Random Reggeli

Verseny a lítiumért

A lítium nem ritka ásvány, de az elektromos járművek növekedésének köszönhetően hirtelen óriási keresletnek örvend. Vajon a termelők lépést tudnak tartani?

Rájár a rúd mostanában az autóiparra, annyit változott az üzletág a 21. században, és olyan váratlan összetevők lettek elengedhetetlenek egy-egy gépkocsi legyártásához, ami akár már most is megmutatkozik hiányként (a globális problémát jelentő chipkérdés), vagy éppen sokkal nagyobb ütemben nő iránta a kereslet, mint a kínálat.

Ez utóbbira kiváló példa a lítium, ami az elektromos autó gyártásához szükséges, és egyelőre úgy tűnik, hogy az EV-szektor nagyobb mértékben éli fel a tartalékokat, mint amivel a kitermelők lépést tudnának tartani. Történik mindez úgy, hogy a lítium messze nem tartozik a legritkább fémek közé, ez is jól mutatja a tendenciákat.

Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy mi vezetett oda, hogy a lítium egy kis túlzással érdektelen fémből világszerte hiánycikk lett, milyen tulajdonságai miatt ekkora a kereslet iránta, és hogyan használja fel az EV-szektor.

Mi az a lítium? – Egy kis kémia

A lítium egy kémiai elem, puha, ezüstfehér alkálifém. Standard körülmények között, vagyis 0°C hőmérsékleten és 100 kPa nyomáson ez a legkönnyebb fém, és a legkönnyebb szilárd elem. Mint minden alkálifém, a lítium is nagyon reakcióképes és gyúlékony, ezért vákuumban, közömbös légkörben vagy inert (kémiailag nem reaktív) folyadékban, például tisztított kerozinban vagy ásványolajban kell tárolni. A természetben soha nem fordul elő elemi állapotban, hanem csak (általában ionos) vegyületekben. Előállítása sóoldatokból, elektrolízissel történő izolációval történik, lítiumklorid és káliumklorid keverékéből.

A lítiumnak és vegyületeinek számos ipari felhasználási területe van, beleértve a hőálló üveget és kerámiát, a lítiumzsír kenőanyagokat, a fluxus-adalékokat a vas-, acél- és alumíniumgyártáshoz, de legnagyobb felhasználói a lítium elemek és a lítium-ion akkumulátorok gyártói, amelyek a lítiumtermelés több mint háromnegyedét emésztik fel.

Tartalékok és kitermelés világszerte

A legnagyobb lítiumtartalékok országok közötti megoszlása az alábbi grafikonon látható:

Száraz adatként megemlíthető, hogy a teljes globális készletet 14 millió tonnára becsülik. Ez a 2018-as kitermelési mennyiség 165-szeresének felel meg, és ugyan ez a szám időlegesen megnyugtatónak tűnik, ne felejtsük el, hogy az EV-szektor még csak felkapaszkodó stádiumban van, így az éves kitermelési mennyiségek növekvő tendenciát mutathatnak.

A tartalékok után érdemes áttekinteni, hogy mely országok jeleskednek a lítium kitermelésében. 

Bár nem teljesen egyenesen arányos a kapcsolat a tartalék és a kitermelés között, hasonló országok járnak élen mindkét aspektusban, USA lemaradását kitermelésben pedig talán meglepőnek is nevezhetjük.

Mihez is kell a lítium?

Erre gyorsan és röviden lehet válaszolni: az akkumulátorhoz, ami az EV-szektor egyik meghatározó aspektusa. Általánosan tekintve jó néhány előnye van a lítium alapú akkumulátornak a hagyományos elemtípusokhoz képest, alább ezekből sorolunk egy párat:

  • A Li-ion akkumulátorok kevesebb karbantartást igényelnek, mivel az ólomakkumulátorokkal ellentétben nem kell desztillált vízzel utántölteni
  • Hosszú ideig tartanak: a Li-ion akkumulátor átlagosan nyolc, vagy több évig üzemképes marad (használattól függően)
  • A Li-ion akkumulátorok újra feltölthetőek, a töltés is viszonylag gyors, ráadásul egyre gyorsabb (amint azt a szupergyors töltés elterjedése bizonyítja az elektromos autókban)
  • Általában biztonságosak: mivel a Li-ion akkumulátorokban nincs szükség a hagyományosabb akkumulátorokban található erősen mérgező vegyszerekre, például az ólmot tartalmazó akkumulátorok savas összetevőire, viszonylag biztonságosabb a használatuk és az ártalmatlanításuk, nem utolsó sorban pedig a környezetre nézve is kíméletesebbek

