megkezdődött a Pentagon legfelsőbb tisztviselői és a regionális parancsnokok csendes lobbikampánya egy szerény terrorizmusellenes erő néhány évig tartó megtartására Afganisztánban.

A katonai tisztviselők, frusztráltak voltak a kiszámíthatatlan Trump elnökkel való kapcsolattartás miatt, aki meglepő tweetekkel informálta őket, kijelentve, hogy az amerikai csapatok egyik vagy másik katonai misszióból hazatérhetnek. Trump tavaly karácsonyig visszavont a 4500 fős állományból 2000 katonát és 2021 májusig a teljes katonai erőt ki akarta vonni.

A katonai vezetők januárban még azt remélték, hogy lehetőségük lesz egy olyan elnökkel együttműködni, aki valóban követhető politikai folyamatokat határoz meg.

Austin S. Miller tábornok, az amerikai erők afganisztáni parancsnoka és Kenneth F. tábornok. McKenzie Jr., a hadsereg Központi Parancsnokságának vezetője előterjesztésben azt ajánlotta, hogy körülbelül 3000–4500 katona maradjon Afganisztánban.

Az Afganisztán Tanulmányi Csoport kétpárti testületének jelentése, amely a Trump-kormányzat alatt 2020 februárjában kötött békemegállapodást vizsgálta, megállapította, hogy a csapatok kivonása szigorú ütemterv alapján történik, és nem vizsgálták azt, hogy a tálibok mennyire tartják be az erőszak csökkentésére és a biztonság javítására vonatkozó megállapodást.

Valójában a csapatok kivonása valóban kockáztatja a stabilitást és egy esetleges polgárháborút a soknemzetiségű országban

 A nemzeti hírszerzés új igazgatója, Avril D. Haines hírszerzési értékeléseket adott át arról, hogy a terrorizmus Afganisztánból Afrikába tolódott el. 

A CIA újonnan megerősített igazgatója, William J. Burns is egyértelmű abban a kérdésben, hogy a katonák kivonásával a hírszerzésnek többletköltségei lesznek.  „Amikor eljön az amerikai hadsereg visszavonulásának ideje, az Egyesült Államok kormányának csökken majd a képessége a fenyegetések elleni fellépésre. Ez egyszerűen tény.”

A NATO március 23-án és 24-én Brüsszelben tartott ülésein Antony J. Blinken külügyminiszter arra törekedett, hogy felhívja a szövetségeseket arra , hogy hajtsák végre saját csapataik kivonását Afganisztánból, amely leszerelést a Pentagon „retrográd katonai műveletként” ír le. (Ezek a katonai műveletek további csapatok küldését igénylik annak biztosítása érdekében, hogy a távozó erők biztonságosan távozhassanak).

Amerikai tisztviselők szombaton közölték, hogy a következő napokban kiadhatják a csapatok indulási parancsát. Ha nem fenyegetik őket a tálibok, a fegyveres erőiket teljesen visszavonhatják jóval a szeptember 11-i határidő előtt – közölték a tisztviselők.

A katonai parancsnokok, akik az elmúlt 20 évet Afganisztán támogatásával töltötték, most kincstári optimizmussal és szerény hitelességgel azt hangsúlyozták, hogy volt értelme a hadjáratnak, mivel az amerikai csapatok a lehető legjobban hajtották végre a küldetést. A két évtizedes háborús erőfeszítések szétverték az Al-Kaidát és megölték Bin Ladent. Felsorolják az egyértelmű politikai jellegű eredményeket: a nemzetépítés, demokratizálás, hatékony belső biztonsági erő létrehozása, a nők és a kisebbségek jogainak védelme területein a katonai képességtől függetlenül.

 

Afgán kétségek: Mi lesz velünk?

Sok afgán attól tart, hogy az amerikai védelem ernyője nélkül az ország nem képes megőrizni a demokrácia és a nők jogai tekintetében elért szerény eredményeket.