A lítium-akkumulátor környezeti hatása

Igaz, hogy maguk a lítium-akkumulátorok környezetbarátabbak, ez azonban az előállításukra már a legkevésbé sem igaz. A kitermelés nagyobb része jelenleg még a hagyományos bányászati módszerekkel történik, de kidolgoztak egy korszerűbb technológiát, amely szerint a bányászok lyukakat fúrnak a földalatti sótartályokba, és a sós, ásványi anyagokban gazdag sóoldatot a felszínre pumpálják, és hatalmas mesterséges tavakban elpárologtatják. Ez a folyamat sok vizet használ, több mint 2 millió litert tonnánként. Az ilyen óriási vízfogyasztás nemcsak a környező ökoszisztémákat érinti, hanem óriási hatással van a helyi gazdákra is – nyilvánvaló okokból. 

A folyamat maga többlépéses, attól függően, hogy melyik részfolyamatokat tekintjük különbözőnek, 8-12 szakaszra bontható a gyártás, és bár ezek egyike sem tartalmaz olyan különlegességet, ami megnövelné az előállítás szennyezőfaktorát, mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a töltéshez szükséges elektromos áram előállításának módjai is felvetnek kérdéseket.

Politikai kitekintés: lássunk egy példát a lítium bányanyitásra!

A Nevada északi részén található, régóta szunnyadó vulkán tetején a dolgozók robbantásba kezdenek, és kiásnak egy óriási gödröt, amely több mint egy évtizedre visszamenőleg az első új nagyméretű lítiumbánya lesz az Egyesült Államokban. A bányászat bérelt szövetségi földeken történik, és akár teljes függetlenséget biztosíthat az Egyesült Államok részére a külföldi lítiumforrásoktól, tehát politikailag feltétlenül fontos.

A Lithium Americas néven ismert projekt ellen azonban egy indián törzs tagjai, állattartói és környezetvédelmi csoportjai tiltakoznak, mert várhatóan több milliárd liter értékes talajvizet fog felhasználni, és potenciálisan 300 évig szennyezi a területet. „A hegy felrobbantása nem zöld tevékenység, bármennyire is ezt hangsúlyozzák.” – mondta Max Wilbert, aki egy sátorban lakott a javasolt bányaterületen. Jelenleg két szövetségi per akadályozza a projektet.

A nevadai bánya elleni küzdelem egy világszerte felmerülő alapvető feszültség szimbóluma: az elektromos autók gyártása és a megújuló energia előállítása nem olyan természetbarát, mint amilyennek látszanak. Az ilyen technológiákhoz nélkülözhetetlen nyersanyagok előállítása gyakran tönkreteszi az élővilágot. Ezért a hagyományos bányászat valójában az egyik legmocskosabb vállalkozás a földön.

A fejlesztők és a törvényhozók úgy látják, hogy ez a nevadai projekt, amely a Trump-adminisztráció utolsó napjaiban kapott végleges jóváhagyást, része annak a lehetőségnek, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet vállaljon ezen alapanyagok előállításában, miközben Biden elnök elkötelezetten lép fel az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ez az ellentmondás segít megmagyarázni, hogy az Egyesült Államokban miért alakult ki az elmúlt hónapokban egyfajta verseny arról, hogyan lehet a legjobban kivonni és előállítani a nagy mennyiségű lítiumot olyan módon, amely kevésbé romboló hatású, mint az évtizedek óta végzett hagyományos bányászat.

A tőzsdei konjunktúra során 2021 első negyedévében az amerikai lítiumbányászok közel 3,5 milliárd dollárnyi befektetést gyűjtöttek pénzügyi befektetőktől – ami a hétszerese az előző 36 hónapban összegyűlt összegnek, a Bloomberg által összeállított adatok szerint.

Ezen befektetők egy része alternatívákat támogat, köztük azt a tervet, hogy lítiumot nyerjenek a sós vízből Kalifornia legnagyobb tavából, a Salton sea-ből. A lítiumot tartalmazó sóoldatot körülbelül két év napsütése párologtatja el, és az ásvány ottmarad – a tervek szerint, mert kereskedelmi mennyiségben a technológia még sohasem került alkalmazásra.

Amint az amerikai autógyártók felgyorsítják az elektromos járművek gyártását, az Egyesült Államoknak gyorsan új lítiumkészleteket kell találnia, mivel az elemzők becslései szerint a lítium iránti kereslet tízszeresére nő az évtized vége előtt. Emellett más összetevőkre, például kobaltra is szükség van az akkumulátor kémiai stabilizálásához.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban vannak jelentős lítium készletek, az országban ma csak egy nagyméretű lítiumbánya van, a nevadai Silver Peak, amely először az 1960-as években nyílt meg és évente mindössze 5000 tonnát termel – ez kevesebb, mint 2 százaléka a világ éves kínálatának. A felhasznált nyers lítium nagyrésze Latin-Amerikából vagy Ausztráliából származik, és többségét Kínában és más ázsiai országokban dolgozzák fel elemcellákká. A bányavállalatok és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások fel akarják gyorsítani az Amerikán belüli lítium-kitermelést, lobbizva a legfontosabb törvényhozóknál, hogy 10 milliárd dolláros támogatási programot illesszenek be Biden úr infrastrukturális törvényjavaslatába, azzal érvelve, hogy ez nemzetbiztonsági kérdés.

„Jelenleg, ha Kína különféle okok miatt úgy dönt, hogy nem szállít az USA-nak, akkor lehetetlen helyzetbe kerülünk.” – mondta Ben Steinberg, az Obama-adminisztráció tisztviselője, akinek szívügyévé vált a lítium-projekt.

A befektetők rohannak, hogy engedélyeket szerezzenek új bányákhoz, és megkezdjék a termelést, hogy biztosítsák a szerződéseket az akkumulátorgyártókkal és az autógyártókkal.

Végül a szövetségi és állami tisztviselők döntenek arról, hogy a két módszer – a hagyományos bányászat vagy a sóoldat kitermelése – közül melyiket hagyják jóvá. Mindkét technológia környezetszennyező. Sok múlik azon, hogy a környezetvédők, törzsek és helyi csoportok mennyire sikeresek a projektek megállításában.

Lítium a tőzsdéken

Lítium, mint árutőzsdei szereplő

A lítium csak a London Metal Exchange árutőzsdén van szabályosan jegyzett, nyilvános tőzsdei forgalomban, lítiumhidroxid monohidrát formában, ahol azonnali és határidős forgalmat jegyeznek. Kínában, a lítiumkarbonáttal tőzsdén kívül kereskednek.

A CME határidős kereskedést tart fenn a lítiumhidroxidra CIF kínai kikötő paritással, természetbeni teljesítés kizárásával.

Az LME jegyzései még gyermekcipőben járnak az idei július 19-i indulás miatt, sem forgalom, sem értékelhető ármozgás nem látható a historikus adatokban.

Kicsit más a helyzet, ha vegyületben értékeljük a lítiumot: A kínai lítium-karbonát ára minden idők legmagasabb szintjére emelkedett. A szabályozott piaci árfolyam a 197 500 jüan/tonna (kb. 27 500 EUR) maximumot november 18-án érte el, folyamatos erős kereslet közepette.

Lítium, mint befektetési lehetőség

Mivel a kitermelt mennyiségek messze nem fedezik az elektromos és hibrid autók várható szükségletei okozta keresletet, ezért a közgazdaságtan alapvetői szabályai komoly valószínűséggel felfelé fogják nyomni az árfolyamot. Jelenleg azonban nem túl széles a paletta a lítium alapú befektetésekhez, még európai ETF formájában sem találunk erre megfelelő terméket. Ahogy azt korábban láttuk, a lítium vegyületek tőzsdei jegyzése és forgalma is még nagyon kezdetleges szinteknél jár.

Közvetett befektetési lehetőségre talán a lítiumkitermelő cégek részvényei adják a legjobb lehetőséget, de egyelőre itt is igen kicsi a választék.

Egyik népszerű választási lehetőség a Standard Lithium Ltd., amely Arkansas állam délnyugati részén foglalkozik lítiumbányászattal. Kérdéses azonban, hogy mennyire van túlárazva a papír, hiszen a veszteséges működés ellenére is egy év alatt kilencszeresére emelkedett az árfolyam: 

Természetesen nem csak a Standard Lithium az egyetlen tőzsdén is elérhető vállalat, amely kapcsolódik a lítiumkitermeléshez, vagy közvetett módon a lítiumpiachoz, hiszen ilyen a Lithium Americas, vagy éppen a Piedmont Lithium is. Mindkét cég lítiumlelőhelyek felfedezésével, új források felkutatásával, feltárásával foglalkozik, és bár egyelőre nincsenek igazán komoly eredményeik, a potenciál és az idő mindenképpen mellettük szó.