A bizonytalanság az afganisztáni élet gyakorlatilag minden aspektusára kiterjed. Nem világos, mit hoz a jövő, ha a harcok valaha is abbamaradnak. Két évtizede az amerikai vezetők békét, jólétet, demokráciát, a terrorizmus végét és a nők jogainak kiterjesztését ígérték. Ezen ígéretek közül alig valósult meg valami Afganisztán hatalmas területein, de most még a városokban is félnek, hogy minden elveszhet, amikor az amerikaiak távoznak.

A tálibok, a szélsőséges csoportok, akik valaha az ország legnagyobb részét irányították és továbbra is harcolnak a kormánnyal, ragaszkodnak ahhoz, hogy a megválasztott elnök mondjon le. A táliboktól független hadurak saját milíciáinak jelentősége és hatalma egyre növekszik, többen már polgárháborús előkészületekről beszélnek.

 

Etnikumok Afganisztánban

Afganisztán soknemzetiségű ország. Az 1992-1996 közötti elhúzódó konfliktus egyik oka a két legnagyobb etnikum, a pastuk és a tadzsikok politikai-katonai szervezeteinek a szembenállása volt, – ez napjainkra sem oldódott meg. 

Afganisztán lakossága 2019-ben elérte a 37 milliót. Túlnyomó többségük indoiráni nyelvet beszél, a török nyelvű népelemek kisebbségben vannak.

A legnagyobb államalkotó etnikum, a pastuk nagy része törzsi kötelékekben él, és mintegy kétmillió pastu nomád állattartó vándorol 1-1,5 ezer kilométeres távolságokra. A pastuk 1979-ig a lakosság szűk többségét (51-55%) alkották. A Hindukus hegységtől délre összefüggő tömbben, de északon és a nagyvárosokban, azaz ma már az ország minden régiójában megtalálhatók. A tádzsikok a folyóvölgyek, oáziskultúrák letelepedett földművelői és városlakók. Az etnikum szintén kelet-iráni eredetű, szaka-heftalita keveredéssel, de nyelvcserén esett át, a perzsa nyelv közép-ázsiai változatát – – a darit – beszéli, amely nyelv gyakorlatilag megegyezik a perzsával.

Az afgán állam nem képes integrálni összes polgárát, koherens kisebbségi politikája nincs, etnikai politikái az aktuális és gyakran változó szövetségi preferenciák szerint alakulnak. Mindezen dezintegrációs tendenciái ellenére Afganisztánban erős a nemzeti identitás, az ország lakosságának mintegy 72%-a afgánnak vallja magát. Pakisztánnal és Iránnal ellentétben itt nincsenek szeparatista törekvések.

afgan.png

Afganisztán etnikai térképe

 

Mivel a Trump kormány megígérte, hogy 2021 májusig visszavonja az összes amerikai katonát, miután tavaly ingatag békeszerződést kötött a tálibokkal, sokan azt remélték, hogy Biden hivatalba lépése után visszavonja az ígéretet.

Az afgán vezetők meg voltak győződve arról, hogy az új amerikai elnök jobb szövetséges lesz, aki nem vonja azonnal vissza azokat a csapatokat, amelyek segítettek a tálibokat a nagyobb városokból távoltartani.

Amióta az afgán kormány és a tálibok tavaly év végén megkezdték a béketárgyalásokat Katarban, intenzívebbé vált a köztük folyó harc és megnőtt a polgári áldozatok száma. Szerdán az ENSZ afganisztáni missziója arról számolt be, hogy az év első három hónapjában 573 civil vesztette életét és 1210 sebesült meg, ami 29 százalékos növekedést jelent 2020 azonos időszakához viszonyítva.

Két évtized alatt az amerikai misszió a terroristák üldözésétől a kormány működésének elősegítéséig alaptényezővé vált a működő kormány intézményeinek felépítésében, a tálibok felszámolásában és a nők jogainak biztosításában. Azonban sem az Egyesült Államok, sem az afgán katonaság soha nem volt képes hatékonyan elpusztítani a tálibokat, ami most lehetővé teszi a felkelők számára a visszatérést.

A tálibok soha nem ismerték el Afganisztán demokratikusan megválasztott kormányát, és több ellenzéki párt vezetője is bizonytalan tisztaságúaknak minősítette a választásokat. Most minden eddiginél közelebb kerülnek a felkelésük céljának eléréséhez: a hatalomhoz való visszatéréshez és a szélsőséges iszlám nézetek alapján működő kormány létrehozásához.

A tálib uralom a nőket veszélyezteti a legnagyobb mértékben. Amikor a tálibok csoportja 1996 és 2001 között irányította Afganisztánt, megtiltotta a nők számára, hogy munkát vállaljanak, vagy oktatásban részesüljenek, és gyakorlatilag foglyokká tették őket saját otthonukban.

„Túl korai kommentálni a témát.” – véli Fatima Gailani, az afgán kormány tárgyalója, aki részt vesz a tálibokkal folytatott béketárgyalásokban. „Egy dolog biztos: Itt az ideje, hogy megtanuljuk, hogyan támaszkodhatunk önmagunkra. Az afganisztáni nőktől már senki sem tagadhatja meg jogaikat vagy státuszukat.”

Afganisztán ingatag demokráciája – amelyet amerikai dollármilliárdok támasztanak alá – utat engedett egy képzett városi értelmiségnek, amely nőket is magában foglal. Közülük sokan az 1990-es években Afganisztánban születtek, és nagykorúvá az ország amerikai megszállása alatt váltak. Most ezek a nők újságírók, a civil társadalom részei és a kormány tagjai.

Vidéken ezzel szemben a harc, a szegénység és az elnyomás az élet rendszeres részét képezi. A kihívások ellenére a lakosok némi vigasztalást szereztek abban, hogy tudták, hogy az afgán erők az amerikai hadsereg támogatásával legalább egyes területeken fenntartják a békét, együttműködve a tálibok ellen harcoló helyi erőkkel. Ez az együttműködés meglehetősen törékeny volt és az amerikaiakkal szövetséges erők is alig várták a csapatok kivonását.

A jövővel kapcsolatos félelmek ugyanolyan kézzelfoghatóak a kabuli elnöki palotában, mint az ország távoli zugaiban.  Afganisztán szerte az emberek zavarban vannak arról, hogy ki lesz hamarosan a felelős vezető.

A tálibok többször felszólították Asraf Gáni elnököt, hogy távozzon. Hasonló felszólítást küldtek az északi területek szekuláris vezetői is, akik föderális kormányzatot szeretnének.  Gáni ezt elutasította, ehelyett a választásokra törekedett, de megnyitotta az ajtót a további harcok és egy esetleges polgárháború előtt is. A katari béketárgyalások meginogtak, és Gáni egyre inkább elszigetelődik.

Megfigyelők szerint „A valóság az, hogy a háború közepette az országban nem lehetségesek szabad és tisztességes választások. Valójában ez további erőszakot eredményezhet.”

Amint az amerikai csapatok távoznak és törések alakulnak ki az afgán kormányban, a hatalmas helyi hadurak által irányított milíciák ismét előtérbe kerülnek és megtámadják a kormányerőket.

Az amerikai kivonulás kétségtelenül hatalmas csapást jelent az afgán biztonsági erők moráljára, amely országszerte több száz ellenőrzőponton, a bázisokon belül és számos frontvonal mentén működik. Eddig az Egyesült Államok jelenléte azt jelentette, hogy szükség esetén az amerikai légierő a közelben volt. De a Trump-adminisztrációnak a tálibokkal kötött megállapodása óta ezek a légicsapások sokkal ritkábbak, csak a legsúlyosabb helyzetekben fordulnak elő.