Összességében látható, hogy a lítium népszerűségének a hirtelen növekedését nem sikerült lekövetnie a piacnak, és még nem sok olyan termék van, ami lítium alapú befektetést kínál. Annyi azonban szinte biztos, hogy ez a jelenlegi tendenciákkal számolva hamarosan meg fog változni.

Talán erős állítás, ha azt mondjuk, hogy a lítium lehet a 21. század második felének az aranya, de azzal nehezen lőhetünk mellé, ha azt mondjuk, hogy a jelenlegi népszerűsége és jelentősége a következő évtizedekben változatlan makrotrendek mellett tovább fog emelkedni.

Források

Davide Castelvecchi. (2021.) Nature. Electric cars and batteries: how will the world produce enough? 

URL: https://www.nature.com/articles/d41586-021-02222-1

Christopher McFadden. (2021). Intresting Engineering. The Paradox of “Clean” EVs and the “Dirty” Lithium Mining Business

URL: https://interestingengineering.com/clean-evs-and-dirty-lithium-mining-business

Ivan Penn és Eric Lipton. (2021). The New York Times. The lithium gold rush.

URL: https://www.nytimes.com/2021/05/06/business/lithium-mining-race.html

A fenti bejegyzés marketingközleménynek minősül, nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A fenti cikk sem önállóan, sem egyes részleteiben nem tekinthető pénzügyi eszköz megvásárlására, jegyzésére, eladására, kölcsönzésére, vagy tartására vonatkozó befektetési tanácsadásnak, illetve szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő rábírásnak, ajánlanak, vagy ajánlati felhívásnak. A cikknek nem célja befektetési döntéshozatali szándék megalapozása, kialakítása, illetve a befektetési döntéshozatal.

A publikációban szereplő információk csak tájékoztató jellegűek, amelyektől a jövőben ténylegesen bekövetkező események lényeges mértékben eltérhetnek. A múltbeli teljesítményből nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetve teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A cikkben szereplő adatok és információk felhasználása az Ön felelősségére történik, a Random Capital Zrt. azok felhasználásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A Random Capital Zrt. fenntartja a jogot, hogy a weboldalon található tartalmakat bármikor módosítsa, átírja.

A Random Capital Zrt. nem garantálja a cikkben található információk pontosságát, hitelességét és teljességét, ugyanis a weboldalon található bejegyzések a weboldal készítésében közreműködő személyek személyes megítélésén alapulnak, továbbá a cikk alapjául szolgáló adatok, információk különböző forrásból származnak, s azok frissítése nem tartozik a Random Capital Zrt. feladatkörei közé. A cikkben szereplő pénzügyi eszközök nem feltétlenül felelnek meg egyes befektetők befektetési céljainak, pénzügyi lehetőségeinek, kockázattűrő képességének. A jelen publikációban foglalt tájékoztató információk nem helyettesítik a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, kibocsátó(k) által kiadott hivatalos tájékoztatókat, kezelési szabályzatokat, hirdetményeket, ill. a befektetési ügyleteket bemutató ismertetőket, ezért a megalapozott befektetési döntés meghozatalához kiemelten fontos ezek áttanulmányozása, értelmezése. Hangsúlyozandó, hogy mielőtt bármilyen befektetési instrumentumban pozíciót vállal, feltétlenül győződjön meg, hogy megértette-e a piac működését és kockázatát, s az teljes mértékben megfelel saját befektetési céljainak és elvárásainak, kockázatvállaló képességének, ügyleti, ill. pénzügyi eszközökre vonatkozó ismereteinek.

A cikket készítő díjazása semmilyen formában, sem közvetlenül, sem közvetetten nem függ a cikkben szereplő előrejelzéstől, állásponttól.

A fenti publikáció szerzői jogi védelem alatt áll, annak közzététele, harmadik személyek részére történő továbbküldése, átdolgozása vagy bármely más formában történő felhasználása a Random Capital Zrt. előzetes engedélyéhez kötött. A dokumentumban a más szellemi termékekből (grafikonok, adatbázisok, cikkek) való idézés mellett a forrás minden esetben feltüntetésre kerül.

Tájékoztatjuk, hogy a Random Capital Blog weboldaláról esetlegesen más cégek és egyéb szervezetek weboldalára is eljuthat. Az azokon közölt adatok tartalmáért, helyességéért és adatai biztonságáért a Random Capital Zrt. nem vállal felelősséget.