„Nincs itt az ideje, hogy kivonják csapataikat" – mondta Saifuddin Azizi őrnagy, a délkeleti Ghazni tartomány kommandóparancsnoka, ahol a harcok az utóbbi napokban különösen kiéleződtek. „Ésszerűtlen, elhamarkodott és árulás számunkra. Újabb polgárháborúba taszítja Afganisztánt. Afganisztán sorsa úgy néz ki, mint két évtizeddel ezelőtt.”

A déli területeken élő pastuk félelmét sokrétűvé teszi a – többségükben szintén pastu származású – tálibok komor története, a polgárháború élénk keserű emlékei, valamint a jelenlegi kormány széles körben elismert gyengesége. Ezek a körülmények viszont egy irányba tolják az afgán gondolkodást: Az ország kormánya és fegyveres erői nem maradnak fenn amerikai támogatás nélkül. Számos amerikai döntéshozó, biztonsági tisztviselő és diplomata egyetért ezzel a komor nézettel. A tadzsikok és üzbégek jól felfegyverkezve várhatóan meg tudják védeni területeiket.

Öt hatalmi évük alatt, 1996 és 2001 között, a tálibok a világ egyik legelnyomóbb, teokratikus rendszerét működtették, és az uralmuk évei alatt viselkedésük kevéssé utal arra, hogy bármiben változnának. A városokban az amerikai biztonsági ernyő alatt az elmúlt 20 évben kialakult új középosztálybeli társadalom retteg a tálib uralom visszatérésétől.

Ennek ellenére nem valószínű, hogy a tálibok képesek elfoglalni Kabult – mint 1996 szeptemberében –, vagy ujjászervezni Iszlám Emírségüket. Túl sok minden változott Afganisztán fővárosában és más városi központokban azóta. Úgy tűnik, hogy a tálibok is elismerik, hogy a hatékony kormányzáshoz nemzetközi elismerésre és segítségre kell támaszkodniuk. Ebből a célból, egyes elemzők szerint , elengedhetetlen a politikai megoldások megtalálása a hatalomhoz való visszatérésük eléréséhez. Túl sok olyan potenciális fegyveres ellenállási központ létezik, amelyek nem fognak csendesen megszűnni, sőt a polgárháború fokozódására lehet számítani.

 

Vajon az Iszlám Államhoz és az Al-Kaidához hasonló terroristacsoportok képesek lesznek-e ismét fenyegetést jelenteni?

Az Egyesült Államok 2001 októberében–, alig néhány héttel azután, hogy az Al-Kaida szeptember 11-én terrortámadásokat hajtott végre amerikai földön–, megtámadta Afganisztánt. A küldetés az Al-Kaida elűzése volt, megakadályozni, hogy Afganisztánt menedékként használhassák esetleges újabb támadások esetében.

Az Iszlám Állam afganisztáni „leányvállalata” 2019 végén katonai vereséget szenvedett keleti fellegvárában, amely győzelem nagyobbrészt az üzbég és tadzsik milíciáknak volt köszönhető. Kisebb, szervezetlen csoportok továbbra is alacsony intenzitással működnek a régióban, többek között Kabulban is, és arra várnak, hogy kihasználják az elkövetkező lehetőségeiket.

 

Biden afgán csapatkivonása Pakisztán győzelme. De milyen áron?

Pakisztán katonai vezetése mind az amerikaiakkal, mind a tálibokkal szövetséges maradt az elmúlt időszakban. Most az ország fokozott szélsőségességgel szembesülhet saját területén is a szomszédban észlelt látszólagos tálib győzelem eredményeként.

Pakisztánban nagyjából ugyanannyi pastu él, mint Afganisztánban. Pakisztán szívesen ellenőrzése alá vonná Afganisztán pastu többségű területeit, mert a vezetés fél attól, hogy a pastuk mindkét országban nemzeti öntudatra ébrednek, és meg akarják majd alakítani „Pastunisztánt” ezért „tartsd közelebb magadhoz az ellenségedet, mint a barátodat” elv jegyében megelőző csapásként szívesen bekebeleznék a pastu többségű afganisztáni területeket.

A tálibok visszatérése visszahozná az időt, amikor Pakisztán hadserege állandóan azon munkálkodott, hogy megakadályozza ősellenségének, Indiának a befolyásszerzési kísérleteit.

A pakisztáni hadsereg az elmúlt két évtizedben a tálib lázadóknak menedékhelye volt, – ma újabb rendbontási terrorhullámot kockáztat hazai földön. Pakisztán törékeny, nukleáris fegyverekkel rendelkező állam, amely összeomlott gazdaságból, a társadalmi nyugtalanság hullámaiból, az elnyomott kisebbségek mozgalmaiból és a saját – fékezni próbált –iszlám harciasságból próbál kiemelkedni.

Ha Afganisztán káoszba süllyed, a pakisztániak ismét kénytelenek lesznek szembenézni a menekültek millióival, ahogy az 1990-es években a szovjet kivonulást követően történt.

A tálibok hatalomra való visszatérése akár polgárháború révén, akár békeszerződés útján feltüzelné azokat a pakisztáni szélsőséges mozgalmakat, amelyek ugyanazon ideológiai motívumokkal rendelkeznek az ezernyi iszlám iskola területén.

Said Nazir nyugalmazott dandártábornok és iszlámábádi védelmi elemző elmondta, hogy Pakisztán „levont néhány tanulságot” a dzsihadista csoportoknak nyújtott korábbi támogatásból. Az országnak óvatosabban kellene lépkednie az afgán háború végjátékában véleménye szerint.

Seth Jones, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának elnöke elmondta, hogy bár Pakisztán katonai és hírszerző egységei „kétségtelenül ünneplik” Biden bejelentését, Pakisztán afganisztáni befolyásszerzése korántsem biztosított.

 

 

 

Források:

Helene Cooper,Thomas Gibbons-Neff és Eric Schmitt (2021. április 13. frissítve április 17). Biden to Withdraw All Combat Troops From Afghanistan by Sept. 11. The New York Times. Elérhető: https://www.nytimes.com/2021/04/13/us/politics/biden-afghanistan-withdrawal.html

David E. Sanger és Michael D. Shear (2021. április 14, frissítve április 17).

Biden, Setting Afghanistan Withdrawal, Says ‘It Is Time to End the Forever War. The New York Times

Elérhető:https://www.nytimes.com/2021/04/14/us/politics/biden-afghanistan-troop-withdrawal.html?name=styln-afghanistan&region=TOP_BANNER&block=storyline_menu_recirc&action=click&pgtype=Article&variant=show&is_new=false

Thomas Gibbons-Neff (2021. április 14) Afghans Wonder ‘What About Us?’ as U.S. Troops Prepare to Withdraw The New York Times

Elérhető:https://www.nytimes.com/2021/04/14/world/asia/afghanistan-taliban-usa-troop-withdrawal.html?name=styln-afghanistan&region=TOP_BANNER&block=storyline_menu_recirc&action=click&pgtype=Article&variant=show&is_new=false

Adam Nossiter (2021. április 14. Frissítve 2021. április 16). The Crucial Questions for Afghanistan. The New York Times Elérhető:https://www.nytimes.com/2021/04/14/world/asia/afghanistan-troop-withdrawal.html?name=styln-afghanistan&region=TOP_BANNER&block=storyline_menu_recirc&action=click&pgtype=Article&variant=show&is_new=false

 University of Texas In Austin. Libraries. (letöltve: 2021.04.19.)

Elérhető: https://legacy.lib.utexas.edu/maps/middle_east_and_asia/afghanistan_ethnoling_97.jpg

 


A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